Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-06 / 183. szám

2005. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 INTERJÚ beiktatás Az augusztus 204 állami ünnepségeken szólal fel először a hivatalát tegnap elfoglaló Sólyom László köztársasági elnök. A államfő lapunknak adott nyilatkozatában egyebek mellett beszélt megválasztásának körülményeiről, és arról is, miért akarta kivetetni magát a közvélemény-kutatók népszerűségi listájáról. SÓLYOM: KÉSZ TERVEKKEL ÉRKEZTEM Az alkotmányt nem lehet mindenféle politikai szempontok szerint módo­sítani, az ilyen szándékok ellen minden erőmmel fel fogok lépni - nyilatkozta alkotmányossági felfogá­sáról Sólyom László köz- társasági elnök. Szakács Árpád-Újvári Miklós- Még hivatalba se lépett, és a közvélemény-kutatók sze­rint máris az ország második legnépszerűbb embere. Szá­mított erre a szimpátiára?- Nagyon örülök ennek a hír­nek. De nem tartom helyesnek, hogy az államfő népszerűségét olyan körben mérik, ahol rajta kívül csak pártpolitikusok van­nak. Két különböző szerepet ugyanis nehéz összehasonlítani. A napokban le akartam vetetni magam a listáról, de erre nem voltak hajlandók a közvélemény­kutatók.- Olvassuk, hogy lakókocsi áll a háza előtt biztonságiakkal, mivel még nincs új reziden­ciája. Nincs deja vu érzése?- Ha az ellenzéki időkre gon­dol, akkor még nem volt divat­ban a lakókocsi, inkább a taxit használták. S akkor nem én vol­tam a parancsnok.- Miként történhetett meg, hogy nem lesz hivatalba lépé­se pillanatában elnöki rezi­denciája?- Ez súlyos, sőt botrányos mu­lasztás, hiszen az államfői fel­adatok ellátásának fontos eleme a rezidencia. Egy oda szóló meg­hívásnak pontos jelentése van a protokollban. A "magyar állam­hoz méltatlan, hogy elnökét egy társasházban lakókocsiból őrzik. Nemrég mutattak néhány házat, de azok közül csak egy volt al­kalmas arra, hogy a vendégek fogadására szolgáló tér elkülö­nüljön a privát lakástól. De ez sem veszi fel a versenyt a két közeli követségi rezidenciával. Ellenvetéseimre az illetékes azt válaszolta: de hát a nagykövet egy államot képvisel! Erre mit mondhattam volna?- Nem került szóba, hogy esetleg a mostani lakhelyén legyen a rezidencia?- Noha hiheteüen, volt olyan illetékes, aki azt javasolta, ma­radjak itt egy évig. Ha van hu­morérzéke, képzelje el, hogy megérkezik Putyin elnök és kí­sérete a társasházi lakásba, és a hat négyzetméteres konyhából feltálalják a díszvacsorát. A kül­döttség azon részének pedig, akik nem fértek be, majd a lakó­kocsiban terítenek.- Napok óta tart ön és elődje között az átadás-átvétel a Sán­dor-palotában. Ez hogy néz ki a gyakorlatban?- Miután megválasztottak, kész tervekkel érkeztem az el­nöki hivatalba. Ez elsősorban szervezeti változásokat jelentett. Osztályokat szüntettem meg, újakat állítottam föl. Sólyom László köztársasági elnök örül a népszerűségnek, azt azonban nem tartja helyesnek, hogy e szimpátiát pártpolitikusi listán mérik- Munkatársai kiválasztásá­nál melyik csapatból „merített”?- Mádl Ferenc köztársasági el­nök úr mandátuma idején a jogi főosztályon dolgozó szakembe­rek korábbi munkatársaim vol­tak az Alkotmánybíróságról, en­nél jobb kollégáim nem is lehet­nének. A legtöbb új ember a Kül­ügyminisztériumból érkezik. Zömüket mandátumom tarta­mára kértem ki, utána vissza­mennek.- Mikor lesz az első nyilvános fellépése?- Jeleztem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak, hogy az augusztus 20-i állami ünnepsé­geken államfői minőségemben szeretnék beszédet mondani. A program már így készül.- Tudja-e már, milyen intézke­désekkel kezdi a munkát?- Egyelőre csak a külföldi programjaimat tudom előre.- Honnan kapta az első meg­hívást?- Először Ausztriába utazom. A múlt évben Fischer szövetsé­gi elnök első útja Magyarország­ra vezetett. Ezzel megtörte azt a hagyományt, amely szerint az osztrák államfő először Svájcba megy. Ennek jelzésértéke van, amit viszonozni akarok. Ezt kö­vetően Lengyelországba utazom az ellenzéki Szolidaritás mozga­lom megalakulásának 25. évfor­dulójára. Fel szeretnék szólalni annak a hajógyárnak a kapuja előtt, ahonnan a kelet-európai rendszerváltás elindult.- És kiket fogad?- Egyeztetés alatt van Putyin orosz elnök őszi látogatása. Sze­retném vendégül látni a szlovák elnököt is, bár most fordult a koc­ka, személyemben a magyar ál­lamfő lett a fiatalabb, s nekem il­lik ott bejelentkeznem. Ez a kap­csolatfelvétel a határon túli ma­gyarok miatt is fontos. Itthon pe­dig megállapodtunk a miniszter- elnökkel találkozásunk napjáról és témáiról is.- Az előbb érintettük a hatá­ron túli magyarok kérdését. Elárulja, hogy miként szava­zott december 5-én a kettős ál­lampolgárságról?- A szavazás titkos, nem mon­dom meg. Természetesen az egész család elment szavazni, fel sem merült, hogy ne mennénk.- Mikor találkozik a határon túli magyar vezetőkkel?- Még nem folyik egyetlen hi­vatalos út előkészítése sem. A Magyar Állandó Értekezlet tagjaival szeretnék mielőbb be­szélni. Azt, hogy a határon túli magyarok ügyét nemcsak köte­lességből képviselem, azzal je­leztem, hogy első interjúmat egy pozsonyi lapnak adtam.- Mint pártok fölött álló ál­lamfőnek, nem áll szándéká­ban esetleg törvényjavaslatot benyújtani a kettős állampol­gárságról?- Ezzel a jogkörrel elvi okok­ból nem kívánok élni. Az elnök ne hozza magát olyan helyzet­be, hogy szavaznak róla a parla­mentben. A törvényhozó alkos­son jogszabályt, az államfőnek más a feladata. Szakmai állás­pontomat sokszor ismertettem e kérdésben: nincs jogi akadálya annak, hogy Magyarország meg­adja a kettős állampolgárságot, de ez nem redukálható pusztán jogi kérdésre. Mindenekelőtt a korábbinál alaposabb szakmai előkészítésre van szükség.- Mi a véleménye a magyarok és a németek kollektív bűnös­ségét kimondó, Szlovákiában és Csehországban ma is ha­tályban lévő benesi dekrétu­mokról?- Nem tartom hiábavalónak, ha napirenden tartjuk a kérdést. Ezek az intézkedések a kollektív bűnösség elvén alapultak, ame­lyek ma a jog és a politika szá­mára vállalhatatlanok. S Euró­pának végre tisztázni kell az ak­kori embertelen intézkedések mögött álló elvi kérdéseket is: igazolhatók-e ezek?- A szomszédos Szlovákiával a Dunán épített gát kelt visz- szatérő feszültséget. Van arra esély, hogy diplomáciai úton rendezzék a Bős-Nagymaros kérdését?- A Szigetköz állapota riasztó, a helyzet tarthatatlan, a vízpót­lást mielőbb meg kell oldani. Erre egyébként kötelezte a há­gai bíróság a szlovák felet. A Bős-Nagymaros-ügy nem ma­gyar-szlovák, hanem ökológiai kérdés. Abban természetesen sohasem fogok közreműködni, hogy a Dunán újabb gát épüljön. Ebben nem fogok engedni, mint ahogy a Zengőre tervezett NATO- lokátor ügyében sem.- Megválasztásának első for­dulójában a Fidesz nem vett részt. Voltak olyan kom­mentárok, amelyek szerint önt abban a pillanatban méltatlan helyzetbe hozták. Azóta tisztázta ezt Orbán Viktorral?- Megválasztásom óta nem beszéltem a Fidesz elnökével. Az eset után Orbán Viktor felhívott telefonon és azt magyarázta, hogy másként nem tudták volna kideríteni, vannak-e szavukat megszegő átszavazók.- Szükség van arra, hogy titkosan szavazzanak az ál­lamfőről?- Nem vagyok híve a nyílt sza­vazásnak.- Hogyan értékeli azt, hogy a titkosság elve mégis sérült az ön megválasztása kapcsán?- Az első két fordulóban tör­ténteket a házbizottság értékelte, s ez a kérdés valóban erre a szervre tartozik.- A döntő, harmadik forduló előtt sem beszélt a Fidesz el­nökével?- De igen. A magam alkotmá­nyos felfogásának és a lelkiisme­retemnek tettem eleget azzal, hogy kijelentettem, visszalépek, ha ellenőrzik egymás szavaza­tait a képviselők. Ugyanezt meg­mondtam az MDF-frakciónak is.- A terrorizmus idejét éljük. Jogtudósként hogyan látja: lehet úgy védekezni, hogy az alapvető emberi jogok ne csorbuljanak?- Szükség van az önvédelem­re, de minden jogkorlátozást in­dokolni és megfelelő garanciák­kal ellensúlyozni kell. Sajnos las­san oda jutunk, hogy a terroriz­mus elleni harc jegyében szük­ségtelenül korlátozzák az embe­ri szabadságjogokat. A terroriz­mus önmagában nem ad erre in­dokot. Nem értek egyet azzal, hogy az Egyesült Államokba csak úgy lehet beutazni, ha ujj­lenyomatot vesznek. Hiába a NATO és az EU tagállama Ma­gyarország, polgárát csak így en­gedik be az országba. Amíg ez hatályban van, addig nem me­gyek Amerikába.- Miután az Alkotmánybíró­ság (Ab) tavaly hatályon kí­vül helyezte a gyűlöletbeszéd- törvényt, az MSZP-ben nem­rég ismét felvetődött a szigo­rítás kérdése. Ön lát-e erre indokot?- Az Ab ebben a kérdésben világos választ adott. Csak a gyűlöletre uszítás büntethető al­kotmányosan. Ezen változtatni nem kell, sőt, alkotmányosan nem is lehet.- Ha kell, alaptörvényt is mó­dosítanak, jelentették ki a kor­mányzati körök. Ezzel meg le­het szüntetni az alkotmányel­lenességet.- Az alkotmányról nem lehet így gondolkodni, azt nem lehet napi politikai célokhoz igazíta­ni. Az ilyen szemlélet ellen min­den erőmmel fel fogok lépni. t i é 1

Next

/
Thumbnails
Contents