Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-06 / 183. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT HÉTVÉGE augusztus 20. A polgári nyugdíjas-egyesület tolnai szervezete ragaszkodik ahhoz: Szent István napján ne legyen nemzetiségi ünnep a városban. Nem akarnak ellentétet, csak rendet - mondják j ■■ ■■ ■■ VIHAR SZENT ISTVÁN ÜNNEPE KORUL Aláírásgyűjtést kezdemé­nyezett az Országos Nyugdíjas Polgári Egye­sület tolnai szervezete. A levélben, melyet Szilák Mihály polgármesternek címeztek, az egyesület ve­zetősége kéri, hogy au­gusztus 20-át „az évezre­des hagyományoknak megfelelően” ünnepelje a város. A polgármester ér­tetlenül áll a felvetés előtt. F. Kováts Éva A levelet szerkesztőségünkbe Kis Zoltán, a tolnai nyugdíjas polgári egyesület elnöke, Sziráki János és Szefcsik Sándor elnökségi tagok hozták el, akik el­mondták, hogy a Tolnai Hír­lap­ból ér­tesültek arról, hogy augusztus 20-án német nemzetiségi napot szándékoznak tartani a telepü­lésen. Ekkor döntöttek úgy, hogy levelet írnak - melyet a he­lyi civil szervezetekkel, egyesü­letekkel is aláíratnak -, és kérik az önkormányzatot, hogy az ál­lamalapítás évfordulóján ne rendezzenek nemzetiségi na­pot. Közösségi rendezvények megtartására ott az év többi napja, fogalmaz­ták meg. A tolnai nyugdíjas­egyesület levelét voltak, akik aláír­ták, mások értetlenül fogadták, ki- rekesztő- n e k Kis Zoltán: Lehet évente any- nyi nemzetiségi nap a városban, ahányat akar­nak, de ne Szent István ünnepére tegyék azokat! érezték azt. - Nem akartunk mi senkit megbántani a levéllel, nem politizálunk, nem visszük a zászlót. Lehet évente annyi nemzetiségi nap a városban, ahányat akarnak, de ne Szent István ünnepére tegyék azokat! Az augusztus 20-i ünnepségen eddig is részt vett a német nem­zetiség, de nem mint nemzeti­ség, hanem mint magyarok - ér­velt Kis Zoltán. Hozzátette: időközben oka fo­gyottá vált a dolog, a tolnai fesz­tivált és a német nemzetiségi napot egy héttel előbbre hozták, augusztus 20-át pedig a napján ünnepük. Azért ők az aláíráso­kat változatlanul gyűjtik, ne­hogy pár év múlva újra valaki előálljon ezzel a kezdeménye­zéssel.- Mi nem szítunk eüentétet a tolnai lakosok között, csak ren­det szeretnénk tenni. Csodálko­zunk, hogy a testületben egyál­talán felmerült ez a kérdés - egészítette ki az elnök mondan­dóját Sziráki János és Szefcsik Sándor. Lábánál előráncigált ügynek, nem létező problémának tartja Szilák Mihály, a város polgár- mestere, az egyesület felvetését. A nyugdíjas-egyesület hozzá címzett levelét egyébként még nem kapta meg, de már hallott az aláírásgyűjtésről és tájékoz­tatta arról a képviselő-testület tagjait. A polgármester tiszte­letben tartja az egyesület tagja­inak véleményét, de úgy gon­dolja, kár volt aláírásgyűjtésbe kezdeniük, mivel véleménye szerint ezt semmi nem indokol­ja. A fesztivált és nemzetiségi napot a testület döntése értel­mében már korábban augusz­tus 13-ára tették. Szilák Mihály egyetért a korábban a témában „Tisztelt Polgármester Úr! Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület tolnai szervezetének tudomására jutott, hogy Tol­nán, augusztus 20án német nemzetiségi napot akartak tar­tani Azt is tudjuk, hogy a ren­dezvény dátuma időközben megváltozott, de a jövőre nézve szeretnénk a város vezetőinek figyelmét nyomatékosan felhív­ni arra, hogy ez egy tipikusan magyar ünnep. (...) Nincs ellen­érzésünk egyetlen kisebbséggel vagy társadalmi csoporttal szemben sem, de attól tartunk, hogy egy ilyen szervezési hiba komoly feszültségeket okozhat, indulatokat szíthat az ünneplő tömegben is. Mi nagy örömmel ünnepelünk augusztus 20án, a Szent István szobornál és más helyszíneken, minden tolnai polgárral együtt (...) Mindenkit várunk, az itt élő nemzetisége­ket is, magukénak érezhetik ők is ezt az ünnepet, melynek azonban évezredes tartalmát megváltoztatni senkinek nincs joga. Egyéb közösségi rendezvények megtartására ren­delkezésre áll az év több mint háromszáz napja. ” István király intelmei: a vendégek befogadásáról „A vendégek s a jövevények ak­kora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi mél­tóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a ró­mai birodalom, úgy magasztal- tattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok ne­mes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról Róma még ma is szolga volna, ha Ae­neas sarjai nem teszik szabad­dá. Mert amiként különb-kü­lönb tájakról és tartományok­ból jönnek a vendégek, úgy kü­lönb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegy­vert hoznak magukkal, s mindez az országot dí­szíti, az ud­var fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti Mert az egynyelvű és egyszoká­sú ország gyenge és esendő. ” nyilatkozó Hoós Ernővel, a tol­nai német kisebbségi önkor­mányzat elnökével, aki azt mondta, a nemzetiségi nappal senkinek a hazafias önérzetét nem akarták megsérteni, jól megfér egymás mellett magyar és német. Amúgy, mondta a pol­gármester, aki ismeri a tolnaia­kat, az jól tudja, hogy a telepü­lésen mindig békében éltek egymás mellett és szorgalma­san dolgoztak a magyar és a né­met származású lakosok, nem­zetiségi ho­vatartozás nélkül tevé- kenyked- tek a város felvi­rágoztatása érdekében. Soha nem volt etnikai, vallási eüentét a Tolnán élő kü­lönböző nemzetiségű emberek között, itt egy parkban van Szent István szobra, az 1848- 49-es magyar szabadságharc és a holokauszt emlékmű. Felesle­ges ilyen aláírásgyűjtéssel fe­szültséget kelteni. Dr. Józan-Jilling Mihály, a Tol­na Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségé­nek elnöke nem gondolja, hogy a tolnai polgári nyugdíjas-egye­sület bántó szándékkal fogal­mazta volna meg levelét. Már csak azért sem, mint mondta, mert augusztus 20-a nemcsak az állam­alapítás, hanem a toleran­cia ünnepe is. Ezzel kap­csolatban ajánlja szíves figyelmébe mindenki­nek Szent István király­nak fiához intézett in­telmeit. Szilák Mihály: Soha nem volt etnikai és vallási ellentét Tolnán a különböző nemzetiségű 1 emberek között Válóperes rock, ötletrohamok Sziámi-módra sziget fesztivál A cserepes virág akkorára nőtt, hogy kitúr a szobából: már nem csak Közép-Európa legnagyobbja Azt mondja magáról, addig érdekli valami, amíg ki kell találni. Attól kezdve, hogy kiötlődött, már máshol jár az esze. Váczy András Van, amin nem fog az idő. Ilyen Müller Péter Sziámi göndör, sző­ke haja, kamaszosan csintalan nézése, és ahogyan sok éve látja a világot, él benne. Viszont körü­lötte minden vadonatúj. Menjünk sorra! Az Operaház újdonsült straté­giai direktora. - Erről, mivel na­gyon friss fejlemény, nem sze­retnék és nem is tudok sokat mondani. Az én dolgom ott is az ötletelés, másképp mondva, stra­tégiai tervezés-szervezés és csa­patépítés lesz. A miskolci opera- fesztivál kapcsán meglehetősen nagy tapasztalatra tettem szert, és ezt az Operaház nemzetközi hírverésének érdekében jól tu­dom majd hasznosítani. Többet, bővebbet majd ősszel... Rendben, most éppen tombol a nyár. Ha pedig nyár, akkor Sziget Fesztivál, amely Péter zenekara, a Sziámi együttes „nyaralásából” nőtte ki magát európai butivá.- Először barátokat, ismerősö­ket hívtunk meg, lehettek vagy nyolcvanan. Rá egy évre már i nyolcezren jelentkeztek. Ki kel­lett valamit találni... Akármilyen naggyá lett a Sziget, személyes közöm van hozzá. Olyan, mint egy virág a cserépben, amely ak­korára nő, hogy kitúr a szobá­ból. Sokan kérdezik, meddig fér el a szigeten a Sziget. Most lett tele. Ennél se többet, se keveseb­bet nem akarunk Gerendái Kar­csival. Ő irányítja a nagyszerű Sziget-csapatot, én pedig, mint kreatív igazgató, akkor szólok a dolgok menetébe, ha helyzet van, ha ki kell találni valamit... Idén például arról döntöttünk, hogy ne csak Közép-Európa leg­nagyobb fesztiválja legyünk, ha­nem általában a nagyok között emlegessék. Óriási befektetéssel megerősítettük a Nagyszínpad programját. Számításunk bejött, Vállalta Seres Rezső slágereinek újra hangszerelését a nemzetközi szaksajtó szerint is Európa legkomolyabb rockze­nei műsorát hoztuk össze. Amiből persze a Sziámi zene­kar is rendesen kiveszi a részét. - A Nagyszínpadon egy sajátos lemezbemutatóval lépünk fel Seres Rezső- és Leonard Cohen- dalokból álló zenei anyaggal, amellyel szeptember 3-án mi zárjuk a Zsidó Fesztivált az Urá­nia moziban. De ez nem elég. Három év szélcsend után hama­rosan megjelenik a Sziámi-ösz- szes, amely Péter minden eddi­gi dalszövegét tartalmazza. Benne van a Sziámi zenekar új CD-je is. Persze, története van ennek is.- Összejött a Trafóban egy csa­pat, felkértek, csináljunk klubot, amihez nem sok kedvem volt. Kínomban azt találtam ki, le­gyen Songwrithers klub. Ez úgy működött, hogy akkor jöhettek régi és új ismerősök, költők és muzsikusok, ha hoztak maguk­kal egy dalt. Ebből aztán hihetet­lenül jó dolgok születtek - a há­zigazda Sziámi pedig minden al­kalommal írt egy új számot. Rá­adásul a zenekar újfent egybe­forrt. - Ezekből a dalokból állt össze az a fél CD, amely a kötet­ben van. Őszre a másik fele is kész lesz - ami úgy, ahogy van, tipikusan Müller Sziámi-ter­mék, új műfaj: válóperes rock. A címe: Fogjad már meg!

Next

/
Thumbnails
Contents