Tolnai Népújság, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-12 / 265. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. NOVEMBER 12., SZOMBAT KÖRKÉP 5 Twickel báró és felesége évek óta kitartóan tanulja a magyar nyelvet. Két kisgyermeküknek már nem lesz­nek nyelvi problémáik, hiszen itt járnak majd óvodába, iskolába, ahol a birtok is van ről évre kiemelkedő eredményt érnek el. Segíti-e a piacon való megjelenésü­ket az, hogy önnek kiválóak a nyugat­­európai kapcsolatai?- Pár hete, Köln mellett egy remek vacsorán vettem részt és a vendégeket megkínáltam a pincészetünk boraival. Mikor megkóstolták, megkérdezték, ilyen jó bor van Magyarorszá­gon? Én a problémát abban lá­tom, hogy nem Is tudják a világ­ban, hogy nekünk, magyarok­nak kiválóak a boraink. Nem le­het úgy a piacon megjelenni, hogy nem tudnak rólunk. Ma­gyarország névjegye lehetne a világban a bor, de ehhez óriási marketingmunkára lenne szük­ség. Nekünk, termelőknek az a dolgunk, hogy jó bort készít­sünk, az ország vezetőinek pe­dig az lenne a feladatuk, hogy olyan marketingmunkát végez­zenek, melynek az eredmé­nyeként megismerik, keresik és vásárolják a magyar borokat. A hazai termelők a külföldi pia­con csak így tudnak érvénye­sülni. Névjegy: George A. Freiherr von Twickel báró Kanadában született 30 évvel ezelőtt. Nős, felesége Maria Monforts von Hőbe. Két kis­lányuk van. Végzettsége sze­rint közgazdász. : : A jótékonykodást is örökölte hagyomány Gyuri báró családi címere egyben cégének a lógója George Albert Freiherr | von Twickel bárónak - % vagy ahogyan megyénk- | ben ismerik, a Zichy gróf- s nó' legkisebbik fiának - ma már a Szekszárd melletti Kajmád jelenti az otthont. Itt él a családjával, napjai­nak többségét a munka te­szi ki, hiszen a Szekszárd Rt. főrészvényese, de jut idő jótékonykodásra is. Mauthner Ilona- Édesanyjának, gróf Zichy Mária Teréziának szívügye volt a szekszárdi máltai szeretetszolgálat munkája és az ehhez kapcsolódó novemberi bál. Az arisztokrácia mindig is nagy szerepet vállalt a jótékonykodásban.- Ez így van, ez nálunk tradí­ció. Olyan családban nőttem fel, ahol az összetartás, az egymás­ra figyelés, az elesetteken való segítés alapvető volt. Édes­anyám maga is megtapasztalta, hogy ez milyen sokat jelent. Amikor a Zichy családnak el kellett hagynia Magyarorszá­got, pár évig az is gondot jelen­tett, hol fognak lakni, miből tudnak megélni. Az akkor ka­pott segítséget adta vissza az élete során mindig, amikor csak tehette.- Önnek mennyire sikerült megtalál­nia a helyét Magyarországon?- Kaj mádon élek, itt van az otthonom. Itt él a feleségem és két pici gyermekem, a 19 hóna­pos Terézia, aki az édesanyám után kapta a nevét és a 3 hóna­pos Irma. A kicsik majd itt jár­nak óvodába, iskolába is.- A névjegykártyáján a család címere látható, mit jelent ez?- Új lógója van a Szekszárd Rt.-nek, ez a családunk címere is egyben. Egy korona és alatta egy bográcsakasztó. A Twickel család Hollandiából származik, több mint hétszáz éves a csalá­di címer.- Önnek a cégén belül is szívügye a szekszárdi borok hírneve. A részvény­­társasághoz tartozó pincészet borai év­Aki képes betűt formálni, rajzra is megtanítható jubileum Fusz György ötvenéves Fusz György szekszárdi fő­iskolai tanár, főigazgató­helyettes, Ferenczy-díjas keramikus, szobrászmű­vész az idén volt ötven­éves. Ebből az alkalomból nyílt kiállítása a főiskolán. barátaival?- Sok minden izgat, például a tanítás, a munka, és sok gondot látok a városban is, ahol élünk. Nagy problémának érzem az ön­­kormányzat és a főiskola viszo1 nyát. Olyan, mintha a város nem fogná fel, hogy itt a főiskolán két­ezer fiatal tanul. Ha mást nem néznek, legalább fogyasztói tö­megként meg kellene becsülni ezt az adottságot. Apróságokra gondolok, küzdenünk kellett pél­dául azért, hogy kitehessük a táblánkat, vagy azt megváltoztat­hassuk. Minket is ugyanolyan mércével mérnek, mint egy vál­lalkozást.- Hogyan képes beosztani idejét, a ta­nítás, intézményvezetés és az alkotás kö­zött?- Mindegyiket én vállaltam, s igyekszem arra koncentrálni, amit éppen csinálok. Nem köny­­nyű, és egy idő óta mintha a mű­vészi munkát tettem volna ki­csit félre. Azért mindig akad feladat, legutóbb például díszkutat csi­náltam életnagyságú figurával Tamásiba, a Vályi Péter középis­kolába. A tanításnál és a vezetői mun­kában pedig a mindennapi fel­adatok pörgetik az embert. Külö­nösen most, amikor percen­­két történik vala­milyen változás a felsőoktatásban.-Mit lehet egyáltalán taní­tani a művészetből?- Sok mindent. A kép­zőművészetnek jól felépít­hető szabályai vannak. Szinte minden területe va­­lahol szakma, a tárgy §1 önálló művészi alkotássá m csak egy bizonyos ponton túl vá­lik, válhat, vagy kell válnia. Ad­dig ugyanúgy tanítható és tanul­ható, mint bármely más mester­ség. A diákokkal is azt nehéz el­hitetni, hogy amíg idáig eljutnak, addig végig kell menni a nem mindig kellemes tanulási folya­maton éppúgy, mint például a nyelvtanulásban. Meg kell tanul­ni a nyelvtant, a szavakat. Min­dig azt vallottam, hogy a műalko­tás küszöbéig bárkit meg lehet tanítani a képzőművészet alap­szabályaira. A perspektíva, vagy valamilyen tárgy lerajzolása ter­mészetesen tanítható és megta­nulható, csak akarni kell. Ha va­laki tud írni, vagyis képes az ap­ró betűket megformálni, akkor le is tudja rajzolni azt, amit le akar rajzolni. Ihárosi Ibolya Olvasónk kérdezte, álrokkantnak áll a zászló? leszázalékolás Az ismételt vizsgálat egyik szemszögből packázás, másikból a beteg érdekében történik A leszázalékolások gya­korlatát bírálta egyik ol­vasónk lapunknak kül­dött levelében. Szerinte a valóban rászoruló, beteg emberekkel gyakran pac­káznak, míg a csalók, az „álrokkantak” megint jobban járnak. Steinbach Zsolt Olvasónk házastársának ta­pasztalatai alapján számolt be az általa packázásnak minősí­tett gyakorlatról. A konkrét „rokkantosítási” esetben a be­teg leszázalékolását első- és má­sodfokon is elutasították, ám végül a Munkaügyi Bíróság orvos szakértő véleménye alap­ján megítélte a 67 százalékot. A néhány év eltelte után kö­vetkező felülvizsgálat során I. fokon az orvosi bizottság 67 szá­zalékról 50 százalékra minősí­tette vissza a rokkantságot. AII. fok ezt helyben hagyta, azzal, hogy a gerincet lényegesen nem terhelő, pszichés terhelés­sel nem járó, tiszta levegőjű, könnyű fizikai munkát javasolt a betegnek. Olvasónk megje­gyezte: jó lenne, ha a nyugdíj­­biztosító bemutatná azt a titkos listáját, amelyen ilyen munka­helyek szerepelnek fizikai dol­gozók részére. Végül a felülvizsgálat másod­fokú döntése is a Munkaügyi Bíróság elé került, ahol ismét megítélték a 67 százalékot. Más kérdés, hogy mire a beteg újra ellátáshoz jut, nyolc hónap telik el. Olvasónk vélekedése szerint sokkal egyszerűbb azoknak a dolga, akik pénzzel vagy baráti alapon tudják megoldani ilyen problémájukat. Ezzel arra utalt, hogy - a híradások szerint - vannak olyan orvosok, akik „gyártják” a rokkantakat. Sze­rinte a nyugdíjbiztosító ezt úgy akarja ellensúlyozni, hogy a rokkantsági nyugdíjat vissza akarja venni, vagy százaléká­ban visszaminősíteni. Ám az ál­rokkantakkal ezt nem tudja ■ A munkaképesség mértékének megálla­pítása kizárólag orvosszakmai fel­adat, annak felülbírálatára, meg­változtatására a nyugdíjbiztosító igazgatóságok nem jogosultak. megcsinálni, mert azoknak ha­tásosabb módszerük van. Olvasónk szerint mindezt többek között úgy lehetne elke­rülni, ha az orvosokat rendesen megfizetnék, hogy ne kénysze­rüljenek olyasmire, amit nem szabad. A társadalombiztosítási járulékokat pedig a valós jöve­delmek alapján hajtanák be. így szerinte nem kellene „az egészségükben megrokkant emberek nyomorúságos har­mincezer forintjával fél éveken is túl packázni”. Az ügyben megkerestük a Tolna Megyei Nyugdíjbiztosítá­si Igazgatóságot is. Válaszleve­lében az igazgatóság azt közöl­te: a rokkantnyugdíjak eseté­ben a rokkantság mértékét a törvény szerint az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI) orvosi bizottságai állapítják meg. A munkaképesség mérté­kének megállapítása kizárólag orvosszakmai feladat, annak felülbírálatára, megváltoztatá­sára a nyugdíjbiztosító igazga­tóságok nem jogosultak. Az OOSZI pécsi igazgatóságá­nak igazgató főorvosa, dr. Benkovics László lapunkkal többek között azt közölte: a rok­kantnyugdíjat igénylők vissza­rendelése nem packázás, az a beteg érdekében történik, hi­szen romolhat és javulhat is az állapota. A főorvos szerint az OOSZI irányelveit minden bi­zonnyal olvasónk esetében is egységesen alkalmazta az I. és II. fokú orvosi bizottság. A Mun­kaügyi Bíróság által felkért igazságügyi orvos szakértő a szakmai irányelveken túl talán szociális tényezőket is figye­lembe vett, ami az OOSZI orvo­sai számára nem lehetséges. A főorvos megjegyezte, hogy bel­ső ellenőrzési rendszerük bizto­sítja az egységes szakmai dön­téseket, és azt, hogy ne fordul­hassanak elő olyan korrupciós esetek, amiket olvasónk feltéte­lez. Mit mutat a szakértői intézet statisztikája? az igénylők körülbelül 20 szá-Az OOSZI pécsi igazgatósága által rendelkezésünkre bocsá­tott statisztikai adatok szerint Tolna megyében évente mint­egy 7500 személyt vizsgál meg az I. fokú orvosi bizottság. Az új kérelmeknek (kb. 4500) mintegy egyharmadánál álla­pítják meg a rokkantságot. A visszarendelt, „régi” körül­belül. 3000 beteg 8-9 százalé­kát utasítják el. Tavaly a me­gyében az I. fokú határozatot zaléka nem fogadta el. AII. fo­kú vizsgálat során az esetek mintegy 5 százalékában, hat­­van-hetven esetben állapítot­tak meg súlyosabb rokkantsá­got az I. fokú döntésnél. A Munkaügyi Bírósághoz ta­valy 813-an fordultak. 530 jogerős ítélet született, ezek közül 61 esetben (11 százalék) változtatta meg a bíróság a II. fokú döntést.

Next

/
Thumbnails
Contents