Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-01 / 204. szám
2005. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK 7 VILÁGTÜKÖR npffnpmmm« | gg m m g mm — g , ggg g - vmmmm IMlifllllilffll mm ; A másfél milliós tömegben elsősorban gyermekek vesztették életüket. A pánikba esett tömeg agyontaposta egymást, másokat lelöktek a hídról. Tömegkatasztrófa Irakban halálos zarándoklat Ezernél több síita hívőt tapostak szét egy hídon Egy hídon kitört tömeges pánik következtében Bagdadban a hatóságok adatai szerint több mint ezren vesztették életüket, több mint háromszáz ember pedig megsebesült. Az áldozatok megrohamozták a Tigrisen átívelő egyik hidat, s a folyóba zuhanva vagy megfulladtak, vagy agyontaposták őket. A hisztéria azt követően tört ki, hogy híresztelések kaptak lábra két feltételezett öngyilkos merénylőről, akik elvegyültek a tömegben. Az iraki főváros északi központjában lévő hídon a szerencsétlenség pillanatában másfél millió síita zarándok tartózkodott, úton Mussza el Kaszim imám mauzóleuma felé, hogy megemlékezzenek a szentként tisztelt ember halálának évfordulójáról. Kevéssel korábban a mauzóleumnál gránáttámadást hajtottak végre, amelynek során hét miközben a segélycsapatok az emberek kimentésén fáradoztak, a zarándokok egy része a sírnál végzett szertartáson vett részt. Ibrahim al-Ddzsafári, az átmeneti kormány miniszter- elnöke háromnapos állami gyászt rendelt el. Egyelőre nem tudni, voltak-e külföldiek az álember meghalt, harminchét további személy megsebesült. Az amerikai hadsereg közölte, hogy katonái helikopterről látták, amint a terroristák gránátjaikkal tüzeltek. Az elkövetők közül dozatok között. A vallási ünnepre síita muszlimok százezrei érkeztek Iránból és más iszlám országokból Bagdadba. A híd, amelyen a zarándokok tragikus módon életüket vesztették, a kizárólag síiták lakta Kzsimíja városrészt köti össze a szunnita Adhamíja negyeddel. egy tucatot a későbbiek során őrizetbe vettek. Emellett eddig ismeretlen számban szenvedtek el halálos mérgezést, mert a mecset környékén ismeretlen eredetű élelmiszert fogyasztottak. Egy szemtanú beszámolója szerint „emberek ezrei tolongtak szorosan egymáshoz prése- lődve az Aimma-hídon; a tülekedésben és a hőségtől többen elvesztették az eszméletüket, mindenekelőtt a gyerekek nem jutottak levegőhöz”. Az asszony háza ablakából figyelhette meg, amint emberek százai zuhantak a folyóba. Bagdadban szerdán negyvenhárom fokot mértek árnyékban. ■ Gyulay Zoltán Háromnapos állami gyászt rendelt el a kormányfő Schröder frontot nyitott Németország Erősödő hangnem a választási végjátékban Elítélik a szerb politikusok is a gránáttámadást Harcias beszédet tartott a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) konferenciáján Gerhard Schröder. A kancellár heves kirohanást intézett az ellenézki uniópártok (CDU/CSU) és a szabad demokraták (FDP) ellen. A politikus bátorságra szólított fel a választási küzdelem hajrájában. „Még semmi sem dőlt el” - jelentette ki Berlinben. Schröder szerint „ez a választás is az utolsó napokban fog eldőlni”. Az ingadozókhoz fordulva azt mondta, hogy „ne engedjék át a döntést másoknak”. Másfél órás beszédében kifejtette, hogy a pártgyűlés fő üzenete: „az SPD a gyakorlati értelem és a reform vezető ereje az országban”. Politikája középpontjában a szociális igazságosság és a szolidaritás áll, miközben az uniópártok és az FDP a „megosztottságra és a kirekesztésre” játszik. Kijelentései szerint az ellenzék politikája „könyöklő társadalomhoz, irigységhez, rosszindulathoz és önzéshez vezet, amely mindjobban meghatározA kancellár keményen kritizál za az együttélést”. A kancellár erőteljesen bírálta a CDU/CSU és listavezetője, Angela Merkel munkaerőpiac-politikai terveit. Elhangzott: „Merkel olyan társadalmat akar, amelyben a szolidaritásnak és az igazságosságnak nincs helye” és „csak az egyének gazdasági felhasználhatósága számít”. Az SPD első embere konkrétan azt vetette az ellenzék szemére, hogy le akarja faragni a munkavállalók jogait. „Az uniópártok vadkapitalizmusra készülnek” - mondta. Merkel új gazdaságpolitikai tanácsadójának, Heinrich von Pierernek az atomerőművek üzemidejének hatvan évre történő meghosszabbításával kapcsolatban pedig így fogalmazott: „Heinrich, iszonyodom tőled”. Schröder szólt a Baloldal két csúcsjelöltjéről, Oskar Lafon- taine-ről és Gregor Gysiról any- nyit mondott, hogy poliükusi pályafutások röviden jellemezhető: „eldobják régi gönceiket, ha szorosnak bizonyulnak”. ■ Gyulay Z. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kijelentette: az a tény, hogy kézigránátot dobtak a házára, része az ellene irányuló sorozatos politikai és pszichológiai hadviselésnek, de ennek az eseménynek nem tulajdonít különösebb jelentőséget. A merénylet után Drágán Jocsics szerb belügyminiszter Szabadkán meglátogatta Kasza Józsefet. Jocsics kijelentette, hogy a támadást mélyen elítéli, különösen mert abban a pillanatban történt, amikor a szerbiai kormány intézkedéseket foganatosít a vajdasági nemzetek közötti viszonyok rendezésére. Szavai szerint a belügyminisztérium minden intézkedést megtesz, hogy az elkövetőt azonosítsa, és az igazságszolgáltatás elé állítsa. Megszólalt Boris Tadic szerb elnök is, aki sürgette a támadók elfogását. Vojislav Kostunica szerb kormányfő pedig egyenesen „Szerbia ellen elkövetett merényletnek” minősítette a robbantást. ■ Gy. Z. Újabb engedményeket vár az EU Ankarától Törökország teljesítette ugyan az Európai Unió által kirótt feltételeket a csaüako- zási tárgyalások megkezdéséhez, a brüsszeli bizottság mégis arra szólította föl Ankarát, hogy a július végén aláírt jegyzőkönyv értelmében engedje meg a legnagyobb török kikötők használatát a ciprusi hajók számára. Mihail Hodorkovszkij az állami dumába tart A jukosz orosz olajkonszern bebörtönzött alapítója, Mihail Hodorkovszkij jelölteti magát az orosz törvényhozás alsóházába, az állami dumába. Internetes honlapján közölte, hogy indul a moszkvai 201. számú választókörzet képviselői mandátumáért, de megválasztása esetén is börtönben kellene maradnia. Netanjahu vádjai Ariel Saronnal szemben A szent város veszélyeztetésével vádolta meg egy nappal pártelnökjelöltségének bejelentése után Benjamin Netanjahu az izraeli kormányfőt. A Maále Adumín nevű zsidó telepen tett látogatása során bírálta Ariel Saront, hogy nemzetközi nyomásra három évig elhalasztotta háromezerötszáz új ház felépítését. Szolidaritás-ünnep és emlékmise Gdanskban A lengyel Szolidaritás megalakulásának huszonötödik évfordulóján Gdanskban megrendezett ünnepségsorozat zárónyitányaként szabadtéri misét tartott a város főterén Stanislaw Dziwisz, Krakkó új érseke, aki éveken át volt II. János Pál pápa magántitkára. A megemlékezésen számos külföldi politikus - köztük Sólyom László magyar köztársasági elnök - is megjelent. Az egykori Lenin hajógyár munkásai 1980 augusztusában eredetileg konkrét életkörülményeik javításáért indítottak mozgalmat. A sztrájkok eredményeként először jött létre egy kommunista országban független szakszervezet. Lech Walesa későbbi államfő vezetésével a Szolidaritás fölvette a harcot a Moszkvától függő kormánnyal. A tiltakozó mozgalom letörésére Jaruzelski akkori államfő 1981. december 13-án rendkívüli állapotot hirdetett ki, 1989- ben azonban arra kényszerült, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a hajógyári munkásokkal. Tűz és víz támadja New Orleans lakosait Az árvíz csaknem teljesen elöntötte New Orleans-t Két nappal a hurrikán tombolá- sa után egyre romlik a helyzet New Orleansban. A vihar, amely hétfő csapott le a Mexikói-öböl északi karéjára, az Egyesült Államok három államában, Louisianában, Mississipiben és Alabamában okozott súlyos károkat. Az államok kormányzóinak becslése alapján a vihar valószínűleg több emberéletet követelt, mint eddig gondolták, az áldozatok száma elérheti a több százat is. Két és fél milliónál többen még mindig áram nélkül vannak; egyedül Louisianában egymillió ember maradt fedél nélkül. Mississipiben több várost teljesen elpusztított a vihar és az azt követő áradás. A Mississippi folyó párján fekvő Biloxi városa egy szemtanú szerint „teljesen alámerült”, Gulfport pedig romba dőlt. New Orleans egyes részeit teljesen újjá kell építeni, az utcahálózat és a hidak nagy része súlyosan károsodott. A város több kerületében ellenőrizhetetlen tüzek dühöngenek. Becslések szerint akár százezerre is tehető azoknak a száma, akik a kiürítési parancs ellenére a városban maradtak. Túlnyomó részüket most helikopterekkel kell kimenteni. A halálos áldozatok számát megbecsülni sem lehet. A város 70 százaléka a tengerszint alatt fekszik, négy oldalról gátak védelmezik, amelyek több helyen átszakadtak. A város legmélyebben fekvő részein most hat méter magasan is áll a víz, a magasabban fekvő Francia Negyedben is már térdig ér. A Superdome-nak nevezett városi sportcsarnokban rekedteket minél előbb evakuálni kell. Nem műlödnek a mosdók, nincs friss ivóvíz, és áram. A 33 fokos hőségben és párában a szemtanúk szerint térdig ér a szemét, alig lehet levegőt kapni a bűztől és már a sportcsarnokba is betört a víz. Az egyik menekült szerdán öngyilkos lett, az egyik emeleti tribünről vetette magát a mélybe. ■ Farkas Károly
