Tolnai Népújság, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-12 / 239. szám

2005. OKTÓBER 12., SZERDA 7 Gyakorlati lépéseket sürget a Kormányfő Gyurcsány Ferenc felszólította a Visegrádi Négyeket, valamint Ausztriát és Szlovéniát, hogy konkrét feladatok kitűzésével já­ruljanak hozzá a nyugat-balkáni országok európai integrációjá­nak meggyorsításához. A kor­mányfő a hat közép-európai EU- tag és az öt nyugat-balkáni or­szág külügyminisztereinek bu­dapesti tanácskozásán szólalt fel. A V4-ek (Lengyelország, Csehor­szág, Szlovákia és Magyaror­szág), valamint Ausztria és Szlo­vénia 2001 óta vesz részt a regio­nális együttműködésben. A part­nerség egyik célja az, hogy előse­gítse Albánia és négy egykori ju­goszláv köztársaság (Horvátor­szág, Bosznia-Hercegovina, Szer- bia-Montenegró és Macedónia) európai beilleszkedését. ■ A politikai célokban nincs vita a résztvevők között, ezért többre van szükség, mint a meg­fogalmazásukra . Gyurcsány Ferenc emlékezte­tett rá, hogy Magyarország az el­ső pillanattól támogatta Horvátor­szág csatlakozását. Hangsúlyoz­ta, hogy a fórumnak többre kell törekednie, mint a politikai cél megfogalmazása,hiszen acélok­ban nincsen vita. A miniszterel­nök felhívta a részt vevő külügy­minisztereket, hogy határozza­nak el konkrét célokat, határidő­ket, felelősöket a nyugat-balkáni országok integrációjának elő­mozdítása érdekében. „Békében élő, biztonságos, sikeres Nyugat- Balkán nélkül nincsen sikeres európai integráció” - fogalmazott a kormányfő. ■ E. Cs. Megsűrűsödött a forgalom a világűrben Épségben földet ért kedden a nemzetközi űrállomásról az orosz-amerikai trojka, köztük Gregory Olsen, aki tíz napig űr­turistáskodott. A fizikus-üzletem­ber jól viselte a súlytalanságot. Valamivel rosszabb állapotban volt a landolásnál John Philips, aki 180 napot tartózkodott a koz­Olsen a világ harmadik űrturistája moszban; vele szalmiákszeszt szagoltattak az orvosok. A Szojuz TMA-6 parancsnoka rekordot döntött: a mostani repüléssel 803 napot töltött a világűrben. Pekingben bejelentették, hogy szerdán „a megfelelő időben” út­nak indul a Sendzsou-6 elneve­zésű kínai űrhajó. A két tajko- nauta 200-347 kilométer ma­gasságba emelkedik, és a negye­dik napon tér vissza. Nevüket még nem közölték; a legesélye­sebbek azok, akik 1966-ban szü­lettek - jelentette a Szinghua hírügynökség. ■ Cs. E. VILÁGTÜKÖR Öngyilkos merényletek. Csaknem félszáz halottat és majdnem száz sebesültet követeltek kedden Irakban a legutóbbi autóbombás támadások. Az egyik pokolgép a Szíriái határon, Tall Afar városának piacterén robbant. Lövés érte a dél-iraki Bászra városában a repülőtér épületét is (képünkön). A Duna-delta foglyai voltak madár influenza Kiszabadult a vesztegzárból négy magyar horgász Kiszabadult a négy magyar sporthorgász a karanténból. Gyulay Z.-Lukács J. Négy magyar állampolgárt tar­tottak vesztegzár alatt a román egészségügyi hatóságok. Az érintettek a Duna-delta Chilia- ágán kecsegére halásztak, azon a vidéken, ahol a madárinfluen- za-gyanús kacsákat megtalál­ták. Lapunk értesülései szerint a deltában rajtuk kívül több magyar állampolgár is van, ve­lük azonban a bukaresti nagy- követségnek nem sikerült fel­vennie a kapcsolatot. A négy horgász azért jelentkezett a bu­karesti magyar nagykövetségen, mert egyiküknek gyógyszerre volt szüksége. Hodicska Tibor főkonzul telefonon beszélt a határrendőrséggel, ahol közöl­ték, hogy a négy magyar sza­badon távozhat. A külképvise­letnek egyébként nincsenek ar­ról ismeretei, hogy az országban merre járnak magyar állampol­gárok. A Tulcea megyei Ciamurlia de Jós faluban. A vesztegzár alá vont településen hat székelyföl­di magyar állategészségügyi szakember vasárnap óta teljesít szolgálatot. A helyszínen tartóz­kodó dr. Rácz László, a Hargita megyei Állategészségügyi Igaz­gatóság szakembere lapunknak elmondta: „A faluban folyik a szárnyasok kényszervágása, amelyet az emberek - a kezdeti felháborodás után - egyre in­kább megértéssel fogadnak”. Ciamurlia de Joson összesen negyvenötezer baromfit kell el­pusztítani, Rácz László szerint a munkának még a felével sem vé­geztek. A román kormány 60 és 80 ezer régi lej (körülbelül 450 forint) közötti kárpótlást ajánlott fel minden elpusztításra ítélt há­ziszárnyas kilójáért. Összesen tízmilliárd lejt szán a román kor­mány kárpótlásokra. Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter szorgalmazza, hogy a madárinfluenza-riadó miatt hívják össze az Európai Unió egészségügy- és külügymi­nisztereinek rendkívül tanács­kozását. HHEB ''Hl A kisebbségi jogokra figyelmeztették Szerbiát az európai unió bővítési biz­tosa, Olli Rehn a vajdasági parlamentben tartott beszé­dében figyelmeztette Szer­biát, hogy az emberi és ki­sebbségi jogok megsértése a hétfőn kezdett uniós társu­lási eljárás felfüggesztését eredményezheti. Rehn szerint a kisebbségi jogok az európai értékek része. Szaddám is szavazhat az iraki alkotmányról tízezer fogvatartott is lead­hatja szavazatát az iraki al­kotmányról kiírt szombati népszavazás alkalmával. Köztük van Szaddám Húszéin megbuktatott diktá­tor is. A voksok leadása szá­mukra mát csütörtökön megkezdődik, többek között a hírhedt Abu Ghraibban is. Oszamát is maga alá temette a föld? Elképzelhető, hogy Oszama bin Laden (48) is a Pakisztánt súj­tó földrengés áldozatává vált. Amerikai kémműholdak adatai szerint az al-Kaida vezére az el­múlt héten az ország északnyu­gati határvidékén bújkált. A negyvenegyezer halottat köve­telő földrengés a legjobban ezen a környéken pusztított. Egész napon át az iszlámá- bádi repülőtéren vesztegelt a Magyar Baptista Szeretetszol­gálat tíztagú műszaki mentő­egysége, amely hétfő délután érkezett a pakisztáni főváros­ba. Pavelcze László, a csapat ve­zetője elmondta: egy amerikai helikopterre vártak, hogy el­szállítsa őket a mentési helyük­re, ahol fő feladatuk a személy­kutatás lesz. ■ Gy. Z. Európa üdvözli a német nagykoalíció létrejöttét rice Közép-ázsiai körúton az amerikai külügyminiszter Az európai politikai közélet örömmel nyugtázza az uniópár­tok és az SPD elhatározását nagykoalíció alkotására Angela Merkel CDU-elnökkel, mint kan­cellárral az élen. Jacques Chirac francia államfő és Tony Blair brit miniszterelnök telefonon fejezte ki szerencsekívánatait Angela Merkelnek, aki Wolfgang Schüs­sel osztrák kancellár szerint „megérdemelte a jutalmat eddig végzett munkájáért”. A többi szomszédos országban is üdvö­zölték a nagykoalíció hírét. Jacques Chirac kifejezte meg­győződését, hogy „a testvéri és szolidáris kapcsolatok hagyomá­nya a két kormány között erő­södni fog”. Egyúttal meghívta a politikusnőt, hogy „amilyen gyorsan csak lehet” látogasson el a francia fővárosba. Chirac be­szélt a távozó kancellárral, Gerhard Schröderrel is, és di­csérte azért a „rendkívüli lendü­letért”, amely a német-francia kapcsolatokat életben tartja. Blair is személyesen emelte föl a telefonkagylót, hogy kife­jezze jókívánságait: előre örül, hogy együtt dolgozhat Merkellel, amint az új kormány megalakul. Schröder - aki a napokban Törökországba, majd Francia- országba látogat - várható jövő­jét boncolgatja Németország leg­olvasottabb napilapja, a Bild. A hétvégi moszkvai út után az orosz sajtó elképzelhetőnek tart­ja, hogy a távozó kancellár az orosz állami tulajdonban lévő Rosznyeft kőolajipari vállalat vagy az Eho Moszkvi rádióadó legfrissebb tudósítása szerint a világ legnagyobb gázszolgáltató­ja, a Gaprom tanácsadója lesz. Schröder elhatározása szilárd­nak látszik, hogy visszavonul a német politikától, s még olyan „egyszerű” képviselői posztot sem vállal, mint elődje, Helmut Kohl tette a bukása utáni első ciklusban, hogy aztán fényes külsőségek közepette, szinte győztes hadvezérként megdicső- ülve búcsúztassák a „német egy­ség kancellárját”, amikor végleg bejelentette visszavonulását. Az uniópártok frakciója az ötvenhat esztendős, négygyer­mekes Norbert Lammertet (CDU), jelöli a Bundestag élére a jelenlegi elnök, Wolfgang Thier­se (SPD) utódjaként. ■ Gyulay Zoltán Kirgizia, Kazahsztán és Tádzsi­kisztán vendége a héten Condo- leezza Rice. A külügyminiszter induláskor „becsületes és sza­bad választásokra” szólította fel a volt Szovjetunió tagországait. A tárgyalások nem ígérkeznek könnyűnek. Rice arra készül, hogy megvitatja partnereivel az Egyesült Államok katonai jelen­létét, a gazdasági-energetikai együttműködést, továbbá a tér­ségben élő problémaként jelent­kező kábítószer-, mindenekelőtt ópiumkereskedelmet. Fő célja azonban - így tudja a The New York Times - a demokratikus fejlődés előmozdítása. A külügyminiszter nyilatko­zatában hangsúlyozta: Ameri­kával csak demokratikus alapo­kon lehet komoly együttműkö­dést folytatni. A látogatás tétje nyilvánvalóan az, hogy az érin­tett államok ez utóbbit mennyi­re akarják vagy inkább a szom­széd és volt szövetséges Orosz­országgal kívánják elmélyíteni kapcsolataikat. Kazahsztánban két hónap múlva államfőválasztást tarta­nak, s egyelőre kétesélyes, hogy Nazarbajev meg tudja-e hosz- szabbítani elnökségét további hét évvel. A helyi sajtó egyelőre azt rebesgeti, hogy Kazahsztán­ban is bekövetkezhet olyan né­pi fordulat, amely az ellenzéket segítette hatalomra Kirgíziában. Tádzsikisztánban a kormány egy hete 23 évi börtönre ítélte Rahmonov ellenzéki vezért - ál­lítólag fegyverrejtegetésért. A perzsa nyelvű országban Rice várhatóan szorgalmazni fogja katonai támaszpont létesítését, mondván, szükség van az ame­rikai jelenlétre a terroristák ül­dözéséhez. Rice egy sajtótájékoztatón nem foglalt állást azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Washington szíriai állásokról indítana táma­dásokat iraki lázadók ellen. ■ Csák Elemér Rice Amerika közép-ázsiai pozícióit kívánja erősíteni Rice mellőzi Üzbegisztánt az amerikai külügyminiszter kihagyja kőrútján Üz­begisztánt - minden bizonnyal azért, mert a közelmúlt­ban bezárták az amerikai támaszpontot. Kirgíziában negyvenmillió dolláros segéllyel, magas bérleti díjjal az USA-nak sikerült a nyáron elérnie, hogy az afganisztá­ni rendezés végéig használhatja a biskeki repülőteret.

Next

/
Thumbnails
Contents