Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-01 / 230. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. OKTÓBER 1., SZOMBAT ALMANACH 2005 51 - RAKASD 5 Bővítik, felújítják és korszerűsítik az öltözőt A sportöltöző bővítése, felújítása, korszerűsítése a végéhez közeledik. A régi épület új szárnnyal bővült, megtörtént a nyílászárók és burkolatok cseréje és megújították a fűtési rendszert. A beruházás jelentős társadalmi összefogással és pályázati támogatással valósul meg. Rendezvények szolgálatára készül a faluház konyhája Befejezés előtt áll a faluház konyhájának korszerűsítése. A hatmillió forintos beruházás költségeihez a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács hetven százalékkal járult hozzá. A munka végeztével a konyha megfelel az uniós előírásoknak, alkalmas lesz a település rendezvényeinek kiszolgálására. A kivitelezésben több felkért, főként helyi vállalkozó és az önkormányzat építőbrigádja vesz részt. Miséken gyűjtöttek az erdélyi árvízkárosultaknak A katolikus templomban két misén pénzadományokat gyűjtöttek az erdélyi árvízkárosultak javára. A szeptember 26-i szertartáson Sebestyén István egyházi énekeket és székely népdalokat énekelt, verseket, imádságokat mondott. Mellette a székely és német kórus is közreműködött. A miséken több mint kilencvenezer forint gyűlt össze. PONTOS EMBEREK Képviselő-testület: Illés Ferenc polgármester, Hucker Csaba alpolgármester, Bányai Károly, Elmauer József, Fábián János, Murvai Árpád, Kozma Orbán, Révai Ferenc, Sebestyén György, Verebes Béláné. Német Kisebbségi Önkormányzat: Hucker Mónika elnök, Hucker Csaba, Bányai Károly, Elmauer József, Karika Ágnes. Falugazdász: Hufnägel Imre. Háziorvos: dr. Skaliczki Teréz. Fogorvos: dr. Palkó Erzsébet. Védőnő: Némethné Geisz Rita Az oldal a helyi és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával készült. Az összeállítást írta és a fotókat készítette Pál Ágnes. Összkomfort a főút mellett fejlesztések Minden közmű megvan, az utakat, járdákat kell rendbe tenni. A csapadékvíz elvezetése is megoldásra vár Bartsch Józsefné (balra), Bencze Ildikó és Palkó Antal buszra várnak, a 6-os főúton Nekünk szerencsénk van - mondta a buszmegállóban egy asszony. Itt, a 6-os mellett nincs gondunk, sok busz jár, könnyen elérünk akárhová - folytatta. Egy fiatalember hozzátette: jó is, meg nem is. Néha akkora a forgalom, hogy alig lehet az egyik oldalról a másikra jutni és némelyik autós úgy száguldozik, mintha sztrádán lenne. ILLÉS FERENC polgármester egyetért a két ember gondolataival. Mint mondta, keresik a lehetőséget a biztonságos forgalom kialakítására. Reméli, sikerül megoldani, csakúgy, mint az elmúlt években több beruházást, amelyekkel összkomfortossá vált a falu. Az oktatást helyben oldják meg. Van háziorvosi, fogorvosi és védőnői szolgálat. Patika működik a faluban. A könyvtár és faluház jó színvonalon látja el feladatát. Több bolt és vendéglátóegység gondoskodik az ellátásról. A nagy beruházások közül legutóbb, 2004-ben a szennyvízcsatorna-hálózatot építették ki. A gerincvezetékre folyamatosan történnek a rákötések. Legnagyobb gondjuk a belvízelvezetéssel van, ámi a falu sajátos fekvéséből adódik. A képviselő-testület döntése szerint 2006-ra elkészül egy tanulmányterv, amely feltárja a vízelvezetés problémáit. Ezek ismeretében dolgozzák ki a konkrét, engedélyes terveket - Szükség van a régi aszfaltozott makadámutak felújítására, új járdákra - sorolta a polgármester. - Sajnos a pénzügyi kereteink szűkösek - tette hozzá Illés Ferenc és megjegyezte: a pályázatok egy részétől elesnek, mert Kakasd az infrastruktúra fejlettsége miatt nem tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. így az önkormányzat rövid távon nem vehet részt a rendkívüli belvízkárok elhárítására kiírt pályázaton, a 2005-2006-os közmunkaprogramon. A nyári esőzések mintegy 20 millió forint kárt okoztak. Folyamatosan figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket és amire csak lehet, beadják programjaikat. Palkó Erzsébet varr és szívesen könyvel DR. palkó Erzsébet Kakasdon született, itt nőtt fel, mindenki ismeri. Szülőfalujában 1997 óta gyógyítja a betegeket. Hobbija a varrás. Maga készíti a család ruháit, főként két gyermekének varr szívesen. Másik kedvenc időtöltése a könyvelés. Mint mondta, mikor vállalkozó lett, nem jól választott, ezért elvégzett egy mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Azóta maga foglalkozik a számvetéssel. Szereti a számok világát, amely kisgyermek kora óta érdekli. MAGÁNÜGYEK KAKASDON Kresz József gyógyszerész unokájára vigyáz és olvas Sebestyén István dalol, mesél, anekdotázik kresz József az ország legjobb ötven patikája között szereplő, bonyhádi Aranysas Gyógyszertár vezetője. Kakasdon három éve nyitották meg a fiókgyógyszertárat. Naponta nyitva tartanak. Egyre több vevőjük van. Sok munkája miatt kevés szabadideje marad. Ennek legtöbbjét unokájára, Rolandra áldozza. Rengeteget játszanak, kerékpároznak, járják a környéket. Szívesen töltik az időt balatoni üdülőjükben. Amikor teheü olvas, zenét hallgat. Sebestyén István neve nem ismeretlen a népdalokat, népmeséket, anekdotákat, verseket kedvelők körében. Azzal tölti minden szabadidejét, hogy amit szépnek talál, megtanulja és másoknak is megmutatja. Kárpát-medencei nagydíjas népdalénekes, országos nagydíjas mesemondó. Felkérések sokaságának tesz eleget. Van olyan nap, amikor háromszor áll közönség elé. Jelenleg öt fellépésre készül. A hét végét A mesevilága nemzetközi konferencián tölti Budapesten. Cser Istvánné gobelinjei a mesék világába vezetnek CSER ISTVÁNNÉ Kakasdon szü- letett, Itt járt iskolába. Min- denki ismeri, flfc* de kevesen W jK tudják róla, \ f hogy szabad^§g|K idejében gyö- nyörű gobelinképeket varr. Könyvből tanulta meg készítését. Nem vásárol előre elkészített kliséket, azokat is maga tervezi, rajzolja, a színeket ugyancsak maga válogatja össze. Képei félig a látvány, félig a fantázia szüleményei. Szívesen örökít meg tájakat, népmese-illusztrációkat készít. Kedvenc témája az egzotikus japán világ. eaaazmai Megszerette a hegyes vidéket A 96 éves istenes Pál 1948- ban a felvidéki Udvardról érkezett családjával Kakasára. A ma is friss idős ember így emlékszik: - Sík vi- dékről jötP tünk, mes V voltunk rémülve, mi lesz velünk a hegyek között. Aztán hozzászoktunk. Voltak nehéz idők, de valahogy mindig túljutottunk rajtuk. Keményen dolgoztunk. Megtaláltuk a munkát. Voltam boltos, a téeszben raktáros, felvásárló. A faluban így lettünk feleségemmel mindenki Pali bácsija és Mári nénije. Mióta ide érkeztünk, sok minden változott. Vannak közművek és sehol nem kell már a sárban járni. LELEKSZAM 1870 1482 1949 1755 1990 1742 2005 1806 Óvodások száma 53 Iskolások száma 124 2004. évi helyi adóbevétel 21 281953 Egy főre eső adóbevétel 11784 Gépjárművek száma 611 Munkanélküliségi mutató 8,3% A polgármesteri hivatal ügyfélfogadása: hétfőn 8-tól 16 óráig, kedden nincs ügyfél- fogadás, szerdán 8-tól 17 óráig, csütörtökön nincs ügyfélfogadás, pénteken 8-tól 12 órá- ig.A falugazdász fogadónapja: szerdán 13-tól 16 óráig. Az Aranysas gyógyszertár nyitva tartása: hétfőtől péntekig 8-tól 12 óráig. művészet A táj, a környék szépségeit mutatják a képei Fiatalon lett a kakasdiak papja hitélet Megújuló hitoktatás, lélekemelő szertartások BÍRÓ Sándor 1939-ben született Budapesten. Édesapja és nagyapja is festőművész volt. Hároméves korában agyhártyagyulladás következtében lett siketnéma. A i szakközépisko- Ék l'lJÉl á b a n W f 3 ötvösmesteri j szakképesítést szerzett, | Fogyaté- ^ kossága miatt nem vették fel a főiskolára, így autodidakta módon képezte magát. Dekoratőrként és kirakatrendezőként dolgozott nyugdíjazásáig. Első feleségét, akitől két fia született, súlyos betegségben elveszítette. Második feleségé- | vei, Anikóval, aki mindenben segíti, 18 éve élnek együtt teljes harmóniában í és boldog- \ ságban. 0 is hallássérült, de beszélni tud, szájról olvas és tolmácsol férjének. Budapesten ismerkedtek meg, 2000-ben költöztek Kakasdra. A falu befogadta és szereti a mindig nyüzsgő Bíró Sándort, aki fát farag, fémet munkál, rajzol, de legszívesebben fest. Az épített környezet és a természet szépségeit mutatja meg alkotásain. Munkáival sok csoportos kiállításon vett részt. Első önálló kiállítása 2003-ban volt Kakasdon, azóta minden tavasszal bemutatkozik. Legutóbb Lengyelen láthatták festményeit az érdeklődők. Tagja a Szekszárdi Siketek és Nagyothallók Szövetségének és a Tolnai Bárka Művészeti Szalonnak. KERESZTES ANDOR Kisdorogi származású. Bonyhádon született, néhány évig itt nevelkedett. Szüleit korán elveszítette. Keresztszülei nevelték fel Kisdo- rogon. A fiatal pap azt mondta, az a falu meghatározó helyszín volt életében. Az általános iskola elvégzése után a lengyeli szakképző iskolában tanult, majd Szombathelyen Szalézi szerzetesként szolgált. A teológiát Budapesten végezte. Mayer Mihály megyés püspök 2004-ben szentelte pappá. Jelenleg tolnai káplán, Bogyiszló és Fácánkert is hozzá tartozik. A kakasdi szolgálatot ideiglenes kinevezéssel 2005. szeptember 1-jén vette át a nyugdíjba vonult Lauli atyától. Székely származású lévén, a falu nem volt ismeretlen számára. Úgy érzi, a kakasdiak szeretettel fogadták. Az egyházközséggel jó a kapcsolata, mindenben segítségére vannak. Fontosnak tartja a hittanoktatás megerősítését, az ifjúsággal jó kapcsolat kiépítését. Szeretne jó templomi kórust kialakítani és a faluban működő székely és német énekkarok segítségére lenni. Mint mondta, munkája során mindig új misés választott jelmondata lebeg a szeme előtt: „Nem azt kerestem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak az, hogy üdvözöljenek.” J á i
