Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-27 / 226. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. SZEPTEMBER 27., KEDD 5 ALMANACH 2005 93 - SÁRPILIS MAGÁNÜGYEK SARPILISEN Létszámban is nőtt a falu hagyományok Az elmúlt évtized legjelentősebb beruházásának megvalósulása után a település közművesítése teljessé válik Bernád Enikő olvas és népdalokat hallgat Tóth Ferencné a kertben a veteményeket kapálja Kolbert Margit számára az otthon a legkedvesebb Marsi Gábor a halat a pecabot végén szereti marsi Gábor mindenkit ismer és őt is ismeri mindenki a településen. Ez nem is meglepő, hi­szen nyolca­dik éve látja el az alpolgár­mesteri teendőket. Munkaidőn túl hobbijának, a horgászat­nak hódol. Több kapitális ha­lat akasztott már meg, eddigi legnagyobb zsákmányát egy huszonnégy kilogrammos har­csa jelenti. A kedvence azon­ban a süllő, ez az uszonyos a halak királya. Évente egyszer- kétszer kerül is belőle a kony­haasztalra. Sárpilis elérkezett egyik legna­gyobb beruházásának befejezé­séhez: a szennyvízcsatornázás november végére megvalósul a településen. Hegedűs János pol­gármester elmondta: a 180 mil­lió forintos építkezés eredmé­nyeként százszázalékos lesz a le­fedettség, azaz immár bárki rá­köthet a gerincvezetékre.- Minden más közmű már megvan és működik Sárpilisen - folytatta a polgármester. - Ezért más, hasonló beruházáson nem is törtük a fejünket az el­múlt két esztendőben. A község joggal büszke általá­nos iskolájára, igaz, az intéz­mény már kénytelen volt feladni a felső tagozatot. Vi­szont helyben maradt az alsó tagozat és az óvoda. Az isko­la új szerephez is jutott, miután a használaton kívüli művelődési házból ide kerültek át a kulturá­lis rendezvények. Sárpilis nemrég nyert pályá­zati pénzt egy tájház kialakításá­ra. Már meg is vásárolták azt a klasszikus sárközi jellegű épüle­tet, mely a jövő év tavaszán nyí­lüt meg. A 2006-os dátumnak je­lentősége van. Hiszen jövőre A kisiskolások Bujdosó István régi használati eszközökből álló magángyűjteményének darabjait tekintik meg lesz negyven esztendeje annak, hogy első alkalommal megren­dezték a sárközi lakodalmast. A generációkat felnevelő Bogár Ist­vánnak köszönhetően 1966-ban ennek a színpompás népi me­nyegzőnek Sárpilis adott ott­hont, tehát ez a kezdeményezés innen indult hódító útjára.- Úgy gondolom, hogy komoly gondokkal jelenleg nem kell szembenéznünk - mondta vége­zetül a polgármester. - Talán mindennél többet mond az, ami­kor 1998-ban polgármester let­tem, mintegy hatszázhetvenen élhettünk a községben. Jelenleg hétszázharmincan vagyunk. gyarországra. Sárpilisen ta­lált új otthon­ra, jelenleg a helyi általános iskola tagozatvezetője. Szabad­idejében szeret olvasni, kedveli a történelmi tárgyú regényeket. Szívesen haügatja a régi stílusú népdalokat is. Ezt a műfajt még Erdélyben szerette meg: ugyan­is rendszeres vendége volt a táncházaknak, részben Sepsi- szentgyörgyön, de még inkább Székelyudvarhelyen, ahol a fő­iskolát végezte. Tóth ferencné nyugdíjasként manapság már sok szabadidő­vel rendelke­zik, s azt igyekszik jól és hasznosan kitölteni. A he­lyi nyugdíjas­klub vezetője huszonöt tagú csapatnak szervez rendezvé­nyeket, ezzel is összekovácsol­va az amúgy jó kedélyű társa­ságot. Otthon gyakorta dolgoz­gat a kertjében, ápolja virága­it. Sőt, kapálni is szeret: ennek a nem könnyű munkának a végeztével igazi öröm látni, hogy milyen szépen virulnak, élnek a vetemények. kolbert MARGIT nemcsak ok­tat néptáncot, de saját maga is táncol. A he­lyi Gerlicema- dár Hagyo­mányőrző Egyesület el­nöke. Kecske­méti Eszter művészeti vezető­vel együtt már évek óta tanítja a fiatalokat. S ha a csapat vala­hol fellép, párjával, valamint gyermekeivel, a 17 éves Gyön­gyivel, a 13 éves Barbarával, a 11 éves Nórával, valamint a 16 éves Attilával és Jocóval együtt mutatkozik be a színpadon. A táncolás mellett nagyon szere­ti az otthonát is. bernád eníkő tizenkét éve tele­pült át család­jával együtt Er­délyből Ma­A Béke téren már készül a fákkal telepített park A református egyházzal tör­tént megállapodás alapján Sárpilis önkormányzata el­kezdte építem azt a parkot, mely a Béke téren található. Ez a központi térség zöldöve­zetté alakul, betelepítve fák­kal és híjákkal. Az önkor­mányzat saját beruházása, mely a tervek szerint ősszel készül el, mintegy félmillió forintba kerül. Sült keszegek kerültek a nyugdíjasok tányérjaiba A sárpilisi nyugdíjasklub rendszeres időközönként mű­sorokkal, összejövetelekkel biztosít kellemes időtöltést tagjai számára. A múlt hét végén sült halat készítettek azokból a kárászokból és ke­szegekből, melyeket Marsi Gábor alpolgármester - elkö­telezett horgász - fogott ki a vízből. Az iskola ebédlőjében tartott rendezvényen Hege­dűs János polgármester kö­szöntötte a nyugdíjasokat, akik kisvártatva feltálalták, majd el is fogyasztották a paprikás lisztben megforga­tott uszonyosokat. Megnyithatja a csapokat a kispilisi négy család A községhez tartozó Kispilis négy családjához a nyár vé­gén jutott el a vezetékes ivó­víz. Az önkormányzat beru­házása mintegy másfél millió forintba került. FONTOS EMBEREK A képviselő-testület tagjai: Hege­dűs János polgármester, Marsi Gábor alpolgármester, Kiss Gá­bor, Kolbert Margit, Kovács Bar­na, Medveczki József, Németh Istvánná, Rafael Gyula, Tőkés Lajosné. A Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke: Rafael Gyu­la, tagjai: Góman Gusztáv, Már­ton Lászlóné. Jegyző: Pap Péter. Háziorvos: dr. Málnai János. Vé­dőnő: Szabolcskiné Vitéz Mária. Falugazdász: Tóth László. Refor­mátus lelkész: Figler János. Kör­zeti megbízott: Erdei Attila. Az összeállítást Szeri Árpád írta. A fotókat Gottvatd Károly készítette. Az oldal megjelenését a sárpilisi és a Tolna Megyei Önkormányzat támogatta. Látjuk az előnyeit a nagy változásoknak- Hetvenéves vagyok, itt szü­lettem Sárpi­lisen - mond­ta MEDVECZKI JÓZSEFNÉ nyugdíjas. - Mindig is itt éltem, soha nem költöznék máshová. Most már főleg nem, hiszen itt laknak a gyermekeim, unokáim és dédunokáim is. Nyugdíjazásom előtt tizenhá­rom évig dolgoztam a téesz tápboltjában, mindenkivel na­ponta találkoztam. Ezért mondhatom, hogy a sárpüisi ember összetartó és barátsá­gos. Aki ide egyszer eljön, az visszatér máskor is. A hely is szép, igazi sárközi. Persze, az elmúlt évtizedekben megvál­tozott a falu. Ennek jórészt előnyeit látjuk. Hiszen van nálunk minden, még jól mű­ködő orvosi eüátás is. EJuäläimä Lélekszám 1870: 572 1900: 756 1949: 918 1970: 761 1990: 610 2005: 730 Óvodások száma: 24 Iskolások száma: 14 Helyi adóbevétel: 650 000 Ft Egy főre eső helyi adó: 9000 Ft Gépjárművek száma: 73 Munkanélküliség: 36% m Polgármesteri fogadóóra: kedd 8- tól 12 óráig, csütörtök 13-16 órá­ig. A jegyző fogadóórája: kedd 8- 12 óráig, csütörtök 13-16 óráig. A polgármesteri hivatal fogadóórája: kedd 8-12 óráig, csütörtök 13-16 óráig. Orvosi rendelés: kedd és csütörtök 9-11 óráig. Védőnői ren­delés: péntek 8-12 óráig. A falu­gazdász fogadóórája: csütörtök 11-12 óráig. Református istentisz­telet: vasárnap 11-12 óráig. A föld sokszor gonddal jár vállalkozás A gazda szerint ebből nehéz megélni Színeket álmodik a vászonra művészet Festményeken örökíti meg környezetét Nem támogatni, hanem megfi­zetni kellene a terményt! Ez a véleménye medveczki József­nek, aki tizenkét esztendeje je­gyezte el magát a földdel. A harminchárom hektáros sárpi­lisi gazda máig nincs meggyő­ződve arról, hogy ez a frigy gyümölcsözőnek bizonyult.- Búzát és kukoricát ter­mesztek, nemrég megpróbál­koztam a repcével is, de az utóbbira a rossz idő miatt na­gyon ráfizettem. A gabona sem hozza azt a pénzt, amire szá­mítottam - panaszkodott. - Vannak gépeim, de azok min­dig a legnagyobb dologidőben romlanak el. Amikor az iránt érdeklőd­tünk tőle, hogy miképp él meg - családjával együtt - a földjé­ből, lemondóan visszakér­dezett: valóban azt gondolják, hogy ez a terület jól eltart ben­nünket? Még szerencse, hogy a feleség dolgozik, munkahe­lyen... Egy kis reményt még nyújt az agrártámogatás, abból megmarad valami, Medveczki József talán ezért nem adta fel a küzdelmet. Érdekes, hogy ennek ellené­re a két fiúgyermek közül a fi­atalabb az agrárszakmát vá­lasztotta. Általános mezőgaz­dasági technikusként, bátyjá­val együtt gyakorta segít édes­apjának. Jól jön mindez, de azért a gazda to- v á b b r a sem derű­látó: biztos benne, hog> nem a föld­ből fog meg gazda godni. Látva tehetségét, barátai beszél­ték rá arra: foglalkozzon maga­sabb szinten a festészettel, sza­bó Mónika - civilben gyermek- gondozó - hallgatott rájuk, s fel­kereste Cs. Vasváry Ibolyát Az Őcsényben élő festőművész szí­vesen fogadta, megosztotta vele a tudnivalókat, „megismertette a színek rejtélyes birodalmával.” Mindez nyolc éve történt. Azóta Szabó Mónika nemcsak Sárpilis, de a megye egyik ismert alkotó­jává vált.- Olajjal és pásztóitól dolgo­zom, főképp a tájkép és a csend­élet áll hozzám közel. A hagyo­mányos stílus követője vagyok. Megnyugtat ez a tevékenység: de emellett nagyon jó érzés saját ér­telmezésben vászonra vinni, ki­fejezni azt, amit az ember lát. Fő­leg akkor, ha ez másoknak is mond valamit, valami újat. Otthon mintegy harminc­negyven képe borítja be a fala­kat. A környezet, a templom, az épületek, a színpompás növé­nyek - valamennyi önálló életet nyer egy-egy műben megteste­sülve. Már vásárolják a festmé­nyeit, melyek egy-egy kiállítás erejéig a megyehatáron túlra is eljutottak. Mindez mesterének megjegyzését igazolja. Cs. Vas­vári Ibolya ugyanis egyszer azt mondta neki: valamilyen szintig mindenki megtanulhat festeni. De az a többlet csak az ar­ra érde­meseknél jelentke­zik. i

Next

/
Thumbnails
Contents