Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-15 / 216. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2005 107 - TOLNA 5 Az épített értékeket védi a rendelet Jó döntésnek mondta a polgármester az építészeti értékek védelmét célzó rendelet megalkotását. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, dr. Szilák Mihály elképzelhetőnek tartja a védett épületek felújítására rendelkezésre álló ötmillió forintos önkormányzati támogatás növelését is. Ha lesz elegendő forrás, évente akár negyven-ötven ingatlant is felújíthatnak, ami a város jelentős arculatváltozását hozhatja. Idősek otthona: jöhet a közbeszerzési eljárás Várhatóan szeptember végén dönthet a képviselő- testület az idősek otthona közbeszerzési eljárásáról. Ebben az esetben még idén van lehetőség az eljárás lefolytatására, legkésőbb jövő év elején pedig kiválaszthatják a kivitelezőt és elkezdődhet a munka. FONTOS EMBEREK Dr. Szilák Mihály polgármester, Herczig Zoltán alpolgármester, Rikker Józsefné alpolgármester, Képviselők: Báli János, Bitterné Joósz Anna, Cservári József, Doszpod Lászlóné, Hochsteiger János, Hoós Ernő, Krekó György, Németh István, Pirgi József, Reiter Antalné, Schäffler Ádám, Sterczné Asztalos Zsuzsa, Styaszny László, Széles Mártonná, Takács István, Takács János. Ezernédr. Huber Éva jegyző. A cigány kisebbségi önkormányzat képviselői: Fergencs Lászlóné elnök, Boros László, Horváth Gyuláné, ifj. Karászi Károly, Páncél Mihályné. A német kisebbségi önkormányzat képviselői: Hoós Ernő elnök, Bernáthné Koch Erika, Borsi Györgyné, Koncz Jánosné, Letenyeiné Lemle Mária. Az összeállítást Steinbach Zsolt írta, a fotókat Bakó Jenő és Gottvald Károly készítette. Az oldal a megyei és tolnai önkormányzat támogatásával készült. városfejlesztés Az idősekre és a fiatalokra külön figyelmet fordít az önkormányzat. Fel kell újítani az intézményeket A gimnázium példa arra, hogy lehet egy volt kaszárnyát hasznosítani. Képünkön a tizenegyedikes lányok Egy város rangját többek között az iskolái adják. A tolnai gimnázium fél évszázada öregbíti a település hírnevét. A Sztárai, a megye legszebb gimnáziuma arra is jó példa, hogy miként lehet egy volt kaszárnyát civil célokra felhasználni. A kaszárnya hasznosítására Tolna egyébként is szép példát mutatott, hiszen a gimnázium mellett szállodát, lakásokat és vállalkozások telephelyeit alakíÉ tották itt ki. dr. SZILÁK MIHÁLY tájékoztatása szerint a laktarukciója most már a végéhez közeledik, az idősek otthona kialakításával, a lovarda sport- és kulturális célú átalakításával, további tervezett közösségi célú fejlesztésekkel és újabb lakásépítésekkel. A város első embere úgy véli, a városi intézmények bővítésére egyelőre nem lesz szükség, a jövőben a korszerűsítésekre, felújításokra kell koncentrálni. Folytatni kell az úthálózat felújítását, illetve pótolni a még hiányzó burkolatokat. A polgár- mester szerint Tolna és Mözs központjában minőségi fejlesztést kellene elindítani, például díszburkolatos járdákat építeni. Ugyancsak szem előtt tartaná a holtággal kapcsolatos fejlesztéseket és a kerékpáros közlekedést, benne a Domboriba vezető kerékpárút ügyét. A foglalkoztatás javítása érdekében folytatni kell a közfoglalkoztatást, illetve a vállalkozások Tolnára csábítását. Zöldmezős beruházásra viszont most kevés az esély. Az önkormányzat külön figyelmet fordít az itt élő idősek helyzetének javítására, többek között az idősek otthona megépítésével. A fiatalok közéletbe való bevonásáért a tolnai ifi-önkormányzat sokat tett, viszont továbbra is kevés a szórakozási lehetőség. A polgármester jónak tartaná egy dohányzás és alkohol nélküli szórakozóhely kialakítását, ahová a szülők nyugodtan engedhetnék el tinédzser gyerekeiket. Itt minden megvan, ami a normális élethez kell- Tolnához főként a vidéki élet előnye köt - mondja dr. kalotás Zsolt, az Országos iiiráze^^eF tő-helyettese. A kiváló természetfotósként is ismert szakember gyakran ingázik Tolnáról budapesti munkahelyére. - A fővárosban szinte minden elérhető, csak a normális életminőség nem. Hogy az ember úgy tudjon beszélgetni, hogy közben nem szívja be a kipufogógázt, nem autótülkölés ébreszti, hanem a kakas a szomszédban. Mindezt Tolnán megkapom. Alakosság lélekszáma: 1870: 9095 1949: 11.146 1970: 11.586 1990: 12.080 2005: 12.800 Óvodások száma: 416 Iskolások száma: 843 Személygépkocsik száma: 3436 Munkanélküliség: 651 fő, 12,4% Tervezett helyi adó bevétel: 197 millió Ft Egy főre jutó tervezett adó: 15.390 Ft Ügyfélfogadási idő a polgármesteri hivatalban: kedden 8-tól 12 óráig, 13-tól 15 óráig. Pénteken 8-tól 12 óráig. Ügyfélszolgálat a polgár- mesteri hivatalban: hétfőn 8-tól 12 óráig, szerdán 13-tól 16 óráig, csütörtökön 8-tól 12 óráig. Ügyfélszolgálat a mözsi település- részi önkormányzatnál: minden hónap harmadik keddjén 16 órától. A polgármester és a jegyző fogadóórája: kedden 8-tól 11 óráig és 15-től 16 óráig. MAGÁNÜGYEK TOLNÁN Bajor Antal halásztanyával gazdagítaná a múzeumot bajor antal nyugdíjas pedagógus a nyolcvanadik évét tapossa, és nagyon jól érzi magát a bőrében. Bár azt mondja, teljesítménye fele a réginek, ma is reggelente egy órát tornázik, kertészkedik, ezermesterkedik. A 2012-es londoni olimpiát még mindenképpen meg akarja nézni. Szíve csücske a tolnai helytörténeti kiállítás, a múzeum, amelynek további gazdagítását tervezi. Egy régi tolnai halászta- nyabelsőt szeretne kialakítani, amihez már gyűjti az anyagot. Verseghy Ferenc elalvás előtt mindig olvas valamit VERSEGHY FERENC, MÖZSÖn élő fazekas népi iparművésznek mindene a hivatása, az nyugtatja meg, abban éli ki magát. A keramikus azonban könyvek nélkül sem tudna meglenni. Este anélkül nem alszik el, hogy ne olvasna legalább néhány oldalt. Mindenevő, Fekete Istvántól az Ady-verseken és Rejtő Jenőn át a klasszikus regényekig mindent szeret olvasni. A könyvbarátság már gyerekkorában beleivódott, főleg magyartanárának és a család nagy könyvtárának köszönhetően. Merkl Krisztina sokat fut, mert szereti a csokoládét merkl Krisztina kiskereskeI dő, rendszeresen fut, heti harminc-harmincöt kilométert. Úgy gondolja, mu- | száj, mert sze- ■ réti a csokoládét. A téli hónapokban leáll, azt mondja, ilyenkor nehezen jön fel rá a síruha. A vásártéri sportpályán való körözést túl monotonnak találja, ezért inkább a városban fut esténként. Kocogás közben sem tud kikapcsolni, viszi magával a telefont, és ha eszébe jut valami fontos üzleti dolog, azonnal intézkedik. Schützné Vígh Mária víz mellett szeret kikapcsolódni schützné vígh maria, a Ria Virágbolt vezetője, a mözsi településrészi önkormányzat tagja szinte a boltban él, kora reggeltől késő estig, hétvégén is dolgozik. Többnapos kikapcsolódásra ritkán van lehetősége, ilyenkor a természetbe, valamilyen vízpartra mennek, ahol a férje Is ki tudja élni horgászszenvedélyét. Néhány órás lazítást a hétvégeken is megengednek maguknak: nagy a baráti társaságuk, rendszeresen összejárnak főzőcs- kézni, beszélgetni. Hiszen ez csak természetes! nemere Silvano A szárított gombától a zergeszarvig Hagyomány kékben-fehérben muzeális A kétszáz éves műhelyben születik a csoda Ha valaki nem tudta volna, kagylóhéjból is lehet koszorút készíteni. A természetes anyagokból csokrokat, dísztárgyakat gyártó Nemere Silvano Kft.-nél más érdekességekre is bukkantunk. Ilyen például a zergeszarv, ami egy, a névadójára nagyon hasonlító növény. De a cég által készített falidíszek, koszorúk, csokrok, ajándéktárgyak alapanyagai között van fakéreg, szárított gomba, narancs, csigaház, mák és fenyőtoboz is. Utóbbiból évente százötven tonnát dolgoznak fel. A társaság nevében a Silvano az erdőkre utal, a Nemere pedig egy hegyre: a cégalapító Kiss Géza és családja Erdélyből költözött Magyarországra, két évtizede. A cég korábban nagy áruházláncoknak is szállított, de jött a kínai konku-^ rencia: bár mű-J anyag, de olcsóbb. Kisséknek mindenesetre sikerült ’ máshol is meg- . vetniük a lábukat. Egy holland céggel tartós kapcsolatuk van, ;-*qÉ. aminek révén hamarosan egy új itthoni vállalkozás születik. Romániában is egyre népszerűbbek termékeik, és vannak vevőik idehaza is. A cég évente több mint harminc embernek ad jövedelmet De Kiss Gézának mást is köszönhet a város. Ő volt az egyik kezdeményezője az uzoni partnertelepülési kapcsolatnak és ő az, akt ott céget alapított. Kiss Gézáné a férjével : Erdélyből települt a városba Az országban ma már csak öt kékfestő műhely működik. Az egyik az 1810-ben alapított tolnai, amit két népi iparművész, Horváth Tibor és felesége üzemeltet. Egy izgalmas, régi világba csöppen a látogató, ha belép a Kossuth utcai kékfestő műhelybe. Muzeális értékű eszközökkel lehet találkozni a két évszázada indult kis üzemben, ahol viszont jelenleg is folyik a munka. Horváth tiborné, Mária, aki szülei mesterségét folytatja, ma is saját kezűleg, a régi nyomódíszekkel mintázza meg a szövetet. Igaz, a festés már nem az ősi módszerrel, indigóval történik, hanem korszerűbb kékítő anyaggal, és az 1960-as évekbeli, „modern” festőgéppel. Az elkészült végeket viszont még mindig az egykor ló, ma már villanymotor által hajtott, tonnányi terméskővel megrakott hatalmas mángorlóval végzik. A kékfestő ma is népszerű. A műhely boltjában elsősorban az asztalterítőknek, kötényeknek, szalvétáknak van keletjük, de Mária elmondása szerint még boxeralsónak is vittek szövetet. A városba látogatók természetesen a műhelyt is megnézhetik, ahol rá lehet csodálkozni arra, miképpen őrzik Tolnán a kék-fehér hagyományt.
