Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-01 / 230. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. OKTÓBER 1, SZOMBAT HÉTVÉGE informatika Évi egymilliárd forint az e-Magyarországpontok működtetése, de míg az autópályának mérhető a haszna, az információ nélkül nincs értelme gazdasági fejlődésről beszélni A GAZDÁNAK 1$ FEL KELI MENNI A NETRE Kovács Kálmán: az a vállalkozás, amelyik nem tudja magát az interneten is megjeleníteni, két-három éven belül egyáltalán nem tud létezni, működni A mezőgazdasági termelőknek is tudomást kell venniük az internetről, az elektronikus ügyintézésről. Ahogy a gazda megvette a színes tévét, a mobiltelefont, meg fogja venni a számítógépet is - mondta lapunknak adott interjújában Kovács Kálmán informatikai miniszter, aki a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt. A tárca vezetője támogatja azt, hogy a telefontársaságok ajánlatai legyenek összehasonlíthatóak. Tóth Ferenc- Szokotté szörfözni a miniszter?- Kevés időm van rá, lekötnek az e-mailjeim. Egy nap 150 körül van az elektronikus levelek száma, amelyekbe be kell tekintenem, úgy, hogy a kollégáim már megszűrik a levelezésem. Azzal kezdem a napot, hogy reggel fél nyolckor az interneten gyorsan átfutom a híreket. A nyomtatott sajtót addig elolvasom, amíg bemegyek a munkahelyemre. Emellett szörfözni nem nagyon jut időm.- Az internet-hozzáférés terén látványos áttörés érzékelhető, ezt senki sem vitatja. Közel háromezer e-pontot adtak át, és a határokon túl Is létrehoznak e- pontokat Mennyibe kerül ez az adófizetőknek?- A lakossági hozzáférés vagy esélyteremtés, az e-Magyaror- szágpontok létrehozása azt a célt szolgálja, hogy a modern technológia megjelenjen minden faluban, kis közösségben. Ennek a politikának két oldala van: mi liberálisok azt mondjuk, nem csak az számít, hogy ennek a kiépítése mennyibe kerül, hanem az is, hogy ha ezek a térségek, kistelepülések csak sok év múlva találkoznának ezzel a technológiával, ha nem tudnának felzárkózni, az mennyibe kerülne az országnak. Az e-pontok működtetése évente körülbelül egymilliárd forintba kerül, ebben benne vannak az elemi fejlesztések, a háromezer e-pont kialakítása, az internetköltséghez való hozzájárulás. Nem állami a hálózat, református gyülekezeti teremtől szociális otthonon egyesületeken át vállalkozásszerűen működő internetkávézókig sokfajta szervezet tudott ehhez csatlakozni. Civü háló ez, de a hálózat szolgáltatási oldala állami, és mi minél több szolgáltatást szeretnénk rajta megjeleníteni. Ahhoz, hogy megjelenik az elektronikus munkaügyi nyilvántartás, vagy a nép ügyvédje szolgáltatás, egy-egy minisztérium járul hozzá.- A kérdés másik oldala: mérhető-e a gazdasági haszna az informatikai fejlesztésnek?- Nehezen lehet számszerűsíteni, ebből a szempontból köny- nyebb helyzetben van az autópálya-építés. Ott azt mondjuk, hogy egy forint, amit autópályára költünk, körülbelül háromforintnyi gazdasági befektetést von maga után. Az internettel kapcsolatban ezt talán azért sem tudjuk így kifejezni, mert olyan, mint ha azt kérdeznénk, a levegő hiánya mekkora kárt okoz. Az a vállalkozás, amelyik nem tudja magát az interneten is megjeleníteni, már most, de két-három éven belül egészen biztos, hogy egyáltalán nem tud létezni, működni, és ez a családi vállalkozásokra is vonatkozik. Ha egy önkormányzat nem tud az elektronikus szolgáltatások rendszerébe bekapcsolódni, akkor az ott élők másodosztályú állampolgárok lehetnek. Különösen most, amikor az ország három-négy éven belül a teljes elektronikus ügyintézésre át tud állni. Ha nem történnének meg ezek a fejlesztések, költségekben nézve elképesztő társadalmi feszültségek keletkeznének.- A fiatal generációnak, a vállalkozók egy részének már hétköznapivá vált az internethasználat, a mezőgazdasági termelők közül volt, aki felháborodott, hogy az internetről kell letölteni az EU-támo- gatásokhoz szükséges adatlapot A gazda vetés és aratás között vegyen sulinetes számítógépet, járjon számítógépkezelői tanfolyamra?- Az egyik út biztosan ez. Ahogy megvette a színes tévét, a mobiltelefont, meg fogja venni a számítógépet is. De biztos az is, hogy nem hagyható ki senki a rendszerből. Ezért építettük ki az e-pontok hálózatát, ezért van benne a digitális önkormányzat programban - amely most 900 önkormányzat területén fut -, hogy az önkormányzatoknak közösségi, nyilvános, ingyenes hozzáférési pontokat is létre kell hozniuk. Ezért indítjuk az IT- mentor képzést, a közösségi internethez segítséget nyújtók képzését. Ez a korszerű népművelő lesz, aki most a feladatát az információs technológia területén tölti be. A képzés felsőfokú, januárban indul először. Azt akarjuk elérni, hogy minden közösségi helyen legyen személyzet, amely segít az elektronikus ügyintézés első lépéseit megtenni azoknak, akik még nem találkoztak számítógéppel. Ők segítenek a hetvenéves néninek elintézni egy ügyet, hogy ne kelljen elutaznia a megyeszékhelyre. A cél, hogy éppen a legszegényebbek ne szoruljanak arra, hogy utazni kelljen. Ez jelentős mértékben fokozná a különbséget az emberek között. Ma is kap segítséget, aki úgy gondolja, hogy nem megy az elektronikus ügyintézés. A termelők az Agrárkamara 230 irodájában ma is találnak e-póntot, több mint negyvenezren itt végezték el termőföldjük faktorizációját.- Az internet már sokkal olcsóbb, de nem tudom, elmondható-e ez a telefondíjakról Körbejárta a hír a sajtót egy OECDfelmérés szerint Magyarországnál csak Japán, Mexikó és Ausztrália drágább. Mennyire elégedett a vezetékes és mobiltelefondijakkal, beváltotta-e a privatizáció az ehhez fűzött reményeket?-Talán a napokban megjelenik, hogy a magyarországi adatszolgáltató bruttó adatokat közölt a nettó adatok helyett, ennek megfelelően tíz hellyel jobban állunk, még a vezetékestelefondíjak terén is. Összességében jól Névjegy Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 1957. november 20-án született Budapesten Diploma: 1982 Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki kar 1986-tól: a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója 1988-1995: az MTA Matematikai Kutatóintézetben külső munkatárs 1990-1994: a fővárosi közgyűlés tagja A Horn-kormány alatt a KHVM politikai államtitkára Nős, négy gyermeke van. szerepeltünk ebben a felmérésben. Úgy minősítette az OECD Magyarországot, hogy távközlési nagyhatalommá vált, hiszen mobiltarifában, amely a 27 vezető ország közül korábban nálunk volt a legdrágább, tizennyolc helyet léptünk előre. A szélessávú tarifák terén a negyedik legnagyobb javulást produkáltuk az összes OECD- tagország között, és az exportunkban megtízszereztük az informatikai, infokommunikációs szolgáltatások és eszközök kivitelét. Ennél nagyobb arányt csak Finnország mondhat magáénak a saját exportján belül. Magyarország a negyedik abban a vonatkozásban, hogy hány százalékban járul hozzá az infokommunikációs technológia a GDP-hez. Nagy az áttörés, és a vezetékes szolgáltatásról is - amiről az OECD azt írta, hogy le vagyunk maradva - kiderült, hogy számítási hiba. Szerintem ezt lakossági szinten lehet érezni. Egy szélessávú hozzáférés tarifája 2002 nyarán 13 ezer forint volt - plusz a telefondíj -, ma pedig 5600 forintért lehet ugyanattól a szolgáltatótól vásárolni. Mutassunk még egy olyan területet, ahol 50-70 százalékos tarifacsökkenés volt. Az a verseny, amit előidéztünk, nagyon jót tett, 2002 nyarán hat, helyi monopóliummal rendelkező szolgáltató volt, ma huszonöt vezetékes szolgáltató van Magyarországon, legtöbb helyen legalább kettő, van, ahol három. Ma már inkább az a gond, nem is olvassuk el, milyen ajánlatot tesz a szolgáltató.- Az alsó-dunavölgyi gazdaságfejlesztési övezet része Szekszárd is. Mit hoz ez az övezet a tolnai megyeszékhelynek?- Ez az övezet eddig nem tartozott a nagyon sikeres fejlesztési területekhez. Persze vannak kivételek: Szekszárd az első olyan város Magyarországon, amely az elektronikus közigazgatási szolgáltatást el tudja indítani. Ugyanakkor az M6-os út fejlesztésének és azoknak a regionális fejlesztési programoknak, amelyek nagyobb mennyiségben tudnának megjelenni, van terük és lehetőségük. A Nemzeti Fejlesztési Terv második része, a 2007 és 2015 közötti szakasza arról szól, hogyan lehet regionális tudásbázisokat létrehozni. Nyilvánvaló, hogy Dél-Dunántúl bázisa tud lenni Magyarországnak. Kijelölt központ, és abban bízom, hogy ez azt fogja eredményezni: a következő 8-10 évben komoly fejlesztések valósulnak meg.- Konkrétabban?- Mi alapvetően a magyar kutatási-fejlesztési innovációs központok kialakításához és informatikai hátterének fejlesztéséhez tudunk hozzájárulni. Ez jelent egy egyetemi centrumra épülő tudásbázist, egy nagymértékű ipari park- és logisztikaiközpont-fejlesztést, és jelenti az innovatív iparágaknak, a biotechnológiának, a gépgyártás-és informatikai technológiának a támogatását, amelyek húzóágazatok lesznek. Ehhez kapcsolódik a termálvizekre épülő egészségturizmus, és azok a kereskedelmi lehetőségek, amelyek abból adódnak, hogy az EU határán vagyunk. A térségnek óriási szerepe, hogy kapu a Balkán felé, ez európai léptékkel is stratégiai pozíció. És idesorolom a mezőgazdaság áttérését a korszerű környezet- gazdálkodásra, amely egész Európában kulcskérdés lesz, és Magyarországon a források 15- 20 százalékát is jelentheti. Nem divat szerint kutat tanítvány József Attila faluképe érdekli a koreai egyetemistát Az új egyetemi professzor főigazgatói dolgozószobájában Önök szakmai karrierjük csúcsára érkeztek - mondta Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, amikor nemrégiben egyetemi tanárokat nevezett ki, közöttük dr. Horváth Bélát, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fó'iskolai Karának főigazgatóját. Ihárosi Ibolya- Hátránnyal indultam az egyetemi tanári címért, mert középiskolában kezdtem tanítani, s nem mindjárt az egyetemen, ráadásul oktatói munkámat is főiskolán végzem. Néprajzos pályán képzeltem el magamat, s még ma is vannak nosztalgiáim e terület iránt. Ugyanakkor már az egyetemi években foglalkoztatott József Attila kapcsolata a folklórral. Akkoriban ez a megközelítés nem volt éppen divatos, mert a „munkásosztály költője” képbe nemigen fért bele. Az úgynevezett népi-urbánus ellentét is akadályozó tényező volt. Foglalkoztam még az Illyés-élet- művel is, már csak az ő kettős kapcsolatuk okán is, meg azért, mert nagy költőnek és gondolkodónak tartom mondta dr. Horváth Béla, a frissen kinevezett egyetemi tanár. Kiderült, hogy most sem éppen divatos kutatási témán dolgozik. Az utóbbi időben ugyanis József Attila marxizmusa, pontosabban freudo-marxiz- musa foglalkoztatja. A kérdéskört a rendszerváltás előtt nem kutatták. A költő marxizmusát, a politika céljának megfelelően leegyszerűsítve, adottnak vették, Freud meg akkortájt éppúgy nem volt az érdeklődés középpontjában, ahogy jelenleg Marx.- A tudomány mai állását tekintve, annál nagyobb kutatónak tartanak valakit, minél szűkebb területen ér el eredményeket. Aki arra vállalkozik, hogy összefüggés-rendszerekben gondolkodva, átfogó, analitikus képet adjon valamilyen témakörről, azt szakmai berkekben legalábbis tudományos ismeretterjesztőnek gondolják. Ennek a jelenségnek megvan az a veszélye, hogy a tudomány belterjessé válik. Az eredményeket lassan már csak azok értik, akik az adott szakterület ismerői - vélekedik dr. Horváth Béla. A mesterére vonatkozó kérdésre elmondta, hogy még kezdő kutató volt, amikor levelet írt Szabolcsi Miklós akadémikusnak, mert pályázni szeretett volna egy akadémiai ösztöndíjra. Szinte azonnal választ kapott, s a kialakult szakmai, emberi kapcsolat okán máig tanítványának vallja magát. Sok kedves tanítványa van szerte az országban, s nemcsak azok közt, akik József Attilából írták diplomamunkájukat. Mostanában egy Magyar- országon tanuló dél-koreai diáklánynak a tudományos kutatását, szakirodalomban való eligazodását segíti és kíváncsian várja első dolgozatát József Attila faluképéről. * t I I
