Tolnai Népújság, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-15 / 267. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. NOVEMBER 15., KEDD 10 GAZDASÁGI TÜKÖR AGRÁRHÍREK Állatvásárok novemberben, Tolnában és a régióban Az év végére, disznóvágások idejére az állatvásárok forgal­ma is megélénkül. Körzetünk­ben legközelebb november 19- én, szombaton Sárbogárdon, 20-án, vasárnap Dunafóldváron és Pécsen, november 23-án, szerdán Hőgyészen, november 27-én, vasárnap Pécsen és Szekszárdon lesz országos kira­kodó- és állatvásár. Decemberig tilos az élő baromfit vásárokra vinni A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium 79770/ 2005-ös közleménye szerint 2005. október 19-től december 1-jéig tilos lesz az élő baromfit és más madarakat piacokra, ál­latvásárokra, bemutatókra, ki­állításokra szállítani. Üzemel az ország egyik legnagyobb naperőműve Megkezdte a próbaüzemet az ország legnagyobb napelemes erőműve, amelyet a gödöllői egyetem kollégiumának tetején építettek fel. Hozzávetően havi ötvenezer forint értékű villa­mos energiát állít elő. A hazai tojás kiváló, ám a termelők elégedetlenek Ha a fogyasztók is elhiszik, hogy a magyar tojás jó minősé­gű, biztonságos, akkor stabili­zálódhat Magyarországon a to­jástermelők helyzete. Bár a fo­gyasztás a világ élvonalába tar­tozik, a termelők mégsem elé­gedettek. Ahhoz, hogy az év ele­ji veszteséget kompenzálni tud­ják, 10 százalékos termelői ár­emelkedést tartanának kívána­tosnak. Vezetni kell a naplót és minden évben elküldeni Az agrár-környezetgazdálkodá­si és a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támo­gatásában részesülő termelők­nek vezetniük kell tevékenysé­gükről a gazdálkodási naplót. Ennek egy aláírt másolatát minden év augusztus 31. és de­cember 31. között meg kell kül­deni az FVM Agrár-vidékfej­lesztési és környezetgazdálko­dási főosztályának (1860 Buda­pest, 55 Pf: 1). Aki 2004-re kap­ta meg ezeket, a támogatásokat annak 2006. január 31-ig kell a gazdálkodási naplóját elkülde­nie. Az idén még édes a cukorrépa rekordtermés A termelők abban bíznak, még nyernek egy újabb évet az uniós Minősítés, árak A-minőségű répa: a kvóta 92 százalékát teszi ki, 47,6 euró/tonna, (11500forint kö­rül) 16-os cukorfoknál B-minőségű répa, a kvóta 0,3 százalékát teszi ki, 32 euró/tonna (7500 forint) C-minőségű répa a kvóta 7,7 százalékát teszi ki, 14 euró/tonna (3200 forint). jelentheti Változás lesz, de kérdés, mikor A cukorreform bevezetését sürgetik az európai uniós or­szágok vezetői. Az ok: a világ piacinál jóval magasabb bel­ső ár, a túltermelés és az a szándék, hogy a fejlődő or­szágokból vámmentesen és kvóták nélkül importáljanak cukrot. A tervek szerint, Ma­gyarországon 25 százalékos lenne az árcsökkenés. Emel­lett lenne egy úgynevezett szerkezetátalakítási program is, amely négy év alatt, fokozatosan csökkentené a kvótákat és így az éves répa­mennyiséget is. Kárpótlásul kompenzálnák az érintett cukorgyárakat, ahol leál­lítanák a termelést. A javas­lat szerint a termelők árcsök­kentés miatti kompenzációja pedig 60 százalékos lenne. szigorítás előtt. A kevesebb kvóta akár a hazai cukoripar végét is Száztizenegyedik szezon­ját kezdte meg az idén a kaposvári cukorgyár. A Tolna megyei cukorrépa­termelők is ide szállítják a terményüket. Az idén jó termés volt, s a cukorfok­kal sem volt gond. Kér­dés, jövőre mennyivel kell csökkenteni a vetés­­területet. Mauthner Ilona Hazánkban jelenleg 70 ezer hektáron termelnek cukorré­pát, ebből Tolna megyében 2200 hektáron. Az áüagtermés 50 tonna körüli, hektáronként, bár az idén ennél több termett. Az ország 400 ezer tonnás kvó­tával rendelkezik. Tolna megyében Dalmand, Szakcs, Dombóvár, Kocsola, Tevel, Pincehely, Iregszemcse, Paks körzetében kedvelt ter­mény a cukorrépa. Ennek oka, hogy a közeli cukorgyár eddig mindig pontosan és jól fizetett a termelőknek. Börcsök Zoltán és családja Kocsola határában gaz­dálkodik több ezer hektáron, ebből 410 hektáron vetettek cu­korrépát. Jelenleg a beszállítás­sal vannak elfoglalva. Kihasz­nálták a száraz időjárást, gyor­san kiszedték a földből a répát, kupacolták és folyamatosan szállítják. Börcsök Zoltán el­mondta, az idén átlagon felül termett, hektáronként 75-80 Börcsök Zoltán elégedett az idei terméssel, kérdés azonban, mire lehet számítani pár év múlva. A gazdálkodók nem váltanak könnyen, mert akkor a gépparkot is le kellene cserélni tonna. A szedés elején a répa cukorfoka csak 14-es volt, de a végére 18-as lett. Számításaik szerint 10-11 ezer forintot kap­nak majd tonnánként a feldol­gozótól. A cukorrépa kényes nö­vény, nagy odafigyelést, szakér­telmet igényel, de hálás is tud lenni. így volt ez az idén is. A sok csapadék nem ártott, a szá­raz ősz pedig segített a terme­lőknek. Örömükbe azonban a bizonytalanság vegyül, mi lesz jövőre, hiszen évről évre csök­kenteniük kell a vetésterületet, ez ugyanis uniós elvárás. Körmendi Ernő, a kaposvári cukorgyár felvásárlási osztályá­nak vezetője kérdésünkre el­mondta, az idei évre még nem vonatkozik az uniós szigorítás. Várhatóan ez év végéig születik döntés a továbbiakról. A terme­lők és a feldolgozók abban bíz­nak: talán nyernek egy újabb évet a jelentősebb szigorítások előtt. Körmendi Ernő azt is el­mondta, a kaposvári cukorgyár 1894 óta minden évben október végén kezdi a szezonját, az el­múlt több mint száztíz év alatt nagyon jó kapcsolat alakult ki a termelőkkel. Négyezer gazdát kérdeznek kksh Az adatszolgáltatás kötelező a gazdáknak A Központi Statisztikai Hivatal az uniós előírás szerint novem­ber 14-e és 28-a között gazdaság­­szerkezeti összeírást végez. A felvétel célja, hogy átfogó képet adjon az EU-csatlakozás óta a magyar mezőgazdaságban vég­bement szerkezeti változásokról - tájékoztatta lapunkat Kon­­stanczerné Nübl Erzsébet, a KSH szekszárdi fiókvezetője. A begyűjtött adatok elengedhetet­lenül szükségesek az agráriu­­mot érintő uniós és hazai dönté­sekhez. Az összeírás a települé­sek egyharmadát, 960 települést érinti Tolna megyében a kijelölt 39 településen több mint 4 ezer gazdaságot keresnek fel az erre felkészített számlálóbiztosok. Az adatszolgáltatás, a kormányren­delet előírása alapján kötelező. Az összeüt adatok statisztikai célt szolgálnak, és csak összesí­tett formában közli a hivatal. Amit kérdezhetnek a számlálóbiztosok Az összeírás során a követke­ző információkat gyűjtik ösz­­sze: hány embert foglalkoztat a gazdálkodó vagy a társaság, mekkora a gazdaság haszná­latában lévő földterület, ho­gyan alakultak a termésada­tok, állatokat tartanak-e, mi­lyen a faj, kor, ivar szerinti megjelölésük, milyen agro­technikával rendelkezik a gaz­dálkodó, biogazdálkodás meg­jelölése, valamint folytaié a gazdálkodó a mezőgazdasági tevékenységen kívüli termelő tevékenységet. Szövetkeznek a méhészek akácméz Keresett a magyar termék A méhészet a hazai mező­­gazdaság egyik fontos ágazata. Az unióban a leg­jobb minőségű akácmézet a magyar termelők állít­ják elő. Jelenleg 15 ezren foglalkoznak méhészke­déssel, Tolna megyében hatszázan. Egy méhész tulajdonában általá­ban 50-60 méhcsalád van, míg tíz évvel ezelőtt ennek a fele volt, no­ha többen méhészkedtek, mint napjainkban. • Ez azt is jelenti, hogy szerveződnek, szövetkez­nek a méhészek. Az unióban a legfrissebb statisztikák szerint több mint 590 ezren foglalkoznak méhészettel. A legtöbb méhcsalád Spanyolországban van. Ugyan­csak itt dolgozik az Európai Unió méhészeinek 27 százaléka. A ha­zai felvásárlási árak nem tükrö­zik, pedig tény, nagyon kedvelt a magyar méz a világpiacon. Jelen­leg 500 forintot fizetnek egy kiló akácmézért. A vüágpiacot a né­met kereskedők uralják, ők vásá­rolják a magyar mézet is. A régeb­bi uniós országokban a repce-, a napraforgó-, a selyemfuméz kiló­jáért 6 eurót (1500 forint), a né­met fenyőmézért 12 eurót (3000 forint) fizetnek. M. I. A GAZDÁLKODÓK KIHASZNÁLJÁK A JÓ IDŐT, ki géppel, ki lóval végzi a szőlősorok betakarását. Képünkön Kiss Gyula bölcskel gazdálkodó ültetvényén Tündér segítségét vette igénybe a szántáshoz Horváth Gábor (Fotó: Gottvald) ADÓSAROK Támogatások utáni adózás Gazdálkodó olvasóink kérdése: be kell-e számí­tani az adólapba az uniós támogatások összegét? Simonná Szabó Éva, a megyei adóhivatal osz­tályvezetője válaszolt a kérdésre. A személyi jövedelemadó tör­vény módosítása után, ez év ja­nuár 1-jétől az egységes terület­alapú támogatás elszámolása egyértelműbbé vált. Az egységes területalapú támogatást a folyó­sítás évében kell bevételnek te­kinteni, azzal a kivétellel, hogy a 2005-ben folyósított támogatást a magánszemély bevételként a folyósítás évében és az azt köve­tő évben veheti figyelembe dön­tése szerinti megosztásban. Az új szabályozás szerint a be­vételi értékhatárokat (ősterme­lői besorolás szerint: 600.000 fo­rintot, 4.000.000 és 7.000.000 fo­rintot) a bevételnek számító tá­mogatások összege emeli. Példa: mezőgazdasági őster­melésből származó bevétel 2005. évben 575.000 forint, a folyósított egységes területalapú támogatás összege 30.000 fo­rint, az összes bevétel 605.000 forint. Az adómentes bevételi ér­tékhatár 600.000 forint + 30.000 forint = 630.000 forint. A példa szerinti mezőgazda­­sági őstermelő esetében az adó­mentes bevételi értékhatár 630.000 forint. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az őstermelő e tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a számított bevételi értékhatárt (630.000 forint), akkor - függet­lenül a választott adózási formá­tól - ezen bevételéből jövedel­met nem kell számolnia, adóbe­vallást sem kell benyújtania. Ha az egységes területalapú támo­gatást a magánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét csökkenti, amikor a visszafizetés megtörtént. I L t i

Next

/
Thumbnails
Contents