Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-04 / 232. szám
6 HAZAI TŰKOR 2005. OKTOBER 4., KEDD HÍRSÁV Thürmer kimondottan kommunista lesz sokéves szünet után újra lesz bejegyzett kommunista párt Magyarországon. November ötödikén ugyanis a Munkáspárt az elődök nyomán Magyar Kommunista Munkáspártra változtatja a nevét. Történészek a kommunizmus áldozatainak számát mintegy százmillióra teszik világszerte. Az MSZP nem nyugdíjazná korábban az asszonyokat NEM TÁMOGATJA az MSZP a nők korai nyugdíjazására vonatkozó Fidesz-javaslatot. Simon Gábor szocialista politikus szerint az szigorítaná a jelenlegi szabályozást. A jelenlegi szabályok értelmében a nők 38 ledolgozott év után nyugdíjazhatok, ha elérték a korhatárt. Orbán Viktor hét végén tett javaslatot arra, hogy a nők a korhatár előtt is nyugdíjba mehessenek negyven ledolgozott év után. A Havas-iskola nem fizet, a diákok perelnek A szegedi Tudományegyetem Bölcsészkara szerint helyesen jártak el, amikor tandíjat szedtek a Havas-féle médiaiskola hallgatóitól. Azt viszont nem erősítették meg, hogy jogszerűen jártak-e el. A kar álláspontja szerint nem illetékesek ennek megítélésében. A hallgatói önkormányzatok feljelentést tesznek. Átadták a biztonsági laboratóriumot átadták a fertőzést okozó kórokozók gyors diagnosztizálására képes új, Nemzeti Biztonsági Laboratóriumot hétfőn Budapesten, amelyre a járványok gyors felismerése érdekében 13 millió eurót költöttek. Feltevések szerint papagájkórban halt meg egy szentesi férfi a deszki kórházban. A betegségnek szinte semmi köze a madárinfluenzához. Jövőre nem csökken az önerőalap lamperth Mónika belügyminiszter szerint nem csökken az uniós források elnyerését segítő önerőalap. A tárca 2006-ban erre a célra mintegy 7,4 milliárd forintot biztosít az önkormányzatoknak. A keret célja, hogy a strukturális alapokból juttatott pénzek megpályázásához szükséges önrészt biztosítsa. Menesztették a Magyar ATV vezérkarát felmentették a munkavégzés alól tegnap Székely Ferencet, a Magyar ATV programigazgatóját és Gyenes András főszerkesztőt. A televízió szakmai irányítását Szabó Stein Imre vette át. A csatorna részleteket nem közölt, mindössze annyit, hogy a korábbi vezetőket szakmai munkájuk elismerése mellett állították fel székükből. Székely 2003 óta látta el feladatát. Vizsgálatot ígért Tadics vajdaság A szerb államfő példásan büntetné az etnikai bűnözőket Borisz Tadics szerb elnök és Lukjan püspök Szentendrén. Olyan békesség kell szerbek között a magyarnak, mint magyarok között a szerbeknek. Borisz Tadics szerb államfő tegnapi budapesti megbeszélésein a vajdasági magyarokat ért támadások kérdése került előtérbe. Tibay Gábor A jogvédők szerint a vajdasági magyarokat rendszeresen érik etnikai jellegű sérelmek Szerbiában, ám az esetek jó része éppen az érintettek fenyegetettsége miatt nyilvánosságra sem kerül. Jelzésértékű az is, hogy míg a több mint kétszázötven magyarverés egyetlen szerb elkövetője sem kapott még börtönbüntetést, addig a törvénykezés megdöbbentő szigorral sújt le fordított esetben: a közelmúltban együttesen több mint hatvan évre ítéltek egy szerb férfi bántalmazásáért egy négyfős magyar csoportot. Hogy az etnikai jellegű erőszak nem életkorfüggő, jelzi: csak az elmúlt hónapban két iskolai bántalmazásra derült fény. Emellett rendszeresek a sírgyalázások a szabadkai magyar temetőben, a magyarok halálát kívánó utcai falfirkák pedig szinte mindennaposak azokon a vajdasági településeken, ahol magyarok is élnek. „A magunk részéről azt hangsúlyoztuk, rendkívüli aggodalommal töltenek el bennünket a vajdasági magyar kisebbséget ért etnikai atrocitások” - összegezte a szerb államfővel folytatott tegnapi megbeszélését Sólyom László. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta: nem keletkezhet a jövőben olyan látszat, hogy ilyen cselekmények büntetlenek maradhatnak. Hozzátette azt is, Magyarország elvárja, hogy a szerb kormány „hasson oda” annak érdekében, hogy a hatóságok végére járjanak az etnikai ügyeknek. Sólyom László bejelentette, hogy Magyarország felajánlja: kész otthont adni a koszovói rendezéssel kapcsolatos konferenciának is. Borisz Tadics a megbeszélés után a sajtónak elmondta, hogy a szerb állam érdekelt abban, hogy a vajdasági bűncselekmények elkövetőit megtalálja és példásan megbüntesse. A szerb elnök ugyanakkor hozzátette, azoknak az eseteknek, amelyeknek nincs etnikai indíttatásuk, felesleges a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök a szerb államfővel folytatott megbeszélése után úgy fogalmazott: „Magyarország fontosnak tartja, hogy az európai normák követésével ne adjunk okot arra, hogy nemzetiségi atrocitásokról eshessen szó.” A kormányfő hozzátette, nem azért, mert ezeket el kell hallgatni, hanem azért, mert ilyesmiknek nem szabad megtörténniük. A miniszterelnök a továbbiakban arról szólt, ahhoz, hogy hasonló ügyek ne árnyékolhassák be a két ország kapcsolatát, elsődleges a nyitottság, mértéktartás, az általános emberi jogi normák betartatása és kikényszerítése, továbbá a hatékony és eredményes igazságszolgáltatás. Gyurcsány Ferenc közölte, Borisz Tadics megígérte, hogy közvetlen tájékoztatást kér azokról a bírósági eljárásokról, amelyekben felvetődik a nemzetiségi atrocitások lehetősége. Szili Katalin, a parlament elnöke arról tájékoztatta a szerb elnököt, hogy Magyarország kész átadni az európai uniós csatlakozás során szerzett tapasztalatait, azonban elvárja, hogy a vajdasági magyarokat ért sérelmeket kivizsgálják. Borisz Tadics jelezte, hogy a szerb legfelsőbb bíróság elnökéhez fordul a vajdasági incidensekkel összefüggő eljárások meggyorsításáért. A szerb államfő kétnapos látogatásra érkezett Budapestre, holnap a parlamenti pártok vezetőivel találkozik. A vajdasági atrocitások az Országgyűlés tegnapi ülésén is szóba kerültek. Csapody Miklós (MDF) szerint a Vajdaságban napjainkban „etnikai túszszedés” zajlik, értük pénzt nem kérnek, a kiszemelt áldozatokkal próbálnak nyomást gyakorolni azokra, akiket még nem ért támadás. A képviselő hangoztatta: az EU nem nézheti tovább a Vajdaságban történteket. Gyurcsány: Orbán rugalmasabb az euró kérdésében Komoly dilemmát jelent az euró bevezetésének kérdése Gyurcsány Ferencnek. A miniszterelnök tegnap napirend előtti felszólalásában kiemelte, hogy egyaránt mérlegelni kell a közös valuta bevezetésének előnyeit és hátrányait. „Autópálya-építés, igazságos családtámogatás, igazságosabb adórendszer, nyugdíj- rendszer, és/vagy két évvel korábbi vagy egy-két évvel későbbi euróbevezetés. Ez egy olyan dilemma, amelyre közösen kell válaszolni” - tette hozzá Gyurcsány Ferenc, aki kijelentette, ebben az ügyben nagy vita nincs az ellenzék és a kormány között, s „Orbán pártelnök úr ebben rugalmas álláspontot foglalt el” - tette hozzá. A kormányfő utalt arra, hogy szintén komoly kihívások állnak az ország előtt a foglalkoztatás kérdésében. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint nem szabad halogatni az euró bevezetését. „Érdemes ezeket az erőfeszítéseket megtenni” - hangsúlyozta álláspontját a frakcióvezető, utalva az euróalapú lakossági hitelekre is. Kuncze Gábor nagyobb lépéseket sürgetett az egészségügy átalakításában is. „A kormány álláspontja meglehetősen rugalmas az euró kérdésében” - mondta Áder János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus kiemelte, hogy először a 2008-as bevezetés mellett érveltek, most pedig a 2010-es időpont is már a múlté. Áder János számon kérte a kormányon a 2002-es választási ígéreteket is, mint az ingyenes tankönyveket, illetve a Szé- chenyi-terv továbbfejlesztését. Herényi Károly (MDF) szintén az euró 2010-es bevezetése mellett érvelt. Gyurcsány Ferencen a tankönyvek ingyenességét kérték számon Szerbia csatlakozása elmarad, ha nem lesz rend „mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok ismétlődő megsértései, valamint a jog és a rend Vajdaságban tapasztalható hiánya miatt” az Európai Parlament. Az EP kijelentette: Belg- rád csak akkor számíthat a stabilizációs és társulási megállapodás jóváhagyására, ha érdemi intézkedéseket tesz az ügyben. Az EP-hez továbbra is érkeznek jelentések a Vajdaságból az emberi és kisebbségi jogok, a civil társadalom jogainak megsértéséről A jelentésben kitérnek arra is, hogy kisebbségi politikusokat zaklattak és bántalmaztak, továbbá a magyar nemzetiségi politikai vezetőket is fenyegetések érték. A szóvivőt is lehallgatták? kémügy Révész Máriusz a jegyzőkönyveket követeli Havi 62 ezer forint segély a bűnözők áldozatainak A nemzetbiztonsági kabinet pénteki ülésén Tóth András, a titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár jelentését hallgatták meg a kémbotrányról. Demeter Ervin fideszes honatya az üléssel kapcsolatban azt nyilatkozta: arra kell választ kapni, hogy kikerültek-e államtitkok a biztonsági szolgálatoktól, miniszterek kapcsolatban álltak-e olyan személlyel, akitől információk juthattak el a román titkos- szolgálatokhoz. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője a kémbotrány kipattanásának napján telefonon beszélt Szatmári Tiborral. „Soha nem csináltam titkot abból, hogy a Magyar Nemzetben megjelent cikk után telefonon beszéltem Szatmári Tiborral” - mondta lapunknak Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője arra is emlékeztetett, hogy több újságírónak ő maga adta meg a beszélgetés után Szatmári telefonszámát. Révész azt hangoztatta, hogy a telefonhívás előtt 8 hónapig nem volt kapcsolatban Szatmárival, aki hívásakor azon kesergett Révésznek, hogy tévedések vannak a Magyar Nemzet cikkében, például az is, hogy ők már külföldön vannak. A szóvivő úgy tudja, hogy a beszélgetést a titkosszolgálat lehallgatta, tartalmát kiszivárogtatta a sajtónak. „Ez államtitoksértés. Ha a jegyzőkönyvrészleteket manipulatívan próbálják ellenem felhasználni, akkor kérni fogom Tóth Andrást, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes tartalmat ” - mondta. ■ É. S. Holnap tárgyal a kormány az igazságügyi tárca által beterjesztett áldozatvédelmi törvényről, amely a tervek szerint januárban lép hatályba. Az áldozatvédelemről mindeddig nem született törvény. A tervezet célja, hogy a bűncselekmények következtében keletkezett anyagi, szociális, fizikai vagy pszichés sérelmeken segítsenek. A minisztérium hatvankétezer forintban állapítaná meg a megítélhető segély felső határát. A kárenyhítésre annak lenne joga, aki ellen szándékos, erőszakos bűn- cselekményt követtek el, és emiatt testi épsége, egészsége súlyosan károsodott. Más megítélés alá esnek azok a magyar állampolgárok, akik itthon, illetve akik külföldön estek áldozatul. Állami kártérítést ugyanakkor csak azok a rászulók kaphatnának, akiknek a nettó havi jövedelme nem haladja meg a 125 300 forintot - mondta lapunknak Sömjén László, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője. A törvénytervezet szerint a kárenyhítési kérelmet a bűn- cselekmény elkövetése után legkésőbb három hónappal lehetne benyújtani. Jelenleg 80 millió forintot költ az állam áldozatvédelemre, az igazságügyi tárcánál úgy számoltak, hogy a tervezet plusz 52 millió forinttal terhelné meg a költségvetést. ■ Dreissiger Ágnes á
