Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-03 / 206. szám
6 2005. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT HAZAI TÜKÖR HIRSAV Magyar Rádió: minden jogszerűtlen volt GELLERT KIS GÁBOR, a kÖZmédium kuratóriumának elnöke jogszerűtlenül járt el, amikor visszatartotta a rádió működéséhez szükséges forrásokat - áll a Legfőbb Ügyészség állásfoglalásában. Jogszerűtlennek ítélték, hogy az elnök berekesztette az ügyvezetőt kijelölni hivatott kuratóriumi ülést, de Szadai Károly alel- nök eljárását sem helyeselték, mikor ennek ellenére folytatta azt. Az ügyészség ugyanakkor nem látja indokoltnak a vádemelést. Sokat kerestek tavaly a kormánytagok átlagosan évi 13 milliót kerestek tavaly a miniszterek - ez derült ki a tavalyi költségvetés zárszámadási javaslatából. Juhász Ferenc 300 ezer, Lamperth Mónika mintegy 700 ezer forinttal kapott többet a fenti átlagnál. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként 2004-ben 15 milliót keresett. A parlamenti képviselők javadalmazása összességében több mint 3 milliárd forintjába került az adófizetőknek. Egymilliárdos beruházás a szegedi egyetemen ÁTADTÁK TEGNAP a Szegedi Tudományegyetem új onko- terápiás részlegét. Az egy- milliárd forintos beruházásnak köszönhetően a rákgyógyításban a legkorszerűbb hazai sugárterápiás centrum jött létre, amely évente 2-3 ezer beteg kezelésére képes - közölte Szabó Gábor rektor. Az új eszközök lehetővé teszik, hogy csak a daganatos szöveteket sugározzák, ezáltal az egészséges szervek nem sérülnek. Tokaj-ügy: tovább folynak a borcsaták AZ ÉLET ÉS IRODALOM folytatja Tokaji borcsaták című sorozatát. írásuk szerint a To- kajhegyalja Kft. jelképes összegért vásárolt az önkormányzattól rossz minőségű, úgynevezett parlagföldeket, amelyeken azonban kis idő múlva mégis jelentős meny- nyiségű szőlő termett. Mátrakeresztesen a falurészeket összekötő híd is tönkrement áprilisban: az út azóta már járható, a teljes felújítással októberre készülnek el Harmincmillióról folyik vita mátrakeresztes Vizsgálatot indítanak a segély felhasználásáról Több száz milliós kár érte a Nógrád megyei Mátra- keresztest, most mégis harmincmilliót hiányol a Belügyminisztérium. A tárca szerint a pénzt nem helyesen használták fel. Farkas Károly Vizsgálatot kezdeményezett a Belügyminisztérium a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatalnál annak a 35 milliós gyorssegélynek a felhasználásával kapcsolatban, amelyet a Pásztóhoz tartozó Mátrakeresztest ért természeti csapás kárainak enyhítésére utaltak át a pásztói ön- kormányzatnak. Juhász Gábor, a tárca politikai államtitkára szerint az önkormányzat 30 milliót beépített a saját költségvetésébe ebből az összegből, holott a pénzt szét kellett volna osztani a károsultak között. „Az én megítélésem szerint ez nem feltétlenül törvényes” - mondta Juhász lapunknak. „Szeretnék a végére járni annak, hogy amit gyorssegélyként ad a kormány a károsultaknak, az valóban eljut-e azokhoz, akiknek szánták”- emelte ki az államtitkár, aki szerint különösen fontos ez idén, amikor több kár érte a lakosságot, mint tíz éve bármikor. „Felháborítónak tartom azt a vádat, hogy az önkormányzat bármilyen pénzt visszatartott volna” - jelentette ki lapunknak Sisák Imre, Pásztó polgármestere. Elmondta: április 21-én kapta a város a gyorssegélyt a belügyminiszter levelének kíséretében, a településre április 18. és 20. között lesújtó esőzés után. „Lamperth Mónika ebben négy felhasználási célt jelölt meg: a kötelező feladatok ellátását, a halasztást nem tűrő védekezési költségeket, a lakosság ellátását és az elemi lakhatási feltételek biztosítását” - idézte a Belügyminisztérium levelét Sisák Imre. „Ennek megfelelően április 25-én ki is fizettünk a károsultaknak ötmillió forintot, az érkezett összeg többi részét pedig a Belügy misztérium által megjelölt más feladatokra csoportosítottuk át” - mondta lapunknak a polgármester. Ezek közül kiemelte: 19 település vízellátása károsult, amikor a hasznosi tározó vizébe szennyezés került, így elsősorban a lakosság ivóvízellátását kellett megoldani, és fertőtleníteni a regionális vízkészletet. „Ez sem volt ingyen” - jegyezte meg Sisák Imre. Ezenkívül az önkormányzat több mint 27 milliót költött a védekezésre, amiből csak mintegy 13 milliót térítettek meg. A polgár- mester hangsúlyozta, hogy a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal szerint is törvényesen használták fel a kapott pénzeket. Ezt lapunknak Juhász Gábor politikai államtitkár is elismerte. Mátrakeresztesen csak a lakó- ingatlanokban és más lakossági tulajdonú ingatlanokban keletkezett kár meghaladta a 114 millió forintot. „Ezt teljes egészében megtérítettük, részben a biztosítások fedezték a károkat, részben az adományok, amik az ország minden részéből érkeztek, és amikért nagyon hálásak vagyunk” - mondta Sisák Imre. Mátrakeresztesre az elmúlt három napban megérkezett az a 92 millió forint is, amelyet Fride- rikusz Sándor és a közszolgálati televízió segítségével gyűjtött a károsultaknak a Magyar Vöröskereszt. „Már sikerült helyreállítani a teljes ivóvíz- és csatornahálózatot, és október végére elkészülhet az úthálózat is” - tájékoztatott a helyreállításról szólva a polgármester. Tizenkét megyében pusztított az ár és az eső több mint nyolcvankétmillió forintos támogatást kapnak a Belügyminisztériumtól húsz Tolna megyei településen élők, akiknek lakóházaiban kárt tett az augusztusi rendkívüli es& zés. Jász-Nagykun-Szolnok megye önkormányzatai összesen 332 millió forintot igényeltek. A lakóingatlanokban keletkezett károk enyhítésére az országosan rendelkezésre álló 778 millió forintból 222 millió érkezik a megyébe. A nyári esőzések összesen 12 megyében, 109 településen okoztak károkat. A legtöbb magántulajdonú ingatlan Békés megyében sérült meg, de súlyos károk keletkeztek Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod megyében is. Az augusztusi heves esőzések és árvizek következtében - az egész országban - összesen 1597 magántulajdonú lakóingatlan rongálódott meg. Babamentés: szükség van korszerű segítségre r költségvetés Hibás politika vagy kisebb hiányosságok? „A gyermekmentő inkubátor csak egy lehetőség a sok közül” - jelentette ki Korózs Lajos, a szociális tárca politikai államtitkára azon a konferencián, amelyen a krízisterhes anyák számára nyújtható megoldásokról tárgyaltak a szakemberek. A Schöpf-Merei-kór- ház főigazgatója, dr. Garamvölgyi György elmondta: míg kórházukban eddig az utcai inkubátorba helyezett csecsemők száma mindössze 18, addig összesen 1339 kismama fordult hozzájuk segítséget kérve. Az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa, Herczog Mária arról szólt: a krízisterhes anyák tájékoztatása hazánkban elégtelen, éppen azok nem jutnak megfelelő segítséghez, akik a legnagyobb bajban vannak. „Amikor 1957-ben liberalizálták az abortuszt, még nem volt korszerű fogamzás- gátlás, így a nők inkább az előbbi módszerre szoktak rá” - mondta Herczog. A megoldásokkal kapcsolatban előremutató javaslatok hangzottak el: szigorúbb felelősségi rendszer olyan esetekben, amikor gyermekek kerülnek veszélybe, hatékonyabb felvilágosítás, kórházi szociális munkások alkalmazása, elérhetőbb segítőközpontok. ■ Bánky Bea ■ Elégtelen a veszélyeztetettek tájékoztatása. „Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése azt támasztja alá, hogy a kormány költségvetési politikája megbukott” - hangsúlyozta Tállai András, a Fidesz szakpolitikusa tegnap tartott sajtótájékoztatóján. A képviselő az ÁSZ tavalyi költségvetést vizsgáló jelentésében foglaltakat minősítette így. A honatya szerint a megállapítások azt erősítik, hogy a 2004-es büdzsét felelőtlenül állították össze. „A Fidesz arra szólítja fel a kormányt, hogy ne bagatellizálja el a problémákat és nézzen szembe a valós folyamatokkal” - mondta a politikus. Batiz András kormányszóvivő szerint viszont - bár akadnak kisebb hiányosságok - nagy problémák nincsenek. „A költség- vetés évről évre javul, és az államadóssággal kapcsolatban is kedvezően nyilatkozott az ÁSZ. Alapvetően minden rendben van” - mondta a szóvivő. Batiz András kiemelte: a Pénzügyminisztérium megértette és tudomásul vette az ÁSZ jelentését és felszólította az ÁPV Rt.-t, hogy végezzen vizsgálatot a jelentésben említett privatizációs ügyleteknél. ■ Farkas K. Néhány mondat a számvevőszéki iratokból „a központi költségvetés mérlegének főösszegei és a hiány jelentős összegekkel tér el a módosított összegektől. ” „A kiadási főösszeg 63 milliárd, a hiány 218 milliárd, a bevételi főösszeg 155 milliárd forinttal haladja meg az irányzatot. ” „A legnagyobb összegben teljesülő adónemek elmaradtak az előirányzattól, leginkább az áfabevételek 177,2 milliárdos hiánya rontotta a büdzsé pozícióját. ” „AZ ÁSZ MEGÁLLAPÍTJA, hogy az állam vagyonáról nem áll rendelkezésre egységes, állami szintű nyilvántartás. ” Vizsgálja az NBH, hogyan szivárgott ki a jegyzőkönyv „Az MDF tudni akarja, hogy a miniszter milyen kapcsolatban állt Szatmári Ildikóval” - közölte tegnap Karsai Péter, a párt frakcióvezető-helyettese. Karsai szerint a közvéleménynek többek közöú tudnia kell, hogy a feltételezett kémtörténet női szereplője milyen információkhoz juthatott hozzá egykori munkahelyén, az Oktatási Minisztériumban. Lapértesülések szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) nem gyűjtött össze elegendő kompromittáló adatot ahhoz, hogy a házaspárt kémkedés vádjával bíróság elé állítsák. Az eddigiek alapján azonban úgy döntött a hazai elhárítás, hogy az érintettek nem folytathatják magyar államigazgatás-beli tevékenységüket - olvasható a HVG-ben. A szakértők szerint 2004 májusában az NBH már kitartóan figyelte Szatmári Ildikó telefon- hívásait. Ez arra enged következtetni, hogy már ezt megelőzően is a figyelem központjába került az asszony. A legfrissebb értesülések szerint Magyar Bálint oktatási miniszter 2004 óta több alkalommal hívta mobiltelefonján Szatmári Ildikót. A szakértők állítják, komoly biztonsági kockázatot jelent, ha az adatok a lehallgatást végző szakszolgálattól kerültek ki. A szervezet ugyanis nemcsak az NBH-nak, hanem a rendőrségnek és az ügyészségnek is végez technikai megfigyeléseket - állítja az Index internetes lap. Az Nemzetbiztonsági Hivatalnál vizsgálat indult annak kiderítésére, hogyan szivároghattak ki az államtitkot képező lehallgatási jegyzőkönyvek a román és a magyar sajtóhoz. ■ P. Á.-T. G. Az MDF szerint Magyar Bálintnak tisztáznia kellene Szatmári Ildikóval való kapcsolatát Három centivel csökkentik a Balaton szintjét A Balaton magas vízállása, és korántsem „nyers gazdasági érdekek” miatt nyitották meg a Siócsatorna zsilipjét. Minderről Batiz András kormányszóvivő beszélt, reagálva az ellenzék bírálatára. A Fidesz szerint ugyanis a döntést sem idegenforgalmi, sem környezetvédelmi okok nem indokolják. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője úgy vélte, a Balatonon már évek óta várták ezt a vízszintet. Batiz András azt is leszögezte: a zsilip felnyitását az indokolta, hogy a vízállás 13 centiméterrel meghaladja a szabályozási értéket. Három hét alatt a tervek szerint mintegy három centiméterrel csökken majd a tó vízszintje. t
