Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-18 / 193. szám

fill 20 05. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ZÖLD TŰKOR 5 JEGYZET Az éltető erő A KÉNYELEM BIZONY sokba KERÜL: sok energiába. Modern vilá­gunkban egyre több nélkülözhetetlen vagy annak vélt elekt­romos berendezéssel vesszük körül magunkat. Mekkora megváltás, hogy a koszos zoknikat nem kell kézzel súrolni, és miközben a mosógép szorgosan elvégzi helyettünk ezt a munkát, mi pihenhetünk egy kicsit a televízió képernyője előtt, kedvenc sorozatunk szereplőinek legújabb kalandjait csodálva. az sem elhanyagolható szempont, hogy a csemete mihez is kezdene az esős napokban bővelkedő nyári szünetben a szá­mítógép nélkül. Viszont a bennünket kiszolgáló gépek a vilá­gon naponta 320 milliárd kilowattóra energiát fogyasztanak el. Az éltető áram nagy része pedig az erősen megcsappant fosszilis energiaforrásokból, kőolajból, szénből, földgázból származik. Úgy tűnik, amit a természet évmilliók munkájá- 1 állított elő, azt nekünk sikerül pár évszázad alatt felélni, ; >n főhet a fejünk, hogy mivel is pótolhatnánk a fo­ss ő készleteket. De immár okosabban igyekszünk tosítani magunkat a jövőre nézve is, hiszen megújuló és /ezetbarát energiaforrásokat keresünk. Ha sikerül meg- ,ni a problémát, talán utódainknak sem kell előkotorniuk a mosófákat. hargitai Éva Feltámadnak a jó szelek erőmű Az autók veszélyesebbek Már egy ideje készül az az átfo­gó széltérkép, melyből kiderül­ne, hol érde­mes Ma- V gyarországon szélerőművet, szélparkot építeni. Tolna megye például nem tartozik kifejezetten a széljárta környékek közé, ki­egészítő energiaforrásként azonban hasznosítható lenne ez az energia nálunk is. Mint azt Nagy Gergely, az I- Quadrat Hungária Kft. projekt­menedzsere elmondta, a szél­parkok hálózatra csatlakoztatá­sa nehézkes, ugyanis ezek im- pulzusszerűen, kellő erősségű szél esetén indulnak be, nem egyenletes a teljesítményük. Az azonban nem igaz, hogy a ma­darak életére veszélyt jelente­nek, főként, hogy a szélerőmű­veket csak átgondolt tervezési folyamat után lehet megépíteni. Egy hollandiai felmérés szerint évente a szélerőművek húsz madár halálát okozzák, az au­tók viszont körülbelül húszezer madarat ölnek meg egy évben. A szélerőműveknek „káros mellékhatásuk” nincs, a hang­hatás okozta kellemetlenségek pedig megfelelő védőtávolság­gal elkerülhetők. Ezek a szél- erőművek ráadásul percenként csupán 15-20-szor fordulnak körbe, így még csak idegesítő- nek sem ne­vezhetők szemben pél­dául az LÍSA-ban évekkel ezelőtt felállí­tott kisebb darabokkal, melyek egyrészt a szívve­rés ritmusánál is gyor­sabban forogtak, ráadá- 1 sül néha a madarak vo­nulási útvonalán épül- ' tek. A szélerőművek építésének ellenzői i gyakran esztétikai okokra hivatkoznak, ám ez Nagy Gergely szerint teljesen szubjektív, akadnak ugyanis, akik ki­fejezetten érdekesnek, sőt, szépnek tartják a nagymé­retű szélkerekeket, így sok esetben turisztikai vonz­erőt is jelenthetnek. Az utóbbi néhány hónapban egyébként fellendülés ta­pasztalható szélerőmű- építés-ügyben, ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy a 3-4 éve megkez­dett tervek most jutottak el az engedélyezésig. Környezetvédelmi oldalunk f Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült www.kwm.hu Lassan újul az energia lehetőségek Tolna megyében a biomasszát lehetne jól hasznosítani. Szalma, fa van, de nem vagyunk szél- vagy vízi nagyhatalom A napcella lakóházak, számológépek, rádiók, akkumulátortöltők áramellátására használható Az EU előírásai szerint hazánknak 2010-re jelen­tősen növelnie kell a megújuló energiaforrások használatát. Mindez nem lesz könnyű feladat, hi­szen Magyarország kör­nyezetbarát energiater­melése jócskán elmarad a mostani tagállamoké mö­gött. Az országos helyze­tet enyhén szólva nem erősíti Tolna megye sem. Budavári Kata A napenergiát kétféleképp le­het hasznosítani. A közvetlen hasznosításnál a nyert energiát melegítésre, illetve mechanikai eszközök árammal való ellátá­sára használják, ehhez a variá­cióhoz közvetlen napsugárzás szükséges. Közvetett felhaszná­lásnál az energiát egy bizonyos idő elteltével használják fel. Pél­dául a napközben összegyűjtött energiát akkumulátorban tárol­ják, és éjszaka világítanak vele. A berendezéseknek több fajtája van. A napkollektorok az össze­gyűjtött energiát vagy elektro­mos energiává vagy hővé ala­kítják, így például fűteni lehet vele. A napcella a lakóházak­ban található elektromos beren­dezések áramellátására hasz­nálható, de a napsugárzás visz- szavert és összegyűjtött energi­ája is hasznosítható. A naptűz­hely esetében egy gömbtükör gyűjti össze az energiát és ezt visszaveri a melegítendő felü­letre, például egy vízzel telt fa­zékra. Ezeken kívül már évek óta kísérleteznek autók, repü­lők, motorcsónakok és egyebek napenergia általi meghajtásá­val. Újvári Kálmánná, a gunarasi kemping vezetője elmondta: ná­luk már több mint 6 éve műkö­dik napkollektor. A vizesblokk az épület tetején van és a tusoló vizét melegíti. Ez egy spirális műanyag csőrendszer, mely vízzel van feltöltve. Ha sokan tusolnak, akkor viszont már nem tud elég meleg vizet adni, így bekapcsol az olajfűtés is. Azt sem lehet mondani, hogy szélnagyhatalom lennénk, bár jelentős érdeklődés mutatkozik energiaipari tervezőcégek ré­széről szélerőművek építésére. A szeptemberben hatályba lépő új villamosenergia-törvényben ugyanis a tavalyi, alig több mint 18 forint/kilowattóra ár helyett egységesen 23 forint/kilówatt- órában állapították meg a zöld­áram átvételi árát. Nem vélet­len, hogy több cég a jövő év vé­géig összesen 63 millió eurós beruházásokat tervez Magyar- országon. A megújuló energia- források felhasználásának bőví­tése az uniós előírások miatt is fontos, hiszen 2010-re villamos- energia-termelésünk 3,6 száza­lékát ilyen módon kell fedez­nünk, és jelenleg 2,65 százalék­nál tartunk. Tolna megyében az elmúlt években számos települést megkerestek szélerőmű-építés ügyében, többek között Paksot, Tamásit és Györkönyt, azonban a tervezett széltornyok közül még egy sem épült meg. Az állam elsősorban a bio­masszából nyerhető energia előállítását szorgalmazza. Ba­logh János, a szekszárdi Alfa- Nova Kft. igazgatója elmondta, belső tanulmányokat már ké­szítettek, tehát foglalkoztatja őket, miként is hasznosíthatná­nak biomasszát, elsősorban a szalmát. Sokkal előrehaladot­tabb állapotban van azonban az a kísérlet, hogy lefutott gumiab­roncsokból, tehát veszélyes hul­ladékból állítsanak elő energi­át. Balogh Jánostól megtudtuk, hogy jelenleg az engedélyezte­tési eljárás folyik, és a közeljö­vőben szeretne a cég próbafű­tést végezni. A gumit oxigéntől elzárva hétszáz fokra hevítik az eljárás során, és így pirolízis olajat nyernek. Véletlenül keletkezik, szándékosan termesztik Biomasszának nevezik az ed­dig alig kihasznált szerves, te­hát növényi, állati eredetű hul­ladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesz­tett, élő növényi nyersanyagé kát mint megújuló energiafor­rásokat. A biomassza mint energiaforrás gyűjtőfogalmába a következőket sorolják:- hagyományos mezőgazdasá­gi termények melléktermékei és hulladékai (szalma, kukori­caszár, stb.), erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékok (faapríték, -nyesedék, fűrész- por, stb.),- energetikai célra termesztett növények (fűfélék, fák: akác, nyárfa, éger, fűz, takarmány- növények: cukorrépa, köles, rozs, repce, stb.),- másodlagos (állati) biomasz- sza (trágya, stb.). Több helyen már használják massza A negyedik legnagyobb energiaforrás a világon Elterjedhetnek a hibridek? akkumulátor Üzemanyagcellával váltogatva működik A biomassza a szén, kőolaj és a földgáz után a világ negyedik legnagyobb energiaforrása. Ke­vesen tudják, hogy világviszony­latban a felhasznált energia kö­rülbelül tizennégy százalékát, a fejlődő országokban mintegy harmincöt százalékát képezi. A mezőgazdaságban keletke­zett melléktermékeket közvetle­nül és másodlagos tüzelőanyag­ként is felhasználják hőterme­lésre, nálunk egyébként ez a legelterjedtebb formája a bio­massza alkalmazásának. Auto­matikus üzemű vagy kézi ada- golású tüzelőberendezéseket ráadásul Magyarországon is gyártanak és üzemeltetnek. A szakemberek szerint a kőolajár-robbanás teheti szükségessé, hogy az alternatív energiaforrásokat használjuk, melyek környezetkímélőek Szmogriadó nem fenyeget minket, sok szennyezést felfognak az itteni dom­bok. Hogy mégis miként lehetne a levegő szeny- nyezettségét csökkenteni, arra igen egyszerű a vá­lasz: kevesebb autóhasz­nálattal. Budavári K. Az utóbbi években az ólom és a kén is teljesen eltűnt az üzem­anyagból, a gépjárművek zöld­kártyáját pedig egyre szigorúb­ban ellenőrzik a hatóságok. Az üzemanyagcellát ma már széles körben alkalmazzák vil­lamos energia előállítására a mobiltelefontól a városi villa­mosműig. Áramforrásként, olyan helyen, ahol elemet, ak­kumulátort, vagy áramfejlesz­tőt helyettesít, de hő- és áram­termelő berendezésekben is, ahol a villamos hálózatra ter­meli az áramot. Közlekedési szempontból jelentős különb­ség van a városi és országúti gépkocsihasználat között. A városi forgalomban gyakori a fékezés, megállás, gyorsítás, de a sebesség átlagosan ala­csony, ezért a gépkocsimotorok ereje gyorsításra van kihasznál­va. Az országúti forgalomban gyakorlatilag direkt sebességfo­kozatban a motor teljesítményé­nek szinte teljes kihasználásá­val dolgozik, és ebben az állapo­tában kell biztosítani az ala­csony károsanyag-kibocsátást. Erre a feladatra gyakorlatilag a két motorral (városi és ország­úti) szerelt gépkocsi a korrekt megoldás. Ezt valósítja meg a hibrid haj­tás, ahol a gépkocsiban egy ha­gyományos motor mellett egy villamos hajtás is be van építve. A villamos hajtás hátránya a nagy tömegű, rossz hatásfokú akkumulátor. Ennek az elem­nek a helyettesítésére lehetne alkalmazni üzemanyagcellát. i

Next

/
Thumbnails
Contents