Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-18 / 193. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK EGYHÁZI TÜKÖR Törvények és hagyományok a zsidó esküvői szertartáson szokások Ketuba, a házassági szerződés A zsidó szokás szerint a házas­ságkötés az eljegyzési megálla­podás megvalósítása. Ennek jel­képeként elmondják a Hét Ál­dást, mialatt a menyasszony és a vőlegény az esküvői balda­chin, a chupá alatt áll. Az áldás elmondásakor tíz zsidó felnőtt férfi jelenléte szükséges. A szer­tartást megelőzően a vőlegény aláírja a házassági szerződést, a ketubát, amelyben kötelezi ma­gát, hogy eltartja a feleségét. Nem szokás az esküvő alkalmá­val gyémánt- vagy más drágakö­ves gyűrűt használni. Ez a régi szabály arra való, hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy a menyasszony az értékes aján­dék miatt egye­zett bele a há­zasságba. A menyasszony­nak nem sza- I bad kölcsön- gyűrűt adni, csak olyat, ami a vőlegény tu­lajdona. De szabad használni olyan családi ékszert, amelynek érzelmi értéke van az ifjú pár számára. A szertartás végén egy üvegpoharat tör el az ifjú pár. Ezzel a gesztussal arra emlékez­nek, hogy a rómaiak i. sz. 70- ben lerombolták a Jeruzsálemi Templomot. A pohártörés Izrael vallási újjászületését jelképezi. NYÁR VÉGI RENDEZVÉNYEK Négyszáznegyven éves a soproni gyülekezet A soproni gyülekezet megala­kulásának 440. évfordulója alkalmából hálaadó úrvacso- rás ünnepi istentiszteletet tar­tanak augusztus 21-én, a sop­roni evangélikus templom­ban. A 10 órakor kezdődő ige­hirdetési szolgálatot Ittzés Já­nos, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke végzi. Hangverseny a budavári Mátyás-templomban Bán István, a Budavári Evan­gélikus Gyülekezet orgonistá­ja szeptember 2-án, este 8 órai kezdettel hangversenyt ad a Mátyás-templomban. Közreműködik Szakács Ildikó énekes. Rádiós istentisztelet Bakonyszentlászlóról Istentiszteletet közvetít a Ma­gyar Rádió a Kossuth adón au­gusztus 21-én, vasárnap délelőtt 10 órától a bakonyszentlászlói evangélikus templomból. Igét hirdet Ördög Endre esperes. Conti színház a nagytarcsai evangélikus templomban Augusztus 22-én, hétfőn, 18 órakor a Conti Színház mutat­kozik be Nagytarcsán. Az idei nyáron megszületett a Magyar Continental Singers Színház csoportja. A tagok cél­ja: színészi eszközökkel bemu­tatni az evangéliumot, megta­lálni a válaszokat az élet nagy kérdéseire a színdarabon és a Biblia szavain keresztül. Felújították a keresztet A hívek és a nem hívek ado­mányaiból restauráltak egy keresztet Bátaszéken. Az ado­mányok nagy részét Kajsza József gyűjtötte össze áldoza­tos munkával. A keresztet a nemrég megszépült Mária- és Vendel-szoborral együtt hét­főn este szentelte fel Herendi János, a város plébánosa (ké­pünkön) a bátaszéki temp­lomkertben. Szent István az örök példa főapát A keresztségben az Imre nevet kapta, Asztrik a bencés szerzetesi neve, melyet Legányi Norbert főapát úrnak köszönhet Várszegi Asztrik pan­nonhalmi főapát nyilat­kozott lapunknak hitről, hétköznapokról, a borról és Szent István ünnepé­ről. Mauthner Ilona- Mi a különbség az apátság és a püspökség között?- Az apátság a közösségben élő szerzetesek lakóhelye, élén az apát, a közösség választott elöljárója áll. Az egyházmegye a katolikus egyház lelkipásztori tevékenységének közigazgatási egysége, melynek élére a pápa püspököt nevez ki. Ő a papság segítségével összefogja e terület lelkipásztori munkáját. Pannon­halmának sajátos helyzete van, egyrészt apátság, a bencések anyamonostora, másrészt 15 egyházközösség is tartozik hoz­zá lelkipásztori ellátásra. így a főapát szerzetes-elöljáró és egy kis területnek lelkipásztori ve­zetője is. Püspöki joggal rendel­kezik.- A mai excentrikus világunk, a kukkolós tévéműsorok, a valósítsd meg önmagad üze- netű reklámok mennyire za­varják össze az embereket, el­avultnak számít-e az, aki val­lásos?- Nehéz a válasz. A magyar társadalom sokszínű, mára már erőteljesen elvilágiasodott. Krisztus katolikus egyháza nem ér el mindenkit. Vannak, akik közel állnak Krisztushoz, élik tanítását, vannak, akik az egy­házhoz tartoznak, de nem tart­ják ezt a kapcsolatot fontosnak és ápolandónak. A tudatosan élő keresztények kisebbségben vannak. Számos oka van annak is, miért tudnak sokan keveset a katolikus vallásról. így aztán az is érthető, hogy e sokrétű közeg, a különféle módon gondolkodó emberek a médiumok, ideológi­ák, fogyasztási nyomás, a divat, a reklám mindig éppen idősze­rű befolyásának engednek. Eb­ben a sokféleségben és hangza­varban nehéz versenyképesnek maradni. Csak a hitben tudato­san vállalt keresztény tud meg­állni, közösséget alkotni, „ver­senyképesnek” maradni. Azaz úgy képviselve Krisztus egyhá­zát, hogy az másoknak is közve­títhesse Jézus örömhírét, meg­hívását.- A szó, hogy lelkipásztor szép kifejezés, de sokszor úgy érzi az ember, hogy az egyházközség vezetője, az atya szinte megközelíthetet­len. Megtartja a miséket és eleget tesz a kötelezettségei­nek, de a hétköznapokban el­érhetetlen az emberek szá­mára. Ön szerint, ez miért van így?- A valós és kézenfekvő ok: a paphiány. Ennek következmé­nye, hogy a lelkipásztorkodó papság ideje sok esetben csak a legszükségesebbre, a szentségki­szolgáltatásra, szentmisére kor­látozódik. Itt lenne egyre bővebb feladata a világi keresztények­nek az apostoli munkába kap­csolódásába is. Persze más oko­kat is lehet felsorolni, de a szűk­re szabott interjú keretei között ezekre itt most nem térhetek ki.- A Pannon Bormíves Céh Pannonhalmán kapott ott­hont, mi ennek az oka?- Személyes kapcsolatok, ba­rátságok fűztek össze minket, engem személy szerint is, a Pannon Bormíves Céh tagjaival, például Légii Ottó borász Győr­ben diákom volt. Kölcsönösen kívánjuk egymást támogatni. Mi azzal tettük ezt az elmúlt években, hogy méltó helyet ad­tunk a bormustrára.- Ismeri-e, kedveli-e a szek­szárdi borokat, mely a borá­szaink szerint Isten adomá­nya?- Soproni vagyok, az ottani borvidék gyermeke, és így elfo­gult is a soproni borokkal. A szekszárdi borok is kiválóak. Nemrég jártam Szekszárdon, részt vettem a Pannon Bormust­ra eredményhirdetésén. Öröm volt nézni, ahogy a szekszárdi­ak a borokat kínálták, amilyen büszkék voltak borfajtáikra. Heimann Zoltán pincéjét isme­rem, néhány évvel ezelőtt egy baráti látogatás során meg is ál­dottam.- Kérem, mondjon néhány mondatot saját magáról: hol élt gyermekkorában, müyen volt a családja, és ha nem ve­szi rossz néven, hogy megkér­dezem: miért kapta ezt a na­gyon érdekes nevet: Asztrik?- Soproni vagyok, állami gim­náziumban érettségiztem, azu­tán lettem szerzetes. A kereszt­ségben az Imre nevet kaptam, Asztrik a bencés szerzetesi ne­vem, amelyet a szerzetesruha felvételekor választottam és Legányi Norbert főapát úrtól kaptam. Sok tekintetben „mo­dern” gyermek voltam: egyke és elvált szülők gyermeke. Most az átlagnál mozgalmasabb és sok­rétűbb az életem, hivatásom. Ez szinte leírhatatlan és a nap 24 órájába alig fér bele mindaz, amit kötelességem és amit örömmel teszek. A szerzetesi imádság adja meg mindennap­jaim keretét és ritmusát, közben pedig személyes találkozások, megbeszélések, adminisztratív és reprezentációs tevékenysé­gek sokasága a sorsom.- Augusztus 20-a mit jelent a katolikus ember számára?- A katolikus egyház és a ma­gyar állam Szent István alkotó tevékenysége során szinte egy­szerre, egy pillanatban született meg hazánkban. Erre a hős és tiszteletreméltó kezdetre emlé­kezünk, és ez kell, hogy ma is ihlesse a katolikus magyart. Szent István Krisztusba vetett élő hite, népe iránti felelőssége és szeretete döntő volt ebben a munkában. Ez örök minta és példa. Nem azt kell tennünk, amit Szent István tett, hanem azzal a belső elkötelezettséggel, hittel és szeretettel, ahogy ő azt tette, kell egyházunk és nemze­tünk megújításán fáradoznunk és nemzetünket szolgálnunk. A főapát június végén, a Pannon Bormustra eredményhirdetésén járt Szekszárdon, ekkor adta át a nagydíjat Takler Ferenc borásznak MISEK,ISTENTISZTELETEK dombóvári katolikus temp­lomban: vasárnap 8 órakor, 10 órakor, 11 és 18 órakor van szentmise, dunaföldváron, a belvárosi (barátok) templom­ban: vasárnaponként 7.30-kor, 9 órakor és 11 órakor, pakson, a belvárosi (Szentlélek) temp­lomban: vasárnaponként 7.30- kor, 9 órakor, 10.15 (diákmise) 18 órakor, szekszárdon, a Bé­la téri belvárosi templomban: szombaton este 7 órakor szent­mise, vasárnaponként 9 (di­ák), 11 órakor és 19 órakor. Az újvárosi templomban: szomba­ton este 7 órakor igeliturgia, vasárnap délelőtt 7.30-kor és 10 órakor kezdődik a szentmi­se. tamásiban: vasárnapon­ként 9.30 és 10.30-kor kezdő­dik a szentmise. Evangélikus istentisztelet vasárnaponként: 8.3 0-tól zombán, 9.30-tól né­met áhítat szekszárdon (min­den hónap 2. vasárnapján), 10 órától kezdődik Szekszárdon (minden hónap 1. vasárnapján úrvacsorával). A következő te­lepüléseken istentisztelet csak a hónap 1. vasárnapján van: 13.30- tÓl FELSŐNÁNÁN, 14.30- tól KÉTYEN, 1Ó Órától DECSEN, 17.30- tól BÁTASZÉKEN (a refor­mátus imaházban). A református istentisztelet szekszárdon (Kálvin téri templom) vasárnaponként 10 órakor kezdődik. Keddenként magyar nyelvű szentmise a Vatikánban A Rómába látogató zarán­dokok érezhetik, a Vati­kánban is nyár van. A fi­gyelmes szemlélőnek pél­dául feltűnhet, hogy a Szent Péter térről eltűn­tek a székek és a pápai oltárnak árnyat adó bal­dachin. Ami azt jelenti, hogy a pápa nyaral. XVI. Benedek a pápa nyári rezi­denciáján, a Rómához közeli Castelgandolfóban - kisebb megszakításokat kivéve - tölti a nyarat, hiszen vatikáni lak­osztályát most újítják föl. Az ál­talános kihallgatásokat szerve­ző munkatársai még nem tud­ják pontosan, vajon a nyári rezi­dencián lesznek-e a szerdai ki­hallgatások, vagy a nagy tömeg miatt a pápa jön majd Rómába. A magyar zarándokokat érinti, hogy nyáron is, minden kedden reggel háromnegyed nyolckor magyar nyelvű szentmisét mondanak a Szent Péter-bazili- ka altemplomában, II. János Pál pápa sírjának közelében, a ma­gyar kápolnában. t * t

Next

/
Thumbnails
Contents