Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-23 / 223. szám

6 mmsmgm wgmmmmm 2005. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK HIESAV Jövő héten szavaznak két új alkotmánybíróról AZ ORSZÁGGYŰLÉS jÖVŐ heti, kétnapos ülésének első napján szavaz két új alkot­mánybíróról. Bragyova And­rás és Kovács Péter akár aznap esküt is tehet, ha a titkos szavazás alkalmá­val megkapják a szükséges többséget. Az Alkotmány- bíróság jelenleg gyakorlati­lag működésképtelen, mivel több bírójának is lejárt a mandátuma, és az új bí­rókról a pártok nem tudtak megegyezni. Simicskó: Gyurcsány tippjei a terroristáknak „azért, hogy az utóbbi idő­ben nőtt Magyarország ter­rorfenyegetettsége, a legtöb­bet maga Gyurcsány Ferenc tette” - nyilatkozta Simicskó István. A parlament hon­védelmi bizottságának elnö­ke szerint ezt azzal érte el a kormányfő, hogy „leterro- ristázta” a szaúdi labdarúgó­válogatottat, és a londoni metrórobbantások idején be­jelentette, hogy „Paks önzet­len”. „A nemzetbiztonsági kabinet szerint semmilyen értelemben nem változott Magyarország fenyegetettsé­ge” - reagált a vádakra Batiz András kormányszóvivő. Szapáry György fejét követeli az MSZP A MAGYAR NEMZETI BANK al- elnöke, Szapáry György, politikai megfontolásból mártotta be a kormányt Brüsszelben, így a bizalmat­lanság szításával ártott az országnak - mondta Kovács Tibor, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese. A szocialisták ezért azt kö­vetelik, hogy Szapáry mond­jon le. Kovács szerint az MNB vezetésének számos alkalma lett volna, hogy az autópálya-építésekre fordí­tott összegek elszámolásá­val kapcsolatos aggályaikat közölje a kormánnyal és a pénzügyi tárcával, de ezt in­kább Brüsszelnek jelezték. MDF-MSZP-SZDSZ koalíció nem lesz az mpf elnökségi tagja, Gémesi György kizárta annak lehetőségét, hogy MDF-MSZP-SZDSZ koalíció jöjjön létre. „Dávid Ibolyá­nak, a párt elnökének a Ma­gyar Nemzetben megjelent kijelentése mögött nincs MDF-es testületi döntés, valószínűleg rosszul értel­mezett újságírói következte­tés lehet” - mondta Gémesi. Átalakulhat jövőre a szociális segély családi típusú segélyezéssé alakulhat át a rendszeres szociális segély jövő évtől, a tervezetet még az őszi ülés­szak során benyújtja az Or­szággyűlésnek a kabinet - jelentette be Göncz Kinga szociális miniszter tegnap. A segély összegénél figye­lembe vennék az eltartott gyermekek számát; a támo­gatás összege átlagosan havi 15 ezer forinttal emelkedne. Ez 80 ezer családot és 200 ezer gyermeket érint. HAZAI TŰKOR Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mosolyának és szerepléseinek megörökítésére havonta 755 ezer forintot szán közpénzből a Miniszterelnöki Hivatal Milliók a kormány fotóira juttatások Szocialista politikusok is kapnak pénzt a tárcáktól Havonta 755 ezer forintot szán a kancellária arra, hogy megörökítsék Gyurcsány Ferenc kormányfő hivatalos programjait. A belügyi államtitkár fényképezése 300 ezerbe kerül. Szakács Árpád - Tibay Gábor Több tízmillióba kerülhetnek évente azok a fotók, amelyeken a kormány tagjainak hivatalos megnyilvánulásait dokumentál­ják a tárcáknál. A Miniszterelnö­ki Hivatal (MeH) honlapján fel­lelhető információk szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőt 755 ezer forintért fényképezik havonta. Ezenkívül a miniszter- elnök nyilvános szerepléseinek programszervezésével kapcsola­tos tanácsadásra 670 ezret utal­nak át egy cégnek. Egyébként a hivatalnak van sajtóért felelős kommunikációs osztálya. Mindezek az összegek eltörpül­nek az összesen 1,5 milliárdos megbízás mellett, amelyet a ka­binet döntéseinek és munkájá­nak népszerűsítésére fordít a MeH. Az összesítésben egyéb furcsa szerződésekre is bukkan­hatunk. Huszty András volt MSZP-s politikus, számos álla­mi cég korábbi elnöke a kor­mány kínai kapcsolatait ápolja havi 550 ezerért. Ugyanezért az összegért egy ügyvédi irodának az a feladata, hogy „a Koalíciós Koordinációért Felelős Politikai Államtitkárság működési körével kapcsolatban jelentkező jogi problémák megoldására irányuló jogi tanácsadást végezzen”. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tavaly gá­lánsán bánt a kommunikációs kiadásokkal: 14,8 millió forint­tal honorálták „az IHM napi és heti sajtófigyelése, félévente ar­chívum készítése” elnevezésű projektet. 14,2 millió forintot fizetett ki a tárca öt hónapnyi munkáért, amikor bizonyos „infokommunikációs definíció­gyűjteményt” állítottak össze. Az IHM programjaival, pályázatai­val kapcsolatos tájékoztatásra, továbbá hirdetésifelület-vásár- lásra 80 millió forintot kapott a Berg Média Budapest Kft. A Ha­vasi Budapest Reklámügynök­ség Kft. további 32 millióért lát­hatta el a minisztérium munká­a kormánytagok munkájának dokumentálását nem a Gyur- csány-kabinet honosította meg. A Fidesz-kormány idején a MeH 469 millió forintot fizetett ki az Ezüsthajó Kft.-nek, hogy a kormánytagok kül- és belföldi közszerepléseit rögzítő videofil­meket készítsen. A vállalkozás ezenkívül havi több mint két­millió forint készenléti díjat is jával, pályázatainak népszerűsí­tésével kapcsolatos feladatokat. Hogy a sajtóosztály munkája a fentiek szerint jelentős erősítés­re szorul, nem is kétséges; úgy látszik, ezt idejekorán fel is is­merte a tárca, mi másért is köl­töttek volna „az IHM kommuni­kációs és PR-iroda kommuniká­ciós feladatokkal kapcsolatos ta­nácsadására” egy év alatt továb­bi 5,9 millió forintot. A miniszté­rium ügyfélszolgálati rendsze­rének fejlesztésére is jelentős lépéseket tett: két és fél hónap alatt 9,8 millió forintot fizetett ki szakértői támogatásért egy ta­nácsadó cégnek. Az Origó internetes újság teg­nap közölte, hogy Juhász Gábor belügyi államtitkárt havi 300 ezerért fotózza egy cég. Emellett a tárca több olyan ta­nácsadót is foglalkoztat, akiknek nincs pontosan rögzítve, hogy mi a feladatuk, mások pedig olyan kiszámlázott a kancelláriának. A kormánytagok fotózására fordított összeg a szocialisták 2002-es kampányának egyik kulcseleme volt. Az MSZP számos alkalommal bírálta a Fidesz gyakorlatát. Az ügylete­ket a számvevőszék is kifogásol­ta, de egyéb eljárások is indul­tak, végül az ügyészség nem ál­lapított meg törvénytelenséget. munkát végeznek, amelynek el­látására a minisztériumnál kü­lön főosztály vagy akár helyettes államtitkárság van. Például a leg­drágább BM-szakértő napi 50 ezer forintért (éves szinten mint­egy 12 millióért) ad telekommu­nikációs és informatikai tanácso­kat a minisztériumnak. A BM ugyanakkor fenntart egy infor­matikai főosztályt is. Ez a minisz­térium is foglalkoztat MSZP-s po­litikust. Wiener György taná­csaira havi 150 ezerért számít a tárca. Ezzel kapcsolatban Wie­ner azt mondta, tudományos te­vékenységével függ össze a meg­bízás. Pártpolitikusok foglalkoz­tatása amúgy sem számít újdon­ságnak a tárcánál. Korábban a minisztérium Csiha Judit volt egészségügyi minisztert és Gál Zoltán parlamenti képviselőt is foglalkoztatta. Dorkota Lajos, a parlament rendészeti bizottságának fide- szes alelnöke közölte: „elfogad­hatatlan, hogy miközben szinte minden ágazat súlyos megvoná­sokkal és takarékossággal küzd, addig a kormány luxuskiadások­ra és baráti megbízásokra fordít hatalmas összegeket”. Lamperth Mónika belügymi­niszter szerint a szakemberek munkájára szükség van, az érin­tettek a törvényes keretek között látják el munkájukat. Batiz And­rás kormányszóvivőt és az infor­matikai tárcát lapunk tegnap nem tudta elérni. Készülődik a Duna-parti cementcsúcs Lábatlan képviselő-testülete ha­tározatban nyilvánította ki, hogy 138 éve működő gyárában kész fogadni a Holcim cementgyár beruházását - értesült lapunk. A cég a civilekkel együtt kíván­ja áttekinteni az összes lehetősé­get. Tény, hogy a lábatlani gyár az utóbbi száz évben körbeépült, legfeljebb 25 százalékos bővítést enged a jogszabály. A Nyerges­újfalu ipari parkjába tervezett Holcim cementgyár vezetése úgy döntött, hogy az új cement­műben nem tervezi veszélyes hulladék elégetését - adtuk hí­rül tegnap. Ezzel egy időben a nyergesi testület határozatban mondott nemet a hulladék égeté­sére a tervezett cementműben. Nyergesújfalu nem előlegként kapott 75 millió forintot a Holcimtól az ipari területre, ha­nem közvetítői díjként. A gyár tervezett helyszíne csak részben érinti a város ipari parkját, az magántulajdonosok birtokaira is átnyúlik. Azt honorálta a világ­cég, hogy a hivatal közbenjár 30- 40 magántulajdonosnál a vételi jog megszerzéséért - mondta el lapunknak Nagy Mátyás jegyző. ■ Taton tüntettek a nyer­gesújfalui cementmű ellen, mivel veszélybe kerülhet ivóvízbázisuk. Nyergesújfalu és a Holcim döntése ellenére Táton tegnap tüntettek. Szenes Lajos polgár- mester üdvözölte a lakossági aggodalmakra is tekintettel lévő döntést, „de a Duna menti medence településein az ellen­zők érvelésében nemcsak a ve­szélyes hulladék égetését kifo­gásoltuk, hanem azt is, hogy ez egy iparilag túlterhelt, sűrű vi­dék, ahol már nem fér el egy ek­kora beruházás. Lakóhelyünk szomorú környezetterhelési sta­tisztikáit figyelembe véve, veszé­lyeztetett vízbázisra nem szabad ezt a gyárat felépíteni” - mond­ta lapunknak, Tát egyedül Nyer­gesújfalu irányába, a tervezett cementgyár felé terjeszkedhet. Ha a gyár megépül, Tát fejlődé­se megrekedhet. A Holcim állítja, többszöri ké­résre sem kapta meg Tát rende­zési terveit. A cég állja a vízbázis védőrterülete felmérésének költ­ségeit. Értesülésünk szerint Esz­tergomban tartják a „Duna men­ti cement-csúcsértekezletet”, ahol a polgármesterek és a cég­vezetés közösen keres meg­oldást. ■ Izing Antal Hagyománya van a kormányzati imázsépítésnek Változik a felvételi eljárás érettségi Jövőre kevesebb pontot ér a nyelvvizsga Adásidő: szórakozik vagy szórakoztat a köztévé? Újra módosulhat a felvételi eljá­rás az Oktatási Minisztérium (OM) javaslata alapján. 2006-tól csökkentenék a nyelvvizsgáért kapható többletpontokat, és csak azért az emelt szintű érettségiért jár majd többletpont, amelyből a szerzett pontokat számítják. A nyelvvizsgáért jövőre már csak 15, míg 2008-tól összesen 10 pluszpontot adna a tárca az eddigi 20 pont helyett. A „C” tí­pusú középfokú nyelvvizsga vi­szont továbbra is 7, a felsőfokú nyelvvizsga 10 pontot ér majd. A15 pont átmeneti alkalmazását azzal indokolják, hogy akik ed­dig komoly szellemi és anyagi ráfordítással megszerezték a 2006-tól 15, 2008-tól pedig már csak 10 pont jár a nyelwizsgáért nyelvvizsgákat, érvényesíthes­sék a felvételi eljárásban. A mi­nőség védelmében a minimális ponthatár is változik, az alap­képzésben 78, míg a felsőfokú szakképzésben 72 pont lesz az eddigi 60 pontos határ helyett. A tervezetről még folynak az egyeztetések, de ősszel életbe lép az új szabályozás. Az ellenzék szerint a késlekedéssel lehetet­len helyzetbe hozzák a diákokat és a tanárokat. „Arra kérjük a minisztert, hogy teremtsen úsz­ta helyzetet a felvételi szabályait illetően a 150 ezer, felvételire vá­ró diák érdekében” - mondta Sió László, a Fidesz oktatási kabinet­jének vezetője. ■ F. K. Az adásidő csökkentését, sőt, egyes szórakoztató műsorok le­állítását is kilátásba helyezte Ru­di Zoltán, a Magyar Televízió el­nöke abban az esetben, ha a köz­tévé nem kapja meg a költség- vetésben szereplő állami juttatá­sokat. „Szóba kerülhet minden költségcsökkentő lépés, ami a törvényes működéshez szüksé­ges” - mondta a távirati irodá­nak a közszolgálati médium el­nöke. Elmondta, hogy a legdrá­gább és legkevésbé közszolgála­ti műsorokat állítják le elsőként, azaz a szórakoztató produkció­kat. „Tájékoztató műsorainkat az utolsó csepp vérünkig védelmez­ni fogjuk” - jegyezte meg. „A közszolgálati televíziónak- a médiatörvény rendelkezései szerint - a kötelező feladatai el­látásához szükséges szerződése­ket meg kell kötnie, a fedezet nél­küli kötelezettségvállalás azon­ban utóbb akár bűncselekmény­nek is minősíthető” - említette meg Rudi Zoltán. „Ha az MTV nem kapja meg a Nemzeti Audio­vizuális Archívum felállításakor neki rendelt költségvetési pénz zárolt egyötödét, október közepé­re ebbe az állapotba kerülhet”- tette hozzá a tévéelnök. A rész­letekkel kapcsolatban megkeres­tük Takáts Imrét, a köztévé al- elnökét, aki holnapra ígért konk­rét válaszokat. ■ B. B. E. i l 4

Next

/
Thumbnails
Contents