Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-17 / 192. szám

5 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. AUGUSZTUS 17., SZERDA ALMANACH 2005 73 - MŐCSÉNY HÍREK Címert, zászlót szentelnek az augusztusi falunapon Elkészült Mőcsény címere és zászlaja. A címert Törő György tervezte, aki a hagyo­mányok tiszteletét, az egysze­rű, felismerhető formát tartot­ta szem előtt munkája során. A Tolna Megyei Levéltárban talált 1740-es pecsétnyomó szolgált alapul a címer meg­formálásához. A címert és a zászlót augusztus 20-án szen­teli fel Prettl Ádám plébános. Az ünnepség a falunap köz­ponti programja lesz, amely 15 órakor kezdődik. Az érdekesnek ígérkező műsor után hajnalig tartó mulatság lesz, amelyet 22 órakor tűzi­játék színesít. Ezen a napon az önkormányzat pecsenyé­vel vendégeli meg a mőcsé- nyieket. Ingyen telek és támogatás a helyi fiataloknak Az önkormányzat segíti a he­lyi fiatalok letelepedését. Házépítéshez ingyen telket igényelhetnek. Ha az épület tető alá kerül, 500 ezer forint vissza nem térítendő támoga­tást kaphatnak. Ennek is kö­szönhető, hogy az elmúlt év­ben két ház épült fel a falu­ban. Az idén is várhatóan ket­tővel gyarapszik a mőcsényi új házak száma. FONTOS EMBEREK Képviselő-testület: Krachun Elemér polgármester, Lacza And­rás alpolgármester, Koroknál- Miklósné, György József, Török Béla, Horváth Csaba. Háziorvo­sok: dr. György Mária és dr. Csullag Zsolt. Gyermekorvos: dr. Simon Mária. Falugazdász: Te­mesvári Tamás. Gyermekvédel­mis: Dománszky Zoltán. Plébá­nos: Prettl Ádám. Az összeállítás írásainak szerzője és a fotók készítője Pál Ágnes. Az oldal a mőcsényi és a Tolna Megyei Ön- kormányzat támogatásával készült. Számít az emberek véleménye beruházások Aszfaltozzák az utcát, pályázik az önkormányzat. Zsibriken és Palatincán egyelőre nincs vezetékes ivóvíz- Visszaküldted az önkormány­zathoz a kérdőívet? - kérdezi a bolt előtt egy tejért siető asz- szony.- A nyugdíjasklubban megbe­széltük és együtt válaszoltunk a kérdésekre. Megírtuk, hogy szé­pül a falu, de kár, hogy bezárt a posta. ló, hogy támogatja az ön- kormányzat a fiatalok itthon ma­radását, de kár, hogy kevés a gye­rek - válaszolja a másik. Krachun Elemér polgármes­ter elmondta: az önkormányzat arra törekszik, hogy a helyiek igényeinek megfelelően alakítsa a környezetet. Ezért egy évben kétszer tartanak közmeghallga­tást. Tavasszal elmondják, mi­lyen terveik vannak az adott év­re, ősszel beszámolnak arról, hogy a tervekből mit sikerült megvalósítani. A polgármester úgy tapasztalja, hogy a község­ben sok szó esik a munkahe­lyekről. A bonyhádi üzemeknél történt létszámleépítések a mő- csényieket is érintik. A bátaszé- ki erdészet, az Eurobor és a B- Szisztem Kft. főként helybelie­ket alkalmaz. Az önkormányzat is évente négy-hat embernek közmunkásként tud munkát ad­ni, de többre lenne szükség. A faluban minden adott a kényel­mes élethez. Kisebb-nagyobb Deli András, Krachun Krisztián és András Bence sokszor találkoznak a művelődési ház előtt. Az önkormány­zat szeretne teleházat és konditermet kialakítani gondjaik azért mindig akadnak. Palatincán és Zsibriken az ivóvíz okoz fejtörést. Három éve pá­lyáztak a vezetékes víz bevezeté­sére, akkor nem kaptak támoga­tást, azóta nem jelent meg olyan kiírás, amelynek ez a program megfelelt volna. Jelenleg az utak és járdák rendbetétele köti le az energiájukat. A partfal-megerő­sítés két szakasza lezárult Az idén az e célra beadott pályáza­tukat forráshiányra hivatkozva elutasították, de a polgármester bízik abban, hogy az őszi bírála­ton eredményes lesz a program­juk. Terveikről Krachun Elemér elmondta: a Fiataloknak szeret­nének közösségi teret, teleházat, konditermet kialakítani, de ön­erőből erre egyelőre nem futja. MAGÁNÜGYEK MŐCSÉNYBEN Balogh Jánosné harminc év után visszaköltözött a faluba Balogh jánosné Mőcsényben született, aztán harminc esz­tendeig Nagy- mányokon la­kott. Beteg édesanyja ápo­lása szólította vissza a faluba, ahonnan, mint mondja, már nem menne el soha. Férje, szü­lei, testvérei rövid idő alatt el­hunytak. Egyetlen támasza a fia, akit 15 éves kora óta egye­dül nevelt. Rokkantnyugdíjas. Szeret otthon lenni. Gyakran vannak nála az unokái, akikkel nagy türelemmel bánik. Szeret a kertről, a virágokról gondos­kodni. Nagy szenvedélye az ol­vasás, a romantikus regények nagy kedvelője. Suhajdáné György Katalin hármas ikrek édesanyja SUHAJDÁNÉ GYÖRGY KATALIN Mőcsényben nőtt fel. A fia­talasszony haj­nal négykor kel és általá­ban éjjel tizen­egykor tér nyu­govóra. Még­sem dől belőle a zokszó. A hár­mas ikrek édesanyja fáradha­tatlan. A gyerekek, Dominika, Adrián és Milán most hatéve­sek. Óvodások, és mint édes­anyjuk mondja, már most sokat segítenek. Ha kell, porszívóz­nak, ha kell, teregetnek. Szigo­rúan, következetesen, de na­gyon szeretetteljesen neveli őket. Óvónőjük szerint ez meg is látszik az ikreken. Összetar­tóak, szívósak, szorgalmasak. Győrfi Szilveszter halász, autók, motorok kedvelője győrfi szilveszter tősgyöke­res mőcsényi. Halász, aki, mint mondja, ennek a foglal­kozásnak nem a horgászat, a haltenyésztés a lényege. Szép mesterségnek tartja, mert a munka változatos. Nincs két egyforma év, hónap, nap, teszi hozzá. Győrfi Szüveszter a szakmája mellett az autókról, a motorokról beszél nagy elragad­tatással. Nincs kiválasztott már­kája, minden jó vasparipát ked­vel. Hobbija az autózás. Szíve­sen vezet autópályán, ahol meg­engedett a nagyobb sebesség. Sokszor hosszú utakra is vállal­kozik. Sánta Ambrus gépeket szerel és sportrajongó SÁNTA AMBRUS 1963 óta él Mőcsényben. Vállalkozó, aki mezőgazdasá­gi és erdészeti gépek javítá­sával keresi a kenyerét. Há­rom fia és két lánya van. Úgy tartja, ez is hozzájárult ahhoz, hogy na­gyon jó a kapcsolata a falu fia­taljaival. Mint mondja, a másik összekötő kapocs a sport volt. Egy ideig a sportkör elnöke­ként tevékenykedett. Sajnálja, hogy tavaly megszűnt az egye­sület, mert egy-egy vasárnapi meccs az ifjúság mellett a fel­nőtteknek is jó találkozási al­kalom és szórakozási lehetőség .'volt. Barátokra, jó emberekre, biztonságra találtak TELEKI JÁNOSNÉ Baján szüle­4 I ben 1989-ben I ' -HmB vásároltak há- ‘ * ■ zat, s rá két év­ä - r f re költözlek JK ide. .Akkor úgy p'-.C -"*311 gondolták, egy-két évre húzódnak meg a faluban. Ma már azt mondja, végleges állomásnak látszik a völgységi kis település.- Sokat kellett tennünk azért, hogy a falubeliek elfo­gadjanak. Mára azonban bará­taink vannak, jól érezzük ma­gunkat. Minden megvan a fa­luban, ami a kényelmünket szolgálja. Ami megfizethetet­len, hogy biztonságban és sza­badnak érezzük magunkat. A gyerekeink reggeltől estig nyargalászhatnak a barátaik­kal. A két fiú, János és Mártó hallani sem akar arról, hogy in­nen elköltözzünk. EE3EEÜH2S3 A település lélekszáma 1870 842 1949 709 1970 629 1990 427 2005 396 Iskolások száma: 48 Óvodások száma: 18 Összes helyi adó: 5 824 415 forint Egy főre eső adó: 14 708 forint Gépjárművek száma: 95 Munkanélküliségi ráta 12,2% Ügyfélfogadás a polgármesteri hi­vatalban: hétfőtől csütörtökig 8-tól 15 óráig, pénteken 8-tól 12 óráig. Háziorvosi rendelés: kedden 12- től 13 óráig és csütörtökön 11-től 12 óráig - dr. György Mária. Ked­den és csütörtökön 16.30-tól 17- 30-ig - dr. Csullag Zsolt. Gyermek- orvosi rendelés: szerdán 9-től 11 óráig. Falugazdász: szerdán 10-től 12 óráig. Gyermekjóléti szolgálat: csütörtökön 10-től 12 óráig. Mise: minden vasárnap 11 órától. A jókedvű szatócsboltos vállalkozás Az igazi kereskedő mindenkinek kedvében jár ENDELi ferencné kereskedő vállalkozó. Boltjában minden van, ami szem-szájnak ingere. Friss zöldség, felvágott, az alap­vető élelmiszerek minden fajtá­ja megtalálható, de a virágföld sem hiányzik. És ami még eh­hez jár a vásárlónak, az a ked­vesség, a mindenre figyelő ki­szolgálás. Mint mondja, amo­lyan szatócsbolt az övé, ahol szeretné, ha mindent lehetne kapni. És lehet is. Mert ha nincs a polcon, amit a vásárló keres, másnap reggelre előte­remti. Most éppen valakinek színező pasztára van szüksége, s hogy a vevőt megkímélje az utazástól, holnapra beszerzi. Boltja mellett egy sörözőt is üzemeltet. A két helyiséget egy ajtó választja el. így amíg az egyik nyitva van, addig a másik sincs bezárva. Akár este tízkor is lehet krumplit kapni. Endeli Ferencné nyolc éve dolgozik Mőcsényben. Hajnal­ban kel és késő este fekszik. Na­ponta akár többször is megteszi az utat Bonyhád és Mőcsény kö­zött. A jókedvű fiatalasszonyt a helybeliek gyorsan bizalmukba fogadták. Sokan keresik ügyes­bajos dolgaikkal és ő azon van, hogy segítsen. Figyel az idősek­re, ismeri a szokásaikat, köny- nyen szót ért velük. A fiatalok sorsát különösen a szívén vise­li. Mint mondja, most nem látja túl rózsásnak a jövőjüket. Endeli Ferencnénél késő este is lehet krumplit kapni Nem válogatott, dolgozott életút Nyolcvannégy évesen is lehet fiatalosan élni guttján károly a faluban szüle­tett és ma is a szülői házban la­kik. 1921-ben látta meg a napvi­lágot. Sokszor odébbállhattam volna, mondja, de mindig itt ma­rasztalt valami.- Folyamatosan találtam munkát magamnak. Eredeti fog­lalkozásom hentes, mészáros. Annak idején Bonyhádon egy húsboltban dolgoztam üzletve­zetőként. Aztán a feleségemmel együtt elvégeztünk egy tejkeze­lői tanfolyamot, és Mőcsényben a fölözőállomásra kerültünk. Sok mindent csináltunk, többek között túrót gyártottunk. Az ak­kor, nagy üstben készült. A so­vány tejet felmelegítettük 28-30 fokra. Estére túró lett belőle oltó­anyag nélkül. A majosi sajt­üzemben és a szekszárdi sajt­pincében is voltam alkalmazott. De leszálltam én a föld gyomrá­ba is. Nagymányokon, Hidason szenet fejtettem. Sosem riadtam vissza a kemény munkától. Az erdőgazdaság is hosszú évekig adott munkát. Amikor ott keres­tem a kenyerünket, körbe ültet­tük a falut fenyőcsemetékkel. Jó néhány még most is megvan közülük, legvégül a terme­lőszövetkezetben dolgoztam. Onnan mentem nyugdíjba 1982-ben. Guttján Károly azt mondja, ha ide­je engedte, utazni szeretett leg­jobban. Feleségével együtt bejár­ták az ország neves helyeit. Több­ször jártak Né­metországban. Ma már inkább térképeken ba­rangolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents