Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-24 / 224. szám

HÉTVÉGÉ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT élő legenda Tábornok fehér galambbal. Soha nem akart katona lenni az ’56-os Nemzetőrség főparancsnoka, aki Tolnában esett szerelembe későbbi feleségével SZÓLÍTSON CSAK BÉLA BÁTYÁMNAK! Regénybe illően romantikus történettel is tud szolgálni hatvan évvel ezelőtti Tolna megyei emlékeiből Király Béla. A 94 éves történész-tá­bornokkal múlt hét végi tol­nai látogatása alkalmából beszélgettünk katonaságról, szerelemről, politikáról. Steinbach Zsolt- Tábornok úrnak, vagy professzor úrnak szólíthatom?- Szólítson Béla bátyámnak!- Szávai, elsősorban katonának, vagy inkább tudósnak, történésznek tartja-e magát?- Ha egyszer valaki feleskü­dött a magyar hadilobogóra 1930-ban, és 2005-ben megkér­dezik, hát mi mást mondhatna, mint hogy alapvetően katoná­nak tartja magát. Különben pe­dig sose akartam katona lenni. Állatorvosnak készültem. Apám ezt nem tudta vállalni, végül összeesküdött az ezredparancs­nokkal Kaposváron. Éppen volt egy üres katonai ösztöndíj a Ludovikára. Ez volt az egyedüli lehetőség, hogy főiskolára me­hessek. Végül is elfogadtam, és ott aztán megszerettem a dolgot. Nem a haptákot meg az unifor­mist, hanem a honvédelmet, ami szenvedélyemmé vált.- Magánemberként hogyan gondol vissza 1956-ra?- Mint életem legfényesebb napjaira. Annál is inkább, mert nem tolakodtam. Amikor a forra­dalom kitört, én kórházban vol­tam. Oda jöttek el értem. Ami a fővárosban történt a fegyveres testületek tekintetében, azért én voltam felelős. Igazán mondom, büszke vagyok rá. Király Béla állatorvos szeretett volna lenni. Ez a vonzódása máig megmaradt: galambokat tenyészt. Tolnai látogatásán fehér galambokat kapott ajándékba tes. Ebben én semmi szerepet nem vállalok.- De azért van feladata, amit politi­kustól kapott.- Ez nem politikai természetű. Még Medgyessy miniszterelnök úr nevezett ki egy emlékbizott­ságot, a forradalom ötvenedik évfordulójának megszervezésé­re. Ennek én is tagja vagyok. Az energiám zömét egyébként Ma­gyarország külföldi népszerűsí­tésébe fektetem, angol nyelvű könyvek kiadásán keresztül.- Tolna megyét is érinti a Zengő loká­tor ügye, amiben a katonáknak általá­ban eltér az álláspontja a zöldekétől.- Az az érzésem, hogy a Zengő a legjobb helyszín. Vagy be kelle­ne bizonyítani, hogy rettenetes károkat csinál ott az építkezés, vagy ha ezt nem tudják bebizonyí­tani, akkor meg kellene építeni a lokátort Ha elvárjuk a NATOtól, hogy segítsen nekünk, akkor ne­künk is teljesíteni kell a NATO ké­réseit Az egyik az, hogy csináljuk meg a lokátort, a másik, hogy a honvédségünk igazán honvédség legyen. Persze ebben az ügyben is van még mit tennünk...- A forradalom után aztán kénytelen volt egész másba kezdenie.- Amikor Amerikába kerül­tem, nyomban meghívtak a leg­magasabb emigrációs politikai szervezetbe. De nekem ez a po­litika nem ízlett. A tanítás és a történelem állt hozzám a legkö­zelebb, úgyhogy elmentem a Columbia Egyetemre, ahol előbb tanári oklevelet, majd doktorátust szereztem.- Tolnában viszont még a forradalom és Amerika előtt dolgozott.- 1946-ban kerültem a tolnai laktanyába. Variházy Oszkár volt a parancsnok, korábbi se­gédtisztje Szendrei Ferenc, aki Buda ostrománál halt meg. Szendrei özvegye volt Gömbös Sarolta. Amikor jöttünk le Tol­nára, Variházy azt mondta ne­kem: Béla, biztos vagyok benne, ha te találkozol özvegy Szendreinével, egymásba sze­rettek és összeházasodtok. És tényleg ez történt! Aztán felje­lentettek, hogy én, a néphadse­reg tagja nem állok szóba kom­munistákkal, hanem a régi Hor- thy-rendszerbeli emberekkel barátkozom. És pláne, a Göm­bös lányát akarom elvenni! Más kérdés, hogy ő nem Gömbös Gyulának, hanem a testvérének a lánya volt.- A rendszerváltás után hazajött Amerikából, és egy ideig országgyűlé­si képviselő volt A gyűlöletmentes politizálásban hitt Ma hisz-e még benne?- El vagyok keseredve. Az el­ső turnusban voltam képviselő, függetlenként. Az első ciklus után az SZDSZ és a Fidesz is olyan helyet ajánlott listán, hogy nem veszíthettem volna. De nekem az a négy év elég volt. A mai politika, amelyben így széttépik a nemzetet, gyűlöle­Király Béla, a tábornok-történész 1912-ben született Kaposvá­ron. 1948-50. között a magyar hadsereg gyalogsági parancs­noka, majd a budapesti kato­nai akadémia első parancsno­ka. 1951-ben halálra ítélték, amit életfogytiglani börtön- büntetésre változtattak. 1956- ban szabadult A forradalom idején a Forradalmi Karhatal­mi Bizottság elnöke, a Nemzet­őrségfőparancsnoka, Buda­pest katonai parancsnoka. Emlékezetre méltó könyvek olvasmány A török korban vált a magyarság jelképévé a bor kalmi verset fedezte fel ismét. A szöveg tökéletesen érthető, sőt még a humora is élvezhető. A 120 versszakból álló költemény­nek ugyanaz a ritmusa, mint később Kölcsey Himnuszának. E szerint az efféle ritmusok már századokon át a magyarság fülé­ben zengtek - fogalmazott dr. Töttős Gábor. A könyv második része egy ta­nulmány, szintén a török kori írásokban kutatja a borral kap­csolatos utalásokat. Bizonyítja, hogy ez az a korszak, amikor a magyarság jelképévé válik a bor, s ezen belül a vörösbor. A kötet harmadik darabja a szerző szekszárdi borról írott verse. A szekszárdi önkormányzat megrendelésére készült a Závodtól a halhatatíanságig cí­mű kötet a település szülöttét, Váradi Antalt mutatja be. A 19. század végén alkotó színiakadé­miai oktatót és szakírót, reális­kolai tanárt, népiskolai tan- könyvszerzőt, költőt, drámaírót alapos tanulmányból ismerteti meg a szerző, és izgalmas válo­gatást ad írásaiból. Ihárosi Ibolya Azokat a könyveket számolja sa­játként dr. Töttős Gábor, amely­nek vagy egyedüli szerkesztője, az anyagok válogatója volt, vagy pedig saját tanulmányokat, no­vellákat, helytörténeti lexikont tartalmaznak. A helytörténész szó, Tolna me­gyében biztosan az ő munkássá­ga nyomán vált a lelkes amatőrt jelentő kifejezésből nemcsak hi­vatást, hanem elismert foglalko­zást jelölő szóvá. Az év kiemel­kedő szellemi alkotásáért járó, már kétszer megnyert egyetemi elismerés is bizonyítja, hogy munkái tudomá­nyos műként is az élvonalban van­nak. Nemcsak a múlt rejtett érté­keinek a felfe­dezője, hanem a jelen­nek is szereplője, mint az Alisca Borrend krónikása. A Bo­ros hármas história című könyv­ben az akkor decsi református lelkész, Tolnai Fabricius Bálint 425 éve írt munkáját, a magyar irodalomban első lakodalmi al­Emlékezetre méltó címmel jelent meg dr. Töttős Gá­bor főiskolai docens, helytörténész idei első könyve. Ez igaz lehet a szerző 29 eddig megje­lent kötetére is, amelyből az idei másik kettő a borról és Váradi Antal- ról szól. Dr. Töttős Gábor: a Himnusz rit­musa már évszázadok óta a magyarság fülében csen­gett Éljünk soká, jó szívvel táplálkozás Lépésenként változtassunk Szeptember 25-e szívünk világ­napja. Közismert tény, hogy ha­zánkban a szív- és érrendszeri betegségek a második helyen szerepelnek a halálokok között. Tudjuk, ismerjük, mit kellene tennünk ellene: több mozgás, egészségesebb étrend, nyugod- tabb élet. Egyik legfontosabb teendő testsú­lyunk karban­tartása, illetve, ha ezzel már el­késtünk, akkor a testsúlycsök­kentés - mondta ufferthon Marianne, az ÁNTSZ megyei in­tézetének dietetikusa. Hogy fog­junk hozzá? Semmi esetre sem koplalással. Hosszú távra célsze­rű tervezni és ez az étrendre is igaz. Lépésenként haladjunk és csak azt vállaljuk fel, amit ha nem is könnyen, de meg tudunk tenni. Első lépés a rendszeres, három-négy óránkénti étkezés. Ha ritkán juttatjuk üzemanyag­hoz szervezetünket, azt a paran­csot közvetítjük számára, hogy raktározzon. A cukor- és kemé­nyítőtartalmú táplálék könnyen zsírrá alakul. Ha túlfőzzük a nyersanyagot, vagy ha pürésít- jük például a burgonyát, jobban hizlal, mintha salátának készítve éppen csak megpuhítjuk. A rit­kábban fogyasztott tészta, rizs, burgonyaköret csökkentett adag­ját egészítsük ki dupla adag salá­tával, mely nemcsak laktat, ha­nem lassítja az étkezés utáni vér- cukor-emelRedést is. A déli köre­tek, a kenyeres étkezések és az édesebb gyümölcsök hatását mindig egyenlítsük ki megfelelő mennyiségű állati eredetű so­vány fehérjeforrással, mert ezek a tápanyagok ellensúlyozzák a gyors vércukor-emelkedés test­súlyra gyakorolt kedvezőtlen ha­tását. Az úgynevezett omega-3 zsírsavakra szüksége van a szer­vezetnek. Ezeket főleg a lenmag, a dió, a tengeri halak, a busa, a repce-, és kukoricacsíra-olaj tar­talmazza. A szívünk világnapja alkalmá­ból az ÁNTSZ megyei intézeté­nek egészségfejlesztési osztálya várja olvasóinkat a Szentgáli ut­cai székházban. Szűrővizsgála­tokkal, a tápláltsági állapot meg­határozásával, vérnyomásmérés­sel és étrendi tanácsadással szeptember 26-án, hétfőn, 14-től 18 óráig. V. M. * é l i

Next

/
Thumbnails
Contents