Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-26 / 199. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK ALMANACH 2005 22 - CIKÓ A fiatalokra számítanának cikó Szép fekvésű, történelmi emlékekkel gazdagon ellátott falu, ám kevés a munkalehetőség és a fiatalok elköltöznek A gyerekek az iskola- és óvodakezdés előtti utolsó napokban még felhőtlenül élvezhetik a játékot a né­metországi Deuphfetallal fennálló testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően felépült játszótéren Forrai Gergelyné hatvan éve él Cikón forrai gergelyné a bukovinai Hadikfalván született 1932-ben, és tizenhárom éves volt, amikor Cikóra került családjával, négy testvérével és édesanyjával. Az őket itt befogadó német családdal na­gyon jó viszonyban voltak, a mai napig tartják a kapcsola­tot, annak ellenére is, hogy ők már Németországban élnek. Hamar megkedvelte a falut, az itt élő embereket. Szinte mindenki ismeri, a gyerekek szeretik, és szorgalmasan kö­szönnek neki, amikor kismo­torjával éppen a templomba tart, hogy ott ellássa sekres- tyési teendőit Lélekszám: 1870 1415 1941 1767 2001 983 2004 1018 Iskolások száma: 130 Óvodások száma: 40 Betervezett helyi adók összesen: 2.244.000 Ft Egy főre jutó helyi adó: 2204 Ft/év Regisztrált munkanélküliek: 55 Gépjárművek száma: 250 METTOL MEDDIG? Polgármesteri ügyfélfogadás: hét­főtől csütörtökig 9-től 16 óráig. A jegyző fogadóórája: kedden 9-től 12 óráig, csütörtökön 13-tól 16 óráig. A falugazdász fogadóórája: keddenként 9-től 12 óráig. Családorvosi rendelés: hétfőn és szerdán 10-től 12 óráig. Gyermek- orvosi rendelés: keddenként 11- től 12 óráig. Könyvtár nyitva tartása: szerdánként 15-től 17 óráig. Istentisztelet: vasárnapon­ként háromnegyed 11-től. Festői környezetben, dombok között bújik meg a falu, amely egyházi történelmi emlékekben bővelkedik. Vonzhatná a fiatal fészekrakókat, ám kevés a mun­kalehetőség a környéken. A falu elsődleges gondja az el­öregedés, a népességszám csök­kenése: a fiatalok tanulnak, munkát vállalnak, majd elköl­töznek. Mint azt DR. FERENCZ Márton polgármester elmondta, ennek egyik legfőbb oka a mun­kahiány. Kevés a jól működő he­lyi vállalkozás: a rendszerváltás után bezárt tsz helyén most egy baromfitelep, egy állateledel-fel- dolgozó és egy kerámiagyár mű­ködik. Bonyhádon is sorra zár­ják be kapuikat az üzemek, és Szekszárd sem bővelkedik munkahelyek­ben. Az önkor­mányzat igyek­szik lekötni a felszabadult munkaerő egy részét, ám ez sem jelent megoldást. így nehéz elér­ni fő céljukat, hogy a fiatal csalá­dok számára vonzó körülménye­ket teremtsenek. Ezért van na­gyon fontos szerepe a helyi isko­lának, amelyet már Mőcsénnyel és Grábóccal közös iskolatársu­lás formájában sikeresen mű­ködtetnek. Ebben nagy segítség, hogy a falu német testvértelepü­lése, Deuphfetal két buszt aján­dékozott az önkormányzatnak, amellyel 28-30 diák utaztatását oldják meg nap mint nap. A mű­ködtetés sokba kerül, de még így is megéri. Szeretnének új telke­ket kialakítani, hogy ezzel is ide- vonzzák az építeni vágyó fiatalo­kat, de a régi házat vásárlókat is támogatják, pályázaton 50.000 forintot kaphatnak homlokzat­felújításra. További feladat az ön- kormányzati épületek felújítása, hiszen például a közösségi ház, a polgármesteri hivatal és a mű­velődési ház csaknem száz éves. A hulladékgazdálkodás segíthet a munkaügyön A falu tagja a Dél-balatoni és Sióvölgyi Települési Szilárd­hulladék Kezelési Projektnek, apiely Siófoktól Mohácsig 203 települést ölel fel. Ha minden jól megy, ennek a több mint 12 milliárdos programnak kö­szönhetően - amelynek célja a térség hulladékgazdálkodásá­nak megoldása - létesülhet a településen egy regionális le­rakó, egy komposztáló és egy válogató, amelyek némileg or­vosolhatnák a munkaügyi problémákat is. Felújították a sportpályát, a focicsapat jól szerepelt Az akkor még Gyermek-, Ifjú­sági és Sportminisztérium pályázatán nyert összeg se­gítségével felújították a sport­pályát. A focicsapat az idén nagyon jól szerepelt, megver­ték a két bajnokesélyes csa­patot, Mórágyot és Pusztahencsét. Az utak megsínylették a közművesítést Ha minden a tervek szerint halad, a Táncsics utcában a közvilágítás teljes kiépítése mellett az út is új burkolatot kap hamarosan. Cikó összközművel rendelkezik, ám az utak ezt megsínylették, és felújításra szorulnak. A feladat szerepel a település rendezési tervében is. FONTOS EMBEREK Dr. Ferencz Márton polgármester, dr. Erményi Gyula jegyző, Bányai Márton falugazdász, Horváth Lászlóné, a családsegítő szolgá­lat munkatársa, dr. Orbán Antal családorvos, dr. Bese Zsuzsanna gyermekorvos. A képviselő-testü­let tagjai: dr. Beréti Zsolt, Illés Ist­ván, Jung György, Pap Mónika, Szabó Lajos, Szököcs Elekné, Tö­rő István.'A német kisebbségi ön- kormányzat tagjai: Rónai Józsefné elnök, Beréti Józsefné, Jung Györgyné. Az összeállításban szereplő írások szerzője Hargitai Éva, a fotókat Kiss Albert készítette. Az oldat a megyei és£ helyi önkormányzat támo­gatásával készült. MAGÁNÜGYEK CIKÓN Szeiler Károly szenvedélye a vadkanvadászat nyugdíjas, emellett pedig az önkormány­zat két iskola­buszának sofőré. Legna­gyobb szenve­délye a vadá­szat. A hőgyé- szi vadásztársaságnál kezdte 1979-ben, jelenleg a Mőcsényi Hubertusz Vadásztársaság tag­ja. Vaddisznóra lő a legszíve­sebben, az eddigi legnagyobb trófeája egy 23 centiméteres agyarú kan volt, amellyel soká­ig tartotta a vezető helyet a va­dászberkekben. Otthon is az évek alatt összegyűjtött trófeák díszítik a falakat. Kiss András rajzol, farag és kerékpározik Kiss András épületasztalos, je­lenle8 37 'sk°~ ** végez a mun- * denképpen kreatívan tölti. Vagy papírt és ceruzát vesz a kezébe, hogy rajzoljon valamit, vagy fából fa­rag, esetleg vasból állít össze szobrokat. A legtöbb munkáját elajándékozza a barátainak és az ismerőseinek. Szívesen kerékpározik. Olykor nyeregbe pattannak egy egynapos túrá­ra, ami után esetleg még egy focimeccset is beiktatnak. Törő Brigitta hobbi szinten rúgja a bőrt törő Brigitta a szekszárdi ke­reskedelmi szakközépisko­la tanulója, de nyáron besegít az egyik helyi vendéglátóipa­ri egységnél is. Régebben aktí­van sportolt, a bonyhádi női focicsapatban játszott, ám mos­tanában már csak hobbi szin­ten rúgja a bőrt esténként a ha­verokkal. Imádja a zenét és a bulit, minden hétvégén eljár valamelyik bonyhádi szórako­zóhelyre, az Atlaszba vagy a Roxyba. A nővére Bonyhádon él a barátjával, akihez gyakran beugrik egy kis beszélgetésre. Bogos Jeromosné őrzi a székely hagyományokat bogos jeromosné a helyi óvo- dában dolgo- zik. Két felnőtt gyermeke van: a lánya Szege­den él, és ha­marosan egy kislány unoká­val örvendez­teti meg őket A fia Bonyhádon rendőr. A Székely-Német Ha­gyományőrző Egyesület vezető­je, ami sok munkával, utazás­sal, de örömmel is jár. Szereti a könyveket, most éppen egy Faludi György regényt olvas, de egyébként „mindenfaló”. Kö­zösségi ember, szívesen jön össze a baráti társasággal egy kis beszélgetésre, kirándulásra. SZEILER KAROLY Sikeresen írja pályázatait vállalkozó Munka mellett a családi gazdaságnak is segít Kettő a kórus, de egy az egyesület hagyományok A hajókoffer regél a német múltról ERŐS RAJMUND friss vállalkozó, az idei év elején váltotta ki iga­zolványát. A Kaposvári Egye­tem gazdasági agrármérnök szakán végzett 2003-ban terü­let- és vidékfejlesztési szakirá­nyon, majd rögtön utána jelent­kezett Pécsre az MBA pénzügyi szakára. Az egyetemen meg­ismerkedtek a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, a te­rületfejlesztési pénz­alapokkal, projektge­_ J ne rálással és a pályázatírással is. Munkahelye, a kereskedelmi és iparkamara révén - ahol pro­jektmenedzserként dolgozik - ugyancsak elvégzett egy-egy pá­lyázatírói és közbe­Erős Rajmund tanulmányait a falu Javára is szeretné kamatoztatni szerzési referens tanfolyamot. A megszerzett tudást idén na­gyon jól kamatoztatta, amikor a fiatal gazdálkodók uniós pályá­zatára jelentkezett, majd jelen­tős támogatást nyert el. Ennek köszönhetően 34 szarvasmar­hát fog vásárolni, amelyeket a szülei családi gazdaságában már meglévő 60 jószággal együtt tartanak majd. De a tu­dása a falu javára is válik, hi­szen az általa megírt pályáza­tok révén jutott a Székely- Német Hagyományőrző Egyesü­let, a Cikói Sportegyesület, vala­mint a Falu-TV Alapítvány egyéves, 250 ezer forintos mű­ködési támogatáshoz. A történet ti­zenegy éve kezdődött a Német Dalkör megalakulá­sával, majd né­hány székely fiatal össze­fogott egy szüreti bál műsora A kiállított tárgyakat a kisebbségi önkor­mányzat önerőből gyűjtötte össze érdekében. Aztán együtt marad­tak és megszületett a székely kó­rus. Felléptek a környező falvak­ban, de megfordultak a németor­szági testvértelepülésükön és Belgiumban is. Öt-hat év után egy év szünetet tartottak. Négy évvel ezelőtt állt össze ismét a csapat Székely-Német Hagyo­mányőrző Egyesület néven, Bo­gos Jeromosné vezetésével, és Szabóné Gáncs Tünde, valamint Rónai Jó­zsefné szakmai segítsé­gével. Idén az országos minősítő verseny első fordulóján a székely kó­rus kiváló minősítést kapott, és nagyon bíz­nak a további sikerben. A német kórus már kétszer elnyerte az arany minősítést, és saját CD-t is kiadtak. A hagyományok őrzésé­nek egyik fontos eseménye volt a német emlékszoba megnyitása a cikói közösségi házban, amely­ben rónai jőzsefnének. a Német Dalkör vezetőjének oroszlánré­sze volt, és amelynek anyagát a kisebbségi önkormányzat ön­erőből hozta össze. A berendezé­si tárgyak mellett, többek között helyet kaptak a régi viseletek és egy hajókoffer, amely a század elején kétszer is megjárta Ame­rikát. Az egyesület távolabbi ter­vei között szerepel egy székely szoba kialakítása is.

Next

/
Thumbnails
Contents