Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-06 / 183. szám
2005. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT 7 VILÁGTÜKÖR Irán újra dúsítja az uránt atomvita Teherán és Brüsszel kölcsönösen zsarolja egymást Németország, Franciaország és Nagy-Britannia az Európai Unió nevében tegnap Teheránban átnyújtotta a közösség kompromisszumos javaslatait az iráni atomprogrammal kapcsolatos vita megoldására. Gyulay Zoltán Az Európai Unió trojkája és Irán között a közép-ázsiai ország atomprogramjával kapcsolatos tárgyalások középpontjában az áll, hogy Teherán működtethet-e urándúsításra alkalmas berendezéseket. Az elmúlt napokban Irán azzal fenyegetőzött, hogy az iszfaháni atomlétesítményeket hétfőn újra működésbe helyezi. Olyan macska-egér játék folyik, amely mindig elölről kezdődik, és egyetlen eredménye eddig, hogy a résztvevők minden forduló után rosszabbul érzik magukat. Az Irán és az EU-trojka - Németország, Franciaország és Nagy-Britannia - között folyó nukleáris póker idegkimerítő és kilátástalan. Teherán és Brüsz- szel újra meg újra fenyegető leveleket küldözget egymásnak. Az irániak az urándúsítás felújításával, az európaiak a tárgyalások megszakításával zsarolnak. Ez utóbbi már nem egyszer be is következett, ám a felek utóbb ismét asztalhoz ültek. Most azonban ez is kérdéses. Megvan ennek is természetesen a maga oka. Hat hónappal ezelőtthöz képest részben változtak a szereplők, s újak más kérdéseket helyeznek előtérbe. Iránban új államfő került hatalomra. Mahmúd Ahmadine- dzsád (49) konzervatív politikus, Teherán polgármestereként lépett a választási ringbe. Olyan keményvonalas, aki az iszlám forradalom meggyőződéses híve, és az eszmét minden áron hajlandó védelmezni. A bejelentés, hogy az ország fölújítja az urándúsítást, azt üzeni: „Nem hagyunk magunknak diktálni”. Ahmadinedzsád elnök választási kampányát az önbizalom és a remény jellemezte, nem is valamely konkrét politika mentén, hanem főként érzelmek alapján választották meg. Ennek is meglehetnek azonban a következményei. Az atomenergiával kapcsolatos tárgyalások vezetője, Hasszán Roháni néhány héttel ezelőtt lemondott, mert nem akarta szolgálni az új elnököt. A külügyminiszter, Kamal Harazzi követte őt. A legvalószínűbb jelöltként a posztokra az iráni fődiplomatát, Ali Laridzsánit emlegeti a szóbehivatalos iráni szóvivők pénteken nem kommentálták az EU javaslatait - az állásfoglalást néhány napon belül ígérik -, közben azonban az ultrakonzervatív Ahmed Dzsannati ajatollah azzal fenyegetőzött, hogy atomprogramjával Irán elmegy „egészen a végső határoszéd. Ő viszont nukleáris kérdésekben következetesen mindig is rendkívül kemény álláspontot képviselt. Az urándúsítást soha nem akarta fölfüggeszteni: „dúsítani és egyidejűleg tárgyalni” - vallotta mindig is. Közben az európaiak - főként a franciák - soraiban is vannak változások. Jacques Chirac államfő tekintélye az EU-alkot- mány népszavazási kudarca nyomán romokban hever. így aztán nem engedheti meg magának, hogy az irániak az orránál fogva vezessék. Ezért engedhette meg magának új miniszterelnöke, Dominique de Villepin a kig”. Az ország készen áll, hogy ennek minden következményét elviselje, s nem hajlandó az EU-nak az atom békés célú fel- használására vonatkozó javaslatait elfogadni. Az iszfaháni újraindítás után pedig a natanszi urándúsítóban is fölveszik a munkát. szokatlanul kemény hangnemet Teheránnal szemben, s az ENSZ Biztonsági Tanácsának eljárását helyezte kilátásba, amennyiben a mullahok ismét urándúsításba kezdenek, s a testület „szigorú büntető intézkedéseket fog bevezetni” - mondta. Hasonlóan szigorú szavakat fogalmazott meg levelében Gerhard Schröder német kancellár is, meglehet, azon érdekből, hogy a küszöbön álló választások előtt ne keltse naiv ember benyomását. A kérdés az, hogy az iráni vezetésre mennyire hat ez a viselkedés; másként: mivel lehetne végképp meggyőzni Teheránt, hogy az országnak nem lesz hasznára, ha atombombát állít elő? Az ENSZ BT eljárása mint a zsarolás eszköze, erre aligha alkalmas. Ráadásul Kína és Oroszország nagy valószínűséggel vétójogával is élne. De ha mégis születnének büntető intézkedések, az iráni rendszer az új elnök által kiadott jelszavakat - „Menni fog!” és „Meg tudjuk tenni!” - kiegészítheti: „Egyedül is tudjuk!”. Hivatalos válasz még nincs, a mullahok kitartanak Amerikai titkos börtönök fogolykínzás A helyzet az Abu Ghraibnál is rosszabb A híressé vált kínzási jelenetek nem csak az Abu Ghraibra jellemzőek Az Amnesty International nemzetközi emberjogvédő szervezet azt veti az Egyesült Államok szemére, hogy „tikos embertáborokat” működtet. Ezt annak a két jemeninek vallomására alapozzák, akik állítják, hogy tizennyolc hónapon keresztül ilyen táborban raboskodtak. „Attól tartunk, hogy a két férfi tudósítása csak az első benyomásokat jelenti egy általánosan szokássá vált gyakorlatról” - jelentette ki a szervezet egyik szóvivőnője. „A bánásmód sokkal borzalmasabb, ami eddig az iraki Abu Ghraibban vagy pedig a kubai J Guantánamón, a CIA-létesítmé- 1 nyékben volt tapasztalható” - áll a Human Rights First nevű szervezet hasonló témájú jelentésében. A nyomozások pedig azt bizonyítják, hogy 2002 augusztusa és 2004 novembere között az iraki és az afganisztáni amerikai börtönökben száznyolc személy halt meg, s ebből huszonhét halálesetnél a halálozás okaként a „gyilkosság”-ot jegyezték be. A két jemeni, Nasszer Szálún Ali és Muhammad Faradzs Bas- mila az egymástól függetlenül elmondottak szerint 2003 augusztusában, illetve októberében került fogságba. Négy napon keresztül a Jordániái titkosszolgálat emberei kínozták, majd repülőgéppel ismeretlen helyre szállították és földalatti kazamatákba vetették őket. Az Amnesty International ezért fölszólította az amerikai hatóságokat, amelyek minden fogvatartóit személyazonosságát ismerik, hogy a fogolytáborokat haladéktalanul helyezze nemzetközi ellenőrzés alá. ■ Gy. Z. Atombomba Izraelnek brit segítséggel Nagy-Britannia adott el Izraelnek nehézvizet 1958-ban; ez tette lehetővé, hogy a zsidó állam plutóniumot állítson elő, illetve atombombát gyártson. A BBC birtokába jutott dokumentumok szerint Norvégián keresztül szállították a 20 tonnányi anyagot; így a britek formálisan nem voltak vádolhatok nukleáris eszközök terjesztésével. Az adás-vétel 1958-ban történt, ráadásul London kapott - mai áron - 20 millió fontot is. Nem hivatalos források szerint Izrael jelenleg 100- 200 nukleáris töltettel rendelkezik. Tel-Aviv sem korábban, sem most nem nyilatkozik erről az állításról. Az Egyesült Államok, annak ellenére, hogy mindig is Izrael legfőbb szövetségese volt, nem adott segítséget atombomba gyártásához. Washington azonban Robert McNamara védelmi miniszter egyik interjúja szerint, tudomást szerzett az üzletről, s rossz néven vette, hogy Nagy-Britannia eltitkolta előle ezt a lépést. ■ Csák E. Ariel Sáron elítélte a terrorcselekményt az izraeli kormányfő terrorista akciónak minősítette, hogy egy izraeli katona tüzet nyitott egy jeruzsálemi busz utasaira. Négy izraeli arab meghalt, öten súlyosan megsebesültek. A felháborodott tömeg megölte a fegyverest. A pilótát gyanúsítják a légibusz balesetéért A kanadai hatóságok kihallgatták az Air France gépének pilótáját, aki kedd este Torontóban nem tudta a kifutópályán tartani a leszálló A340- et. Tovább folyik a fekete doboz elemzése is, hogy kiderítsék, mi vezetett a repülőgép kigyulladásához. Nagy-Britannia kiutasítja a gyűlöletkeltőket tony Blair brit miniszterelnök szándéka szerint kiutasítanák Nagy-Britanniából a gyűlölködésre buzdító iszlám prédikátorokat. A terrorizmussal kapcsolatban álló személyek menedékjogát azonnal megvonnák, a szélsőséges csoportosulásokat következetesen megfigyelnék. Rendőrök sérültek meg az északír zavargásokban az IRA fegyverletétele óta először tört ki zavargás Belfastban. Az északír fővárosban militáns protestánsok csaptak össze a rendőrökkel, akik közül negyven megsebesült. A randalírozók éjjel Molotov- koktélokat és házi készítésű gránátokat hajigáltak. Miniszterelnök és államfő sportbalesete kosárlabdázás közben lábsérülést szenvedett Jósé Luis Rodriguez Zapatero spanyol kormányfő, aki barátaival épp a negyvenötödik születésnapját ünnepelte. Két nappal korábban a hatvanhat éves Heinz Fischer osztrák elnök szenvedett Achilles-ín- szakadást teniszezés közben. Élesedik Németországban a választási küzdelem mindkét nagy német párt elutasítja a formálódó és megerősödő Baloldallal az esetleges koalíciókötést. Az új nevet fölvett politikai csoport legutóbb békepártként határozta meg magát, és az afganisztáni kivonulást sürgette. Horvát megemlékezés a Vihar hadműveletről Tíz esztendővel ezelőtt kezdődött a Vihar nevet viselő hadművelet, amelynek során horvát katonák országuk területének nagy részét hódították vissza a szerb felkelőktől. A horvátországi Kninben megrendezett díszszemlét megtekintette Stipe Mesic államfő és Ivó Sanader miniszterelnök is. Ma hozzák felszínre a hálóba került hajót A mélytengeri kutatóhajó esete emlékeztet a Kurszk tragédiájára Kamcsatka közelében elsüllyedt egy orosz katonai mélytengeri kutatóhajó, fedélzetén hét tengerésszel. A hajó a Bir- juzovaja-öbölben hajtott végre gyakorló merülést, de 190 méter mélyen beleakadt egy halászhálóba. A hálódarab rátekeredett a batiszkáf hajócsavarjára, s vontatókötéllel sem tudták kihúzni. A 13,5 méter hosszú, 5,7 méter magas kutatóhajó térfogata 110 köbméter. A legutóbbi jelentések szerint a bennrekedt haditengerészek jól vannak, állandó kapcsolatot tartanak a felszínnel. Levegőkészletük hétfőig elegendő, a kiemelést mára tervezik. A hajó túlságosan mélyen van ahhoz, hogy a tengerészek maguktól a felszínre úsz- szanak, a haditengerészet kilenc hadihajót vezényelt a szerencsétlenség körzetébe a mentés előkészítésére. A batiszkáfot péntek estére sikerült sekélyebb vizekre vontatni. Oroszország emellett az amerikai haditengerészethez fordult segítségért. Péntek délelőtt a japán tengerészet négy hajója is elindult a Kamcsatka félsziget felé, és az amerikai haditengerészet is felajánlotta segítségét. A jelek szerint Moszkva tanult a Kurszk öt évvel ezelőtti tragédiájából: a robbanás következtében mozgásképtelenné vált tengeralattjáró 118 főnyi legénységét az orosz hatóságok saját erővel akarták kimenteni, ám kísérleteik kudarcba fulladtak. Mire napok múltán hajlandók voltak elfogadni külföldi segítséget, a tengerészeket már csak holtan tudták a felszínre hozni. Ivan Laptyev halászati felügyelő, hajómentési szakértő az ITAR-TASSZ hírügynökségnek elmondta: a kutatóhajó kiszabadítása a hálóból több napot is igénybe vehet. A hajócsavarra tekeredett kapronszálak összecsomósodnak, és az összetömörült műanyagot csak fejszével lehet levágni. A flotta parancsnoksága azt tervezi, hogy a Priz ASZ-28 batiszkáf társát is leengedik a mélybe, hogy közvetlen közelről lássák, milyen mentőakcióra van szükség. ■ Csák Elemér
