Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-13 / 214. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. SZEPTEMBER 13., KEDD 10 GAZDASÁGI TÜKÖR Nagydorogon találkoznak a Tolna megyei gazdák Lesz főzőverseny, traktoros ügyességi verseny, gépbemutató, showműsor. Szeptember 17- én, szombaton Nagydorog- Bezzegpusztára várják a szervezők Tolna megye gazdáit. Az unióban kevesebb lett a gabona az aszály miatt Európa déli részén az aszály, északon pedig az esőzések okoztak jelentős terméskiesést. Ennek ellenére a piaci árak nem emelkedtek. A francia kikötői ár 97-107 euró tonnánként (23-26 ezer forint), az amerikai búza ára pedig 99 euró (25 ezer forint). A francia, a magyar, az amerikai és az ukrán tőzsdei árak között csak nagyon kevés eltérés mutatkozik. Nálunk is emelkedett a sertés felvásárlási ára Az árbizottság augusztus 8-tól, figyelembe véve a francia, a német, a holland, a spanyol valamint a dán vágósertésárakat, 358 forintban állapította meg az élősertés felvásárlási árát. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlése szerint augusztus végén 285 forint volt az átlagos vételár. A legmagasabb termelői árat Görögországban (477,58 forint/kg), Cipruson (439,11 forint/kg) és Portugáliában (396,19 forint/kg) fizetnek a felvásárlók. Szeptemberi állatvásárok megyénkben és a régióban Szeptember 16-án, pénteken, Sásdon, 17-én, szombaton Mohácson és Sárbogárdon, 18-án, vasárnap Dunaföldváron és Pécsen, 25-én, vasárnap Dombóváron és Szekszárdon lesz országos állatvásár. Nagy a kár a földeken, duplájára nő a kártérítés A szélsőséges időjárás miatt a biztosítótársaságok előzetes becslései szerint idén akár 4-5 milliárd forintot is kifizethetnek a termelőknek. Hajdú-Bi- har megyében, Békésben és Zalában a jégesők nagy pusztítást végeztek a gyümölcsösökben és a dinnyeföldeken. Tolna megyében a viharkárok szintén milliós károkat okoztak, de erre a biztosítók nem fizetnek, mert a jégkár elleni biztosítás nem vonatkozik a viharos szél, belvíz okozta károkra. Tízezer forintért sem kell a malac állatvásár Egy kölyökkutya áráért három malacot is adtak volna Szekszárdon, ha lett volna érdeklődő. A tiszavasvári kádármester hordóit sokan megcsodálták Szekszárdon a hónap minden második vasárnapján tartanak állatvásárt. A termelők szerint a régióban évek óta itt a legkisebb a kereslet süldőre, disznóra, baromfira. Ennek ellenére a környező megyékből is hozzák eladásra szánt állataikat a termelők. Mauthner Ilona szekszárd, vasárnap reggel nyolc óra. Öt sertéstartó, két baromfis, két húsgalambos, egy kacsákkal foglalkozó kistermelő kínálta áruját az állatvásáron. Vásárló alig, érdeklődő is csak módjával. A gazdálkodók egymással beszélgettek. A bejárattól pár méterre egy Fejér megyei, igari őstermelő, Fekete Pálné 220 forintért kínálta előnevelt (4 hetes) csirkéit A rán- tanivalókért-1,4-1,5 kilós darabja - 650 forintot kért Negyvenet hozott a vásárra, nyolc óráig ötöt adott el belőlük. Az utánfutón tízhetes kacsák hápogtak, súlyuk három kiló körül lehetett, áruk pedig 1100 forint. Hiánytalanul vártak sorsukra. Csóka János, Tengelicről dísz- és húsgalambokkal érkezett a vásárra, és ha már úgyis erre szánta a napot, a saját keze munkáját is magán viselő lovas kocsit is elhozta az utánfutójával. A galambok darabjáért 1000 forintot, a kocsiért 90 ezret kért. A galambokat hobbiból tartja, ha szerencséje van, mint legutóbb Dunaföldváron, akár húszat is elad egy-egy vásáron. A galambok és a malacok közötti placcon kiskutyákat árultak. Itt volt a legnagyobb tömeg. Felnőttek, gyerekek egymást váltva simogatták a kis állatkákat. A gyönki Móricz Attila két 8 hetes labrador kölyköt árult, harmincezer forintot kért egy-egy kutyáért. Komoly vásárlóval azonban nem találkozott. Molnár László kádármester hordóit ugyancsak megnézték az arra járók. Az idős ember 1946 óta foglalkozik ezzel a mesterséggel, tudta, hogy a híres szekszárdi borokhoz jó hordók illenek. Az eper- és tölgyfából készített hordókat Kecskemét mellől, Tiszavasról hozta Mező Jánosné és férje Sárbogárdról utazott Szekszárdra, a tizenöt süldőből hármat tudtak eladni vasárnap. Érdeklődő akadt, például az alsónyéki Játai Lajos (balra), de ő csak az árra volt kíváncsi A labrador áráért három kismalacot is adtak volna a gazdák Csóka János Tengelicről hozta el a galambjait és az általa készített lovas kocsit a szekszárdi vásárra. Reggel 8-kor még bízott abban, hogy jó üzletet csinál. Volt olyan, hogy húsz galambot is el tudott adni Szekszárdra. A legkisebbet, a 10 literest, pálinka tárolására ajánlotta az egyik érdeklődőnek. Ennek ára 15 ezer forint, amúgy a nagyobb méretű hordók literéért 200 forintot kért. Kilenc óra van, ha eddig nem jöttek a vásárlók már nem is fognak - mondta lemondóan a sárbogárdi Mező Jánosné. Tizenöt süldőt - 30-35 kilósakat - hoztak a férjével az utánfutón, Molnár László kádármester szerint a kiváló minőségű szekszárdi bornak legjobb helye az általa készített tölgyfa hordóban van, ezért utazott közel kétszáz kilométert. Úgy tervezi, a szüret idején gyakran Jön majd ide eddig hármat adtak el. Tízezret kértek darabjáért. Reggel öt órakor keltek. A férfi 92 óta főállású mezőgazdasági vállalkozó, felesége egy pénzintézetnél dolgozik. Már mindent megpróbáltak, egy-egy környékbeli hentesüzlettel is felvették a kapcsolatot. Van, ahol üzletet is kötöttek. Most az tartja bennük a lelket, hogy ismét emelkedett az élősertés felvásárlási ára. mm Sorsolással döntenék el az osztatlan közös sorsát földmérés A nevesítés megkezdődött Tizenkét éve rendezetlen a részaránykiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon sorsa. Tolna megyében 8200 kérelmet tartanak nyilván, ez 38 ezer hektárnyi földterületre vonatkozik. Idén 1,2 milliárd forintot biztosít a tárca arra, hogy nevesítsék a területeket. így megkezdődhetett az osztatlan földtulajdon nevesítése. A felosztás módszeréről az MVH sajtóosztályán elmondták, a véletlen dönti el, hogy a gazdák milyen sorrendben és egy-egy táblán belül hol kapják meg a földjüket. A nevesítés során elsőbbséget élveznek azok a tulajdonosok, akik regisztrált gazdálkodók és művelik földjeiket, jelenleg a megyei földhivatalok az igények begyűjtését, a jogosultság megállapítását jelentik. Az állam hivatalból azok számára is megindítja a kimérési eljárást, akik ezt nem kérték, miután az igénylők kérését teljesítették. A költségek a gazdálkodókat nem érintik, a tárca évente 1,2 milliárd forintot biztosít a nevesítésre. Határozat már van, a pénz kiutalására még várni kell szabályok Agrár-környezetgazdálkodás A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a napokban minden érintettnek megküldte a határozatot az agrárkörnyezetgazdálkodási pályázat eredményéről. A határozattal rendelkező gazdálkodók közül véletlenszerűen választják ki azokat, akiket ellenőriznek, mondta Varga Sándor, az MVH sajtóosztályának munkatársa. Az ellenőrök az alábbi dokumentumokat kérhetik: gazdálkodási napló, melynek vezetése kötelező, tápanyag-gazdálkodási terv, melynek tartalmaznia kell a már elkészült talajvizsgálati jegyzőkönyvet. A talajvizsgálatokat egyébként ez év december 31-ig lehet elkészíttetni. A permetezési naplóban vezetni kell az engedélyezett szerek, hatóanyagok kijuttatásának módját, idejét, dózisát, számlákat, a fel nem használt szerek tárolását, a göngyöleg elszámolását. Ha nem a tulajdonos a felhasználó, akkor az 5 évre érvényes haszonbérleti szerződést is kérhetik az ellenőrök.
