Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-01 / 230. szám
2005. OKTÓBER 1, SZOMBAT VLÁGTÜKÖR Ausztria vétója fenyeget török csatlakozás Válságértekezlettel készülnek a hétfői rajtra Az isztambuli Taksim téren elhelyezett plakátok azt hirdetik: Törökország reménykedik a csatlakozási tárgyalásokban az Európai Unióval A szociális reformok a középpontban Németország Horst Köhler államfő stabil megoldást vár a pártoktól ► Az EU értékekre és nem vallási meggyőződésekre alapoz; Törökország az állam és a vallás szétválasztását már régen megvalósította ► Törökországa kontinentális Európa és a Közel-Kelet között a legfontosabb híd szerepét töltheti be; egy demokratikus Törökország jelzésértékű lehet az iszlám világban a nyugati értékek elfogadására ^ A csatlakozási tárgyalások Törökország tartós demokratizálódását szolgálják, és megoldást hozhatnak a ciprusi kérdésben p Geostratégiai jelentőség: a NATO- tagTörökország a konfliktusövezet stabilizátora lehet; Törökország tagságával az EU nagyobb biztonságpolitikai szerephez jut; az európai értékközösségben Törökország befogadásával nó a védettség az iszlám terrorral szemben FORRÁS: DIE PRESSE Nemzetközi Törvényszékkel, megnőnek a kilátásai a majdani csatlakozásra. A kihívás London számára mindenesetre rendkívül nagy, márpedig a brit soros elnökséSzenátorok magyarellenes kirohanásai A román szenátusban a magyarokat sértegető és gyalázó felszólalásokkal kezdődött meg a kisebbségekről szóló törvénytervezet vitája. Az ellenzéki szociáldemokrata és nagy-romániás szónokok sértő szavakkal támadták az Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott, a kormány által is jóváhagyott törvénytervezetet. Ion Iliescu azt javasolta, hogy töröljék a jogszabálytervezetből a kulturális autonómia fejezetét, és úgy vélekedett, egyébként sincs még egy ország Európában, amely annyi kedvezményt biztosítana a kisebbségeknek, mint Románia. George Funar volt kolozsvári polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára és Adrian Pau- nescu szociáldemokrata szenátor a magyarságot mocskolva féltette Romániát a szétdaraboló- dástól, az utóbbi „visszaküldte a magyarságot Ázsia mélyébe”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az ellenzéki pártok szónoklataiból visszaköszön a kilencvenes évek elejének hangulata, Iliescu volt államfő ugyanazokat a szavakat használja, mint annak idején. Markó azon is csodálkozik, hogy a Bartók Béla szülővárosából származó George Funar bánsági létére ennyire primitív tud lenni. Létrejön a negyedik lengyel köztársaság? A leendő lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) kilátásba helyezte, hogy földolgozza Lengyelország kommunista múltját. A PiS célja egy „tiszta ország” - közölte Zbigniew Wassermann jogi szakértő. ■ A PiS elképzeléseit arra alapozza, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozó hivatalnokokat mind ez ideig egyáltalán nem vetették alá komoly átvizsgálásnak. Választási programjában a párt egyebek mellett a hivatalnoki apparátus átvizsgálását helyezi kilátásba, elsősorban az igazságügy területén. A párt javaslatai azonban, hogy az egykori keményvonalas kommunistákat miként leplezik le és bocsátják el, sok, az ügyben nem érintett jogász heves bírálatát is kiváltotta. A PiS azzal a jelszóval indult a választási küzdelemben, hogy Lengyelországban megalapítja a „negyedik köztársaságot”. Ezen azt érti, hogy a harmadik köztársaság, amely a Varsói Szerződés összeomlása után létrejött, születési rendellenességekkel küszködik, és a régi kommunisták, valamint az ellenzékiek gyönge kompromisszumát hurcolja magával. A Jog és Egyenlőség azt szorgalmazza, hogy főként az ügyészeknek és a bíráknak újra hivatali esküt kelljen tenniük. Egyes állami alkalmazottakat ebből a körből kizárnák, és elbocsátanák őket. Olyanokról volna szó, akik a kommunista Lengyel- országban „a nemzet függetlenségi törekvései ellen hadakoztak, és részt vettek a polgári, valamint a vallási jogok megsértésében”. ■ Gy. Z. Ausztria behúzta a féket; a Törökországgal hétfőn kezdődő csatlakozási tárgyalásokon a teljes jogú tagság helyett „szoros partnerséget” javasol. Gyulay Zoltán Bécs azt várja a brit soros elnökségtől, hogy a külügyminiszterek mára összehívott válságértekezletére kompromisszumos megoldást dolgozzon ki az Ankarával folytatandó csatlakozási tárgyalások hétfői rajtjáig. Hans Winkler oszták külügyminiszter-helyettes ezt a konszenzust természetesen országa vétójával összhangban képzeli el. Recep Tayyip Erdogan török miniszter- elnök a vétó ellenére abban bízik, hogy a megbeszélések hétfőn megkezdődhetnek. A felvétel ellenzői főként a német, osztrák, francia és görög EU-polgárok közül kerülnek ki. Vezető politikusok pedig azt vetik Brüsszel szemére, hogy Ankarát előrébb sorolja, miközben a jóval fejlettebb Zágrábot parkolópályára kényszerítik, mert a hágai főügyész, Carla del Ponte szerint rejtegeti háborús bűnöseit. Sőt, már Szerbia is megkapta a zöld jelzést: ha a háborús bűnösök kiadatásában együttműködik a hágai Horst Köhler német államfő biztos abban, hogy a pártok egyeztető tárgyalásainak eredményeként stabil megoldásra találnak. „A pártok tisztában vannak azzal, mi a tét” - jelentette ki pénteken Berlinben. A Zöldek közben határozottan leszögezték, hogy a CDU/CSU-val és a liberális FDP-vel kötendő koalícióhoz nem állnak rendelkezésre. Gerhard Schröder szövetségi kancellár (SPD) és az uniópártok kancellárjelöltje, Angela Merkel a vasárnapi drezdai pótválasztás előtt közölte egy esetleges nagykoalíció széles körű reformcéljait. „Mindenekelőtt az Agenda 2010 által elindított reformfolyamatnak folytatódnia kell. A választások eredményéből ez következik” - nyilatkozta Schröder a Drezdában megjelenő Sächsische Zeitungnak. - „Azon kell fáradoznunk, hogy tető alá hozzuk a nagykoalíciót.” A mindenféle kisebbségi kormányzásról folyó találgatásokat a kancellár céltalannak nevezte: „Az országnak stabil kormányra van szüksége, és mi ilyenek leszünk” - tette hozzá. Franz Müntefering pártelnök szerint a végső döntést az SPD belépéséről a nagykoalícióba egy pártértekezletnek kell meghoznia. „Egy ilyen koalíció az uniópártokkal mindkét fél részéP Törökország sem földrajzilag, sem kultúráját tekintve nem tartozik Európához; a kereszténynyugati és az iszlám azonosság- tudat nem illik össze p Az EU a korábbi bővítés után még nem rendezte sorait, az alkotmány egyelőre kilátástalan - Törökország belépése megrendítheti az EU-t p Törökország a gazdasági boom ellenére elmarad az összes többi tagország mögött, az agrár- és strukturális támogatások túl magasak volnának ► A török munkaerő bevándorlási hulláma az átmeneti intézkedések ellenére feltartóztathatatlan volna - a munkaerőpiac összeomolhat p Az EU határainak kiterjesztése a közel-keleti zavargások térsége irányába p A reformok dacára továbbra is magas deficit az emberi és a kisebbségi jogok, a vélemény- szabadság, valamint a női egyenjogúság terén get sok vád érte az elmúlt időkben. Januártól Ausztria következik, így érthető, hogy a leghevesebb kritikákat épp Bécsben fogalmazzák meg. Nagy-Britannia viselkedését nemcsak osztrák ről kompromisszumokat feltételez” - írja a német hírügynökséghez eljuttatott levelében Müntefering. „Hamis kompromisszumokat nem kötünk, de a lanyha kompromisszumkészség nem a mi formánk” - áll a levélben. Ugyanakkor az SPD számára léteznek „tabuk, amelyek nem képezhetik vita tárgyát” - írja a pártelnök a részletek megnevezése nélkül. „Kormányozni akarunk Gerhard Schröderrel mint kancellárral, és választási céljainkból a lehető legtöbbet meg akarjuk valósítani” - fogalmaz az SPD vezető politikusa. ■ Gyulay Z. körökben, hanem egyes európai biztosok is „emberidegennek”, „lomhának” és „önzőnek” minősítik, arra célozva, hogy a július óta tartó időszakban gyakorlatilag semmi érdemi előrelépés nem történt, az alkotmányozás leállt, a következő hét év költség- vetésére pedig semmi remény. Haladás csak ott érzékelhető, ahol valamilyen formában London maga is érdekelt. Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő, az EU alkotmányának szövegét kidolgozó konvent elnöke a héten így fakadt ki: „Most szeptember végét írjuk. És mi volt a brit elnökség eddigi teljesítménye? Gyakorlatilag semmi!” Hasonló bizonyítványt állított ki a távozó lengyel Európa- ügyi miniszter, Jaroslaw Pietras is: „A baj az, hogy a britek nem érdekeltek a pénzügyi problémák megoldásában”. Dalia Gry- bauskaite költségvetési biztos pedig arra figyelmeztetett, hogy az EU költségvetésének további halasztása túl sokba fog a tagországoknak kerülni. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közben minden illúzióval leszámolt, úgy véli, hogy az alkotmány szövege nem menthető meg. „A következő három évben biztosan nem lesz európai alkotmány” - jelentette ki szerdán Brüsszelben. Julius Caesar veszélyben lője Észak-Rajna-Vesztfália tartományi listájának 34. helyén szerzett mandátumot Az 54 éves erdőmémököt azonban épp egy párttársa szoríthatja ki Ha ugyanis Drezdában a választók többsége a pártlistás szavazáson a CDU mellett voksol, a szászországi CDU eggyel több helyhez jut a képviselőházban. HÍRSÁV Elérte a visegrádi együttműködés a célját törekedniük kell a visegrádi együttműködés országainak arra, hogy az unió új és régi tagállamai egyenjogúvá váljanak: eltűnjenek a jelenlegi korlátozások. A déllengyelországi Wislában a vendéglátó lengyel államfő és a magyar, a cseh, valamint a szlovák elnök egyetértett abban is, hogy a regionális kapcsolatok erősítését szolgáló együttműködés elérte céljait, és a jövőben is folytatni kell. Rakétával támadtak a korzikai prefektúrára Jacques Chirac francia elnök elítélte Ajaccióban a korzikai prefektúra elleni rakétatámadást. Az államfő telefonon beszélt Pierre- René Lemas prefektussal, aki sértetlenül élte túl az esetet. Ismeretlenek csütörtök este lőttek ki az épületre egy rakétát. Abbász mozgalma nyert Ciszjordániában A heiyhatósági választások harmadik szakaszát ötvennégy százalékkal egyértelműen Mahmúd Abbász palesztin elnök mozgalma, a Farah nyerte meg Ciszjordániában. A második legerősebb mozgalom a szélsőséges Hamász lett. Los Angeleshez közeledik a kiterjedt lángfal emberek százas menekülnek Los Angelesben a több ezer hektáron pusztító tűzvész elől. Több mint háromezer tűzoltó küzd a hatalmas lángfallal, amely a milliós nagyváros északnyugati részén tizenhat kilométeres szélességben tombol. Terroristák vérfürdője iraki városokban Két héttel az iraki alkotmányról rendezendő népszavazás előtt öngyilkos merényletek sorozata több mint száz embert ölt meg az országban. Balad városában három autóbomba összesen kilencvenöt embert, köztük huszonkét gyermeket és harmincöt nőt gyilkolt meg. Szemtanúk elmondása szerint az egyik tettes egy bevásárlóutcában hozta működésbe a pokolgépét. Az emberek pánikba estek, és egy második merénylő a menekülő tömegben robbantotta föl a kocsiját. A harmadik bomba egy piacon lépett működésbe. Bagdadtól délre, Hillában tíz ember vesztette életét. A rendőrség adatai szerint ezenkívül több mint harminc iraki megsebesült, amikor egy öngyilkos merénylő a síiták által lakott város forgalmas piacterén autóját a levegőbe röpítette. Két héttel ezelőtt, az év eleje óta elkövetett legsúlyosabb terrorcselekmény során Bagdadban mintegy százötven ember vesztette életét. Elkövetőként akkor az al-Kaida terrorszervezet iraki tagjait nevezték meg. ■ Gy. Z.
