Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-29 / 228. szám
Magyarországon a radioaktív hulladék kezelése rendezett, tervszerűen folyik. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésében a biztonságnak van elsőbbsége. Az ország legnagyobb áramtermelője a Paksi Atomerőmű Rt. Az országban itt állítják elő legkisebb költséggel a villamos energiát, amelyre a technika fejlődésével egyre nagyobb szükség van, s amely a legkörnyezetkímélőbb energiák egyike. A termelés során azonban hulladék is keletkezik. Ennek megnyugtató elhelyezésével a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kht.) foglalkozik. Tudósok, szakemberek sokasága évtizedekre előre gondolkodik, keresi a megoldást. Dr. Hegyháti József ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint jelenleg a nagy aktivitású, kiégett fűtőelemeket néhány évig a reaktorokkal egy fedél alatt, pihentetőmedencékben tárolják, majd az erőmű szomszédságában, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában helyezik el. A végleges lerakó lehetséges helyszíneként a mecseki Boda és térsége merült fel. A tervek szerint az atomerőmű kiégett üzemanyaga mellett az országban keletkező ösz- szes, hosszú élettartamú radioaktív hulladék ide kerül. A kis és közepes aktivitású hulladék egy része Püspökszilágyon, más része ideiglenes tárolókban Pakson, külön épületben kap helyet. A végleges elhelyezést szolgáló létesítmény megépítésével kapcsolatos kutatások Bátaapátiban zajlanak. Az RHK Kht. beruházási igazgatója, Frigyesi Ferenc a kutatásokról elmondta, hogy a felszíni vizsgálatok 2003-ban befejeződtek. A Magyar Geológiai Szak- szolgálat az erről szóló jelentést elfogadta. Ekkor mondta ki először egy hatóság, hogy az eddigi vizsgálatok eredményesek voltak, a törvényi előírásoknak megfeleltek, a terület minden követelménynek megfelel és földtanilag alkalmas a kis és közepes radioaktivitású hulladék végleges elhelyezésére. A szak- szolgálat kimondta azt is, hogy a kutatást folytatni kell és meg kell találni a tároló optimális helyét. A felszín alatti kutatásokat előkészítő munkálatok 2004 őszén indultak. Rövid idő alatt felépült a föld alatti kutatásokat kiszolgáló bázis. Kialakításánál az infrastruktúra kiépítése, a kutatás feltételeinek megteremtése miatt szükség volt bizonyos mértékű tereprendezésre. Munkájuk során azonban mindig szem előtt tartották és tartják, hogy minél kevésbé avatkozzanak a természetbe. A Nagymórágyi-völgy szép, természeti kincsekben gazdag vidék, jegyezte meg Frigyesi Ferenc és hozzátette, hogy a kutatások végeztével az eredetihez legközelebb álló állapotában szeretnék visszaadni a völgyet a természetnek. A felszín alatti vizsgálatokról elmondta, hogy két kutatóvágatot, egyenként 1700 méter hosszú lejtősaknát alakítanak ki. Innen végzik a kőzettani kutatásokat. Jelenleg 330 illetve 360 méternél tartanak. Konkrét céljuk, hogy a biztonságértékeléshez adatokat gyűjtsenek a szakértők, valamint egy olyan kőzettérfogat- vágat kijelölése, ahol a tároló megvalósítható. A vágathajtás és tengelyfúrás a tervek szerint 2007 harmadik negyedévéig tart. Ha a kutatások jó eredménnyel zárulnak, megtalálják a tárolónak legalkalmasabb helyet, 2008-ban megtörténhet a létesítmény üzembe helyezése. Erősen sugárzóak, magas hőmérsékletűek. Végleges elhelyezésük előtt le kell hűteni őket. Ide tartoznak az atomerőmű kiégett fűtőelemei. Nagy aktivitású hulladék válik a reaktortartályból az atomerőmű leállítása után. Másutt is van kis és közepes aktivitású hulladék A radioaktív hulladékok térfogatának közel 70-80 százaléka ilyen jellegű. Kis aktivitású hulladékok például az erőműben használt ruhák, kesztyűk, védőfelszerelések, tisztítást szolgáló légszűrők, gyanták. Az atomerőmű üzemeltetésétől függetlenül is keletkeznek az iparban, mezőgazdaságban, a gyógyászat és a kutatás területén. Két kutatóvágatot hajtanak kutatás Tudósok sokasága keresi a lehető legjobb megoldást Egy különleges sziklakért látványosság Üde gránit és virágpompa TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK ZÖLD TŰKOR A fők) alatti kutatásokhoz két, egyenként 1700 méteres lejtaknát alakítanak ki. A képünkön látható Mária-aknában 330 méternél tart a vágathajtás Igent mondtak a tárolóra, a fejlődést látják benne 5 bátaapáti Eredményes volt a szavazás A kert valamennyi köve Bátaapátiból, a Nagymórágyi-völgyből érkezett Környezetvédelmi oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült www.kwm.hu Bátaapátiban nyár derekán népszavazást tartottak. Arról döntött a település lakossága, hogy vállalja vagy elutasítja a kis és közepes aktivitású radioaktív anyagok hulladéktárolójának létesítését a Nagymórágyi- völgyben. A részvételi arány 75 százalékos, az igenek aránya valamivel több mint 90 százalékos volt. KRACHUN SZILÁRD, Bátaapáti polgármestere, a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás elnöke több mint tízéves felvilágosító munkájuk eredményének tartja a népszavazás eredményét.- A lakosság akkor tud dönteni, ha minden információ rendelkezésére áll. Mind a képviselő-testület, mind a TETT mindent elkövetett, hogy részletes és pontos legyen a tájékoztatás. A munka folyamatos volt. A népszavazás előtti néhány hétben sűrítettük azokat az alkalmakat, amelyeken fontos tudnivalókhoz juthattak az érdeklődők. Felvettük a kapcsolatot a civil szervezetekkel, utcagyűléseket tartottunk, fórumokon neves tudósok ismertették a kutatások eredményeit. Bemutattuk azt a jövőképet, ami a tároló megépítése után várható. Felvázoltuk, milyen anyagi és más előnyökkel jár a létesítmény elfogadása. A népszavazás bebizonyította, ha az emberek érzik, fontos dologról döntenek. A tároló elfogadása hosszú évtizedekre meghatározza a falu sorsát. Azt, gondolom, segítséget adtunk a parlamenti döntéshez is. Bátaapáti választópolgárainak 75 százaléka elment szavazni és 90 százalékuk Igennel voksolt. Tehát a politika bátran felvállalhatja az atomerőmű élettartamának meghosszabbítását, a tároló megépítését. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság paksi irodájához vezető út mellett különleges sziklakért vonzza a szemet. Az igényesen összeválogatott virágok különböző színű gránitkövek között pompáznak. A kövek egyedisége abban rejlik, hogy valamennyi Bátaapátiból érkezett Paksra. A Nagymórágyi-völgyben folyó felszín alatti kutatási program vágathajtási munkái során kerültek felszínre. A sziklakért a kht.-hoz érkező látogatók, csoportok számára lehetővé teszi, hogy a bemutatóterem megtekintése után közvetlenül is megismerjék a kutatási program főszereplőjét, a tervezett tárolót befogadó kőzetet, a gránitot. Ritka lepkefajokat rejt a vidék állapotfelmérés Természettudósok vizsgálódtak Felelősen dönt a bizottság tudósok Egységes vélemény és lelkiismeret szerint A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését szolgáló kutatások során a környezeti hatások vizsgálatára számos tanulmány készült. * Ezek a társtudományoknak is hasznára válnak. Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolója megépítésének előkészítő munkái között szerepelt a kutatott terület állat- és növényvilágának feltérképezése is. A Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei végeztek állapotfelmérést. A vizsgálatok a madarakon kívül szinte minden állatcsoportra kiterjedtek. Bátaapáti környékének érdekességeA selyemfényű araszolét már kiveszett fajnak hitték. Bátaapátiban rátaláltak ként állapították meg, hogy rendkívül gazdag a rovarvilága. Megfigyeléseik során ritka, értékes lepkefajokkal, többek között a selyemfényű fehéraraszo- lóval és a hullámos fekete- y ' mollyal találkoztak. * Mindkét lepke életmódjá- t * ról kevés az információ. A , * selyemfényű fehéraraszoló valószínű, csak azért nem került a Vörös Könyvbe, t mert kipusztultnak minősí- I tették. A hullámos fekete- * molynak csak néhány helyen találták egy-egy példányát az országban, Bátaapáti térségében viszont népes populációjára bukkantak. A radioaktív hulladék elhelyezését szolgáló feladatok végrehajtását az atomtörvénynek megfelelően a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap finanszírozza elkülönített pénzalapként. Az alap kezelője az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), amely a feladatok ellátására megalapította az RHK Kht-t. A stratégiailag fontos terveket, tanulmányokat az RHK Kht. adatszolgáltatóként készíti elő és egy szakértői bizottság állásfoglalásával együtt beterjeszti az OAH-nak. A szakértői bizottság a szakmai anyagokat véleményezi, ha szükségesnek látja, tanácsokat ad. A bizottság tagjai neves, nemzetközileg elismert tudósok, akikkel a bátaapáti kutatások kezdete óta többször személyesen is találkozhattak az érdeklődők. A közelmúltban, a TETT-re kész napon dr. Kiss Ádám professzor, a bizottság elnöke adott tájékoztatást munkájukról. Hangsúlyozta, hogy a bizottság teljesen független a kutatási programtól. A nukleáris lobbi nincs jelen a testületben. Minden tagja vallja, hogy felelősséggel tartozik a környezetnek, az ott élőknek, az elkövetkezendő generációknak. Általában havonta tartanak ülést. Az RHK Kht.-től beérkezett anyagokat három tagjuk tanulmányozza. Véleményüket megvitatják, majd szavazással döntenek elfogadásáról. A szakértői bizottság csak olyan határozatot hoz, amivel minden tagja egyetért és az a tagok lelkiismeretével összhangban van. Dr. Kiss Ádám elismeréssel szólt az RHK Kht.-től kapott szakmai anyagokról, amelyek mint mondta, nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. 1
