Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-28 / 253. szám

BALASSA JÁNOS MEGYEI KÓRHAZ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. OKTOBER 28., PÉNTEK Dr. Albert Royaards, a Mosolygó Kórház Alapítvány holland elnöke (jobbról) dr. Schultz Károly főorvos kíséretében ellátogatott a gyermekosztályra. A képen a kis Sebestyén Ákos édesanyjával beszélgetnek számára. Azért két keréken in­dult el, mert az akcióval a fi­gyelemfelkeltés volt a fő célja, a szűkös hazai anyagi források miatt ugyanis csak ilyen krea­tív ötletekkel lehet pénzt , sze­rezni. Az út eredményeként Tolna megyében mintegy hatszázezer forint gyűlt össze. Ennek felét zeneterápiára fordítja a Mosoly­gó Kórház Alapítvány, a pénz másik részéből dr. Schultz Kár­oly főorvos úr javaslatára öt da­rab légzésmonitort vásároltak. A készülékeket, melyekkel a gyermekek légzése kísérhető fi­gyelemmel, októberben kapta meg a Balassa János kórház gyermekosztálya. Az öt készü­lékből hármat a gyermekosz­tály egy-egy emeletén helyez­tek el. A fennmaradó két ké­szüléket a kórház kikölcsönzi otthonra a szülőknek. Légzés­monitorra otthon három eset­ben lehet szükség. Egyrészt azok a családok kérhetik, ahol már előfordult bölcsőhalál, másrészt a kissúlyú 1500 gramm alatti súlyú koraszülöt­tek számára javallott, akiknek éretlen a légzőközpontja, ezért a kórházból hazatérve is figyel­ni kell őket. Végül olyan csecse­mőknél indokolt a készülék használata, akik újszülöttkori légzészavarban szenvedtek és ezzel a betegséggel kórházban kezelték őket. A kerékpárút eredménye Dr. Albert Royaards, a Mo­solygó Kórház Alapítvány holland elnöke, négy hónap alatt 6 ezer kilométert tett meg, 252 magyar városban járt, 13 millió forintot gyűj­tött össze. A kórházak a pénz 70 százalékát kapják meg, amit a beteg gyermekek javá­ra fordítanak. Főorvosok, akik értik és szeretik a szakmájukat kinevezések Előrébb a rangsorban A szekszárdi kórház név­adójának tiszteletére ren­dezett Balassa-napi ün­nepségen főorvosi kineve­zést kapott az egészség- ügyi intézmény három ad­junktusa, dr. Homoki Éva reumatológia, dr. Salamon Ágnes II. sz. belgyógyá­szat és dr. Ulrich Gabriel­la III. sz. belgyógyászat. A régi Vármegyeházán rende­zett Balassa-napi ünnepségen dr. Muth Lajos főigazgató főor­vosi kinevezést adott át az egészségügyi intézmény három orvosának. Dr. Homoki Éva főorvos Egyetem: Pécs, 1979 Szakvizsga: belgyógyászat 1984, reumatológia, fizioterápia 1992. Munkahely, beosztás: Bony­hádi Városi Kórház belgyógyá­szati osztálya 1979-86, Balassa János Megyei Kórház I. sz. bel­gyógyászati osztálya 1986-89, reumatológiai osztály 1989-től. OR. HOMOKI Éva már akkor látta, hogy mi­lyen sok a moz­gásszervi pana­szokkal küszkö­dő, reumás em­ber, amikor ifjú orvosként a kör­zeti gyakorlatát töltötte. A belgyó­gyászaton eltöltött időszak ebben csak megerősítette, ezért döntött úgy, hogy pályáját a reumatológi­ai osztályon folytatja. Itteni mun­kájához a belgyógyászati szak­vizsga és az osztályos gyakorlat jó alap volt. A reumatológián eltöl­tött 16 év bebizonyította, hogy he­lyesen döntött, munkáját szereti, nagy odaadással végzi. Az osztá­lyon elsősorban a hagyományos reumatológia megbetegedések­kel küzdő és a csontritkulásban szenvedő betegekkel foglalkozik. Dr. Salamon Ágnes főorvos Egyetem: Pécs, 1992 Szakvizsga: belgyógyászat 1997, gasztroenterológia 2000. Munkahely, beosztás: Balas­sa János Megyei Kórház, II. sz. (gasztroenterológiai) belgyó­gyászati osztálya 1992-től. dr. SALAMON Ágnes az egye­temről került a szekszárdi me­gyei kórház II. sz. belgyógyászati osztályára, Simon tanár úr keze alatt tanulta a szakmát. A bel- gyógyászaton belül a gaszt­roenU>r(,l()§'a 5 a/ért Min/olta, ? * ■ mert itt szükség ^ vun bizonyos fo­ywtr kú manualitás- ra. Mint mondta, a sebészeti jel­legű beavatkozások, az epeúti tükrözéses beavatkozások, a gyo- mor-béltükrözések, bélpolipok eltávolítása érdekessé teszi a munkáját. Egy évtizede foglalko­zik gyulladásos bélbetegségek­kel, több publikációja jelent meg ebben a témakörben. Vezetőségi tagja a Magyar Gasztroente­rológiai Társaságnak. Alapítója és elnöke a Tolna Megyei Gyulla­dásos Bélbetegségekért Alapít­ványnak és Klubnak, amit a be­tegek megsegítésére hoztak létre 2000-ben, és azóta is jól műkö­dik. Jelenleg PHD hallgató, nagy­doktori vizsgájára készül. Dr. Ulrich Gabriella főorvos Egyetem: Pécs, 1991 Szakvizsga: általános belgyó­gyászat 1996., diabetológia 2001. A Balassa János Megyei Kór­ház IV. sz. belgyógyászati osztá­lya 1991-2000. Az osztály át­szervezése óta a III. sz. (diabé­tesz, endokrinológiai) belgyó­gyászati osztályon dolgozik. dr. ulrich Gabriella az osztá­lyon elsősorban a cukorbetegek­kel, ezen belül pedig a cukorbe­tegség következményeivel - vese­betegség, szemfenék elváltozása, alsóvégtag keringési zavara, stb. - foglalkozik. Teszteli az új, beve­zetésre még nem került, kipróbá­lás alatt álló vércukorszint-csök- BHWA kentő készítmé­E~- vesz a hazai és ■ M külföldi vizsgá­K {■ latokban. Elő­adásokat tart di- abétesz kong­resszusokon, részt vállal a me­gyei kórháznál a rezidensképzés­ben. Gyakran publikál, 1995-ben a Fiatal diabatológusok országos kongresszusán pályaművével I. díjat nyert Azért éppen a dia- betológiát választotta, mert itt hosszú ideig nyomon kell követ­ni a betegeket, jól látható a keze­lések sikere vagy kudarca. A cikkeket F. Kováts Éva írta, a fotókat Gottvald Károly készítette. Az oldal a Balassa János Megyei Kórház támogatásával jelent meg. Kerékpárral a gyerekekért mosolygó kórház Légzésfigyelő monitorokat kapott a Balassa János Megyei Kórház a biciklis holland úr jóvoltából Öt légzésfigyelő monitort adományozott a Balassa János Megyei Kórház gyermekosztályának a Mosolygó Kórház Alapít­vány. Az újszülöttek, cse­csemők légzését figyelő készülékekre a pénzt dr. Albert Royaards, az ala­pítvány holland elnöke gyűjtötte össze magyaror­szági kerékpárkörútja alatt. Új magyar alapítvány jött létre 2004-ben azzal a céllal, hogy megsegítse a magyarországi kórházakban fekvő, súlyosan beteg gyermekeket. Az alapít­vány neve Mosolygó Kórház, alapítója Csáky-Bornemissza Éva grófnő, a kuratórium el­nöke a holland DR. ALBERT ROYAARDS. A kuratórium ki­lenc kiemelt magyarországi gyermek- gyógyászati intézmény vezető­jéből és két jogászból áll. Dr. Albert Royaards a szük­séges anyagi háttér előteremté­se, illetve az alapítvány nevé­nek ismertté tétele érdekében kerékpárkörutat tett. Felkeres­te hazánk 252 városának me­gyeszékhelyét, közte Szekszár- dot, valamint Budapest 23 ke­rületének polgármestereit. A több mint 6000 kilométeres körút négy hónapon át tartott. Dr. Royaards az alapítvány tájé­koztatójával és a benne foglalt sárga csekkel érkezett, adomá­nyokat gyűjtve a kórházak gyermekosztályai számára. A jótékonysági út Nógrád megyéből indult tavasszal, a holland úr Tolna megyében jú­nius 23. és 26. között tartózko­dott, útját dr. Schultz Károly fő­orvos, a Tolna Megyei Balassa János Kórház gyermekosztályá­nak vezetője koordinálta. Dr. Albert Royaards kérdésünkre elmondta, meglátása szerint Magyarországon sok a megol­dásra váró feladat, amelyekkel mi nem nagyon tudunk meg­birkózni. Ezért hozta létre a Mosolygó Kórház Alapítványt, hogy segítsen, ezért gyűjt ado­mányokat a beteg gyermekek Eleteket ment a rákszűrés mamma klinika Fontos az emlők röntgen átvilágítása, a középkorú nőknek kétévente menniük kell a szűrésre A szervezett lakossági emlőszűrés tapasztalatai Tolna megyében címmel szervez tudományos kon­ferenciát a Szekszárdi Emlődiagnosztikai Cent­rum október 29-én, szom­baton délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a régi vár- megyeháza dísztermében. A tudományos szimpóziumon, melyet a MaMMa Klinika Rt. fennállásának tizedik évfor­dulója alkalmából rendeznek elsősorban háziorvosok részé­re, neves hazai szakemberek tartanak előadásokat részben a diagnosztika, részben az emlőbetegségek kezelése té­makörben. Lehet, hogy kevesen tudják, de Tolna megyében az ország­ban elsőként kezdték el még a hatvanas évek végén Bonyhá- don az emlőszűrést. A mam- mográfiai szűrés dr. Péntek Zoltán főorvos nevéhez kap­csolódik. A MaMMa Rt. Szekszárdi Emlődiagnosztikai Centruma a megyei kórházban működik. Az emlőszűrési ciklus kétéves, a szakemberek szerint minden negyvenöt és hatvanöt év kö­zötti nőnek kétévente egyszer részt kellene vennie a vizsgála­ton. A szakemberek hangsú­lyozzák: a nőkben tudatosítani kell a szűrésen való megjele­nés fontosságát, mert ezzel éle­teket lehet megmenteni. Az emlők röntgen átvilágítá­sával ugyanis olyan egy-másfél centiméternél kisebb, kézzel nem tapintható elváltozásokat lehet diagnosztizálni, amik még semmiféle klinikai panaszt nem okoznak és jó eséllyel műt- hetők. A mammográfiás szű­rést magát, sem az emlők ön­vizsgálata, sem egyéb tapintá- sos vizsgálat nem helyettesíti. Dr. Nemerey Zsuzsanna részlegvezető főorvos az emlő röntgenfelvételét tanulmányozza » i k i *

Next

/
Thumbnails
Contents