Tolnai Népújság, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-12 / 265. szám
7 2005. NOVEMBER 12., SZOMBAT VILAGTUKOR Megállapodás és áttörés Németországban Németország két legnagyobb pártja megállapodott: emelik az áfát, mégpedig 16-ról 19 százalékra. Megfigyelők úgy vélik: a bal-jobb nagykoalíciós tárgyalások ezzel a finishez érkeztek. Jóllehet, európai viszonylatban nem túl magas az adóemelés, egyes körökben felháborodást kelt a terv. Németország egyik fő gondja az, hogy az emberek viszonylag keveset vásárolnak, márpedig az áfaemelés sok mindent szolgálhat, de a fogyasztás élénkítését aligha. Ezért kritizálja a paktumot egy sor vezető közgazda, valamint szinte minden tőkés és velük ritka összhangban több nagy szakszervezeti tömörülés. Az adóemeléssel viszont egy 25 milliárd eurós gazdaságélénkítő programot kíván az új kormány finanszírozni. A koalíciós megállapodás egyébként kijelenti: az új német kormány folytatja az eddigi politikát, és támogatja Törökország teljes jogú uniós tagságát. Ez azt jelenti, hogy a kereszténydemokraták feladták ellenkezésüket. A szövetségre lépő német pártok a jövő héten tartanak kongresszust, s azok jóváhagyása után választhatja meg a parlament Angela Merkelt kancellárnak. ■ K. F. Uniós napirenden a szociális turizmus bővítése A magyar nemzeti jövedelemnek csaknem 9 százalékát teszi ki a turizmus, és a foglalkoztatottak 12 százaléka dolgozik ebben a szektorban. Erről Barslné Pataky Etelka, az Európai Parlament szakbizottságának tagja beszélt egy spanyolországi konferencián, amely a szociális turizmus fejlesztésével foglalkozott. A képviselőnő felszólalásában ismertette az üdülési csekk rendszerét, s összehasonlította a német és a svájci gyakorlattal. ■ E. Cs. Béccsel együtt Budapest Szentpétervárott Megnyílt a „Bécs és Budapest Szentpétervárott 1870-1920” című kiállítás az Ermitázs három impozáns dísztermében. A majd 500 műtárgyat felvonultató tárlatot Bozóki András magyar, Elizabeth Gehrer osztrák, Alekszandr Szokolov orosz kulturális miniszter, valamint az Ermitázs főigazgatója, Mihail Piotrovszkij nyitotta meg. A kiállítás tárgyait a három ország múzeumai, valamint több magángyűjtő kölcsönözte. A tárlat számos műfajt vonultat fel, a névjegy nagyságú képeslapoktól a nagyméretű festményekig és szobrokig, a viseletektől a vázákig, az üvegablakoktól az épületmakettig és épülettervekig, színházi díszletektől a könyvekig. A kiállítás egyik különlegessége a magyar festő, Uitz Béla Ikonanalízise, a középeurópai avantgárd és az orosz ikonművészet találkozása. A tárlatot Zichy Mihály, a cári udvar egykori hivatalos festőjének Ermitázsban őrzött munkái egészítik ki. ■ Csák E. Hajtóvadászat a terroristák után Jordániában Jordániában 120 embert vettek őrizetbe a szerdai, ammani merényletek után indított országos hajtóvadászatban. Többségük iraki és jordániai állampolgár. A három luxushotel elleni öngyilkos robbantásoknak eddig 60 halálos áldozatuk van, köztük két amerikai. A merényletek elkövetéséért az Abu Muszab Zarkávi jordániai terrorista vezette, iraki al-Kaida a felelős. Ammanban utcai demonstrációkat tartottak az al- Kaida terrorhálózat iraki csoportja ellen. Abdullah király televíziós beszédében kijelentette: a terroristák nem kényszeríthetik ki az ország politikájának megváltoztatását, és Jordánia változatlanul küzdeni fog a terrorizmus minden formája ellen. ■ Cs. E. A titkos börtönöket vizsgálják rice Villámlátogatáson Irakban a külügyminiszter Az amerikai szenátus szavazattöbbséggel tájékoztatást kért a kormánytól a kelet-európai titkos börtönök működéséről. Csák Elemér A kongresszusi döntés immár nem hagy kétséget afelől, hogy korántsem hírlapi kacsa amerikai börtönök külföldi fenntartása. A The Washington Post szerdán írta meg, hogy több ázsiai és kelet-európai országban terroristagyanús muszlim férfiakat vallatnak kihelyezett őrizetben. A lap szerint mintegy száz embert tartanak így törvénytelenül, pontosabban kikerülve az amerikai törvényeket. Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nem cáfolta az értesülést, és kijelentette: „Az a tény, hogy ezek Együttműködésre szólított fel a börtönök titkosak - feltételezve, hogy valóban léteznek -, egyesek számára annak az ellenőrzése, milyen eltitkolt tevékenység folyik. Az elnök kitart amellett, akár titkos, akár nyilvános tevékenységről van szó, azonos elveknek kell érvényesülniük." Condoleezza Rice tegnap váraüan látogatást tett az észak-iraki Moszulban. Jelentések szerint az amerikai külügyminiszter a vallási és politikai vezetőket igyekezett rábírni az együttműködésre a december 15-én esedékes választások előtt. Bagdadban az amerikai katonai parancsnokság a többi között a Karabila környéki offenzíváról tájékoztatta Rice-t. Államok sokasága teljes összeomlás előtt? A Carnegie Békealapítvány ismét közzétette a világ „nem stabil” országainak névsorát. A kutatók 12 szempont alapján vizsgálódtak, s azt nézték, hogy milyen népességi, gazdasági, politikai vagy katonai tényezők vezethetnek egy-egy állam felbomlásához. Az első húsz között van több afrikai ország, Irak, Afganisztán, Kolumbia, Haiü és a Dominikai Köztársaság. A 2. kategóriába azok az országok kerültek, amelyek - bizonyos feltételek létrejötte esetén - veszélybe kerülhetnek. Két posztszovjet köztársaság szerepel a névsorban, a 24. helyen Üzbegisz-Hat-nyolc új állam alakulhat Oroszországból. tán, a 38-on Ukrajna. De ide sorolták Szíriát, Etiópiát, Pakisztánt, Paraguayi, Egyiptomot és Perut is. A harmadik csoportba azok az államok tartoznak, amelyeknek nagy esélye van a jövőben a felbomlásra. Ilyenek: Fehéroroszország (43.), Azerbajdzsán (53.), Oroszország (59.), Szaúd-Arábia, Törökország, Vietnam, a Fülöp-szigetek, Irán és Kuba. Oroszország szétesését egyébként az amerikai hírszerzés, a CIA már többször megjósolta; legutóbb azt jelentette, hogy 2015-ben Oroszországból 6-8 új állam alakul. ■ Csák E. Zavargás Görögországban is Sarkozy Megerősítette, hogy csőcseléknek tartja a gyújtogatókat A rendpárti franciák támogatják Sarkozy keménykéz-politikáját A belügyminiszter kitoloncolási tervét egyébként egy általa kezdeményezett korábbi törvény miatt nem lehet végrehajtani. Tegnap a görög fővárosban és Theszaloníkiben fiatal anarchisták betörték a francia kulturális központok ablakait. Franciaországban péntekre virradóra ugyanolyan intenzitással zajlott az autógyújtogatás, mint előző éjjel. 460 kocsi égett le az egész országban. Közben a francia belügyminiszter megerősítette korábban nagy vihart kiváltott szavait. Azok, akik éles lőszerrel a rendőr fejére céloznak, akik felgyújtanak egy buszt, amelyben egy mozgásképtelen, idős ember is ül, nos, ezek gazemberek, ezek a csőcselék, és semmi ok arra, hogy enyhítsek a fogalmazáson - mondta egy tévéműsorban Nicolas Sarkozy. Anarchista görög fiatalok kidekorálták a francia intézetet Izraelben tárgyal Somogyi Ferenc A magyar külügyminiszter vasárnap részt vesz Jitzak Rabin halálának 10. évfordulós rendezvényein, és tárgyal izraeli partnerével, valamint Ahmed Qurei palesztin miniszterelnökkel is. CIA-ügynökök kiadatását kérik A milánói ügyészség 22 állítólagos amerikai titkos ügynök kiadatását indítványozza egy 2003-ban történt emberrablás kapcsán. Az olasz nagyváros ügyészsége ilyen értelmű indítványt küldött Rómába az igazságügyi minisztériumba. A tárca szóvivője közölte, hogy a kérvényt megküldik az illetékes amerikai hivatalnak. Újabb tömegsír Boszniában az 1995. Évi srebrenicai vérengzés 227 áldozatának maradványait tárták fel Snagovo faluban. A Srebrenicától 50 kilométerre fekvő településen ez már a második megtalált tömegsír. @ további hírek: www.reggel.hu Bizalmat kapott a lengyel kormány MARCiNKiEwicz A radikális kispártok támogatásával nyerte meg a szavazást Az október végén beiktatott új kormányfő, Kazimerz Marcinkiewicz néhány napja jelentette be: az új lengyel kisebbségi kormány terveinek bemutatása után bizalmi indítvány benyújtásával igyekszik bebizonyítani, hogy megfelelő külső támogatottsággal rendelkezik az ország irányításához. Miután véglegesen megszakadtak a tárgyalások a választásokon győztes konzervatív-populista Jog és Igazságosság Pártja (PiS) és a második helyezett jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) között, bizonytalanná vált a belpolitikai helyzet Lengyelországban. Ezt a Kaczynski ikrek által vezetett PiS azonnali kormányalakítással orvosolta. A koalíciós tárgyalások sikertelensége miatt kívülről keresett támogatókat, s a csütörtök esti szavazás eredménye szerint nem eredménytelenül. A szintén nemzeti-populista Lengyel Családok Pártja korábban már bejelentette, hogy kész támogatni az új kabinetet, hajlott erre a lengyel gazdapárt és Minden hatalom a jobboldali párt kezében. az Önvédelem elnevezésű politikai tömörülés Is. Ez utóbbi, radikális párt vezetője, Andrzej Lepper azonban közölte: nem adja ingyen a segítséget. Csupán akkor áll a kormány mögé, ha az új kabinet teljesíti feltételeiket, köztük a nyugdíjasok adómentességének törvénybe iktatását és a lengyel gazdák uniós támogatásáról szóló megállapodás újratárgyalását. Most valamennyi lengyel hatalmi csúcspozíció a jobboldali nemzeti-katolikus pártnak a kezében összpontosul. A parlament mindkét házában a Kaczynski fivérek Jog és Törvényesség Pártja szerezte meg a legtöbb mandátumot, ők adták a szejmben a házelnököt, Lech Kaczynski költözik be december 23-án a köztársasági elnöki palotába. Megválaszolhatatlan kérdés: milyen tartós lesz a Marcinkiewicz-kormány, és vajon elképzelhető-e, hogy Donald Tusk, a választások második győztese egyszer mégis vállalja a koalíciós partner szerepét? ■ Cs. E.
