Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-02 / 179. szám

2005. AUGUSZTUS 2„ KEDD 7 VILÁGTÜKÖR Hosszas betegség után el­hunyt Fahd szaúd-arábiai király. Utódjának féltest­vérét, Abdállah trónörö­köst nevezték ki. Gyulay Zoltán I Fahd király a világ leggazdagabbjai közé tartozott. Utódjának már eddig is nagy politikai hatalma volt. Az uralkodót május 17-én szállí­tották be a szaúd-arábiai fővá­rosban, Rijádban lévő Fejszál ki­rály kórházba. Becslések szerint 84 évet élt. Minden bizonnyal 1921-ben született Abdel Aziz bin Szaud, a Szaúd-arábiai Ki­rályság alapítója nyolcadik fia­ként. Trónörökösnek 1975-ben nevezték ki, és 1982-ben lépett trónra. Hivatali idejére esett az első Öböl-háború 1991-ben, amelynek során hozzájárult, hogy az ország területén ameri­kai egységek állomásozzanak. Egészsége egy agyvérzést köve­tően, 1995 novemberében rom­lott meg. Állapota 1999-ben még abban is megakadályozta, hogy részt vegyen szívinfarktusban elhunyt fia, Fejszál herceg teme­tésén. A kormányt Abdállah irá­nyította, ezért az ország külpoli­tikájában nem várható változás, Fahd király a világ leggazdagabb emberei közé tartozott: vagyonát átszámolva mintegy 48 milliárd euróra, azaz nagyjából 12,5 billiárd forintra becsülik. Az 1932-ben megalakult Szaúd-arábiai Királyság rendkí­vül gazdag olajban, emellett több ezer hercegéről és az iszlám szent helyeiről, Mekkáról és Me­dináról nevezetes. Amióta a har­mincas években a szaúdi part­vidéken fölfedezték a kőolajat, az ország a világ legnagyobb nyersolajexportőrévé vált. A vilá­gon ismert kőolajtartalék csak­nem egyharmada öt szaúdi nagy család birtokában van. A királyi családnak mintegy harmincezer tagja van, köztük több mint tíz­ezer herceg, akik fejenként havi 230 ezer eurós apanázsban ré­szesülnek. A 22 millió alattvaló felett uralkodó család a szunni­ta iszlám legszigorúbb tanítását valló vahabitákhoz tartozik. Ez az irányzat az országon kívül a hetvenes években kezdett el terjedni, akkor kezdték meg szaúdi alapítványok világszerte a vallási iskolák pénzelését Pakisztántól Kaliforniáig. A vi­lágot behálózó terrorszervezet, az al-Kaida vezére, Oszama bin Laden egy szaúd-arábiai gyö­kerekkel rendelkező, gazdag család fiaként látta meg a nap­világot. Meghalt a szaúdi király arab világ Egyszerre olaj nagyhatalom és a terror bölcsője Döcög az alkotmányozás szekere Irak A különböző népcsoportok eltérő módon képzelik az államformát Kérdéses, hogy augusztus 15-re elkészül-e Irak alapokmánya, vagy hat hónappal még meg kell hosszabbítani a határidőt. Poli­tikai megfigyelők az alkotmány elfogadásától a helyzet gyorsabb rendeződését remélik, de leg­alábbis azt, hogy sikerül el­kerülni egy Szaddám Huszein- féle központosított államrendet. A síiták és a kurdok a fede- ralizmus bizonyos változatait szeretnék megvalósítani, s eb­ben támogatják őket az ameri­kaiak is. A lakosság 15 százalé­kát adó kurdok északon próbál­ják elérni a rég áhított autonó­miát, ezzel szemben a síiták (55%) az ország déli felében törekednek önigazgatásra - ott, ahol az olajkészlet 80 százaléka található. A szunniták (40%) azonban mereven ellenzik az etnikai ala­pú megosztást, és erős közpon­ti kormányt akarnak felállítani. Az alkotmányozó bizottság síita tagja, Dzsava al-Malaki szerint ez nem lenne más, mint újabb diktatúra. Az amerikai tanács­adók eközben igyekeznek meg­győzni a szunnitákat, hogy a szövetségi berendezkedés nekik is érdekükben áll. A szembenállás és az érdek­érvényesítés kimenetele több­esélyes. Elképzelhető, hogy a parlament augusztus 15-én szavaz az alkotmánytervezetről, ám ez még nem jelenti azt, hogy a szunniták kierőszakolnak egy újabb választást. Az iraki helyzet sajátja, hogy miközben a honatyák lázasan dolgoznak az új alkotmányon, tovább robbannak a pokol­gépek, s a demokratizálás a megszálló csapatok felügyelete alatt zajlik. Az amerikaiak min­denesetre szeretnék, ha az el­lenőrzés katonai részét mielőbb sikerülne átruházni a helyi erőkre. Épp ezért nem tudni, vágyálom vagy választási fogás, hogy Washingtonban kiszivá­rogtatták: a Pentagon az Irak­ban állomásozó haderő jelentős csökkentését tervezi. Politikai megfigyelők ugyan­akkor úgy vélik: ha az USA ma­gára hagyja Irakot, az ország­ban azonnal kitör a polgár- háború. ■ Csák Elemér eMagyar pont Erdélyben is internet Számítógép-kezelői jogosítvány a résztvevőknek Kovács Kálmán magyar és Nagy Zsolt román informatikai minisz­terjelenlétében ma adják át az el­ső erdélyi eMagyar pontot a Bihar me­gyei Éradonyban. „Az éradonyi léte­sítmény a Bihar Háló része, amely összesen 27 telepü­lést kapcsol rá a megyében a világ­hálóra” - mondta lapunknak Nagy Zsolt. A miniszter, aki egyben az RMDSZ ügyvezető alelnöke is, kifejez­te reményét, hogy a lehetőséget kihasználva a vidéki települések lakói is élvezni fogják az internet nyújtotta lehetőségeket. Idén összesen 89 eMagyar pont nyílik Erdélyben a magyar Informati­kai és Hírközlési Minisztérium támogatásával. A kezdeménye­zők azt is fontosnak tartják, hogy az eMagyar ponto­kat szakemberek vezessék. „Minden településen, ahol ilyen pont létesül, lesz egy helyi prog­ramfelelős is, aki nemzetközi számí­tógép-kezelői jogo­sítvány (ECDL) megszerzéséhez szükséges képzés­ben részesül” - hangsúlyozta a mi­niszter. Tavaly 95 iskolát, illetve civil szervezetet láttak el számítógéppel és inter­net-hozzáféréssel az IHM és az RMDSZ közös programjának ke­retében, idén pedig a Hargita Hálót is továbbfejlesztik. Az IHM 2004-ben hirdette meg Szülőföldön az információs társadalomba címet viselő prog­ramját. A program fő eleme a hazai eMagyarország pontok mintájára kialakított úgyneve­zett eMagyar pontok létesítése határon túli magyarlakta tele­püléseken. Céljuk, hogy a lakos­ság a közösségi internet­hozzáférési helyeken ingyen vagy kedvezményes áron hasz­nálhassa az internetet. A prog­ram összköltségvetése eléri a 228 millió forintot, ebből össze­sen 180 eMagyar pont nyitja meg kapuit a határon túli ma­gyarok lakta településeken. Leg­utóbb Ukrajnában nyílt meg ilyen létesítmény, korábban pe­dig Burgenlandban, a Vajdaság­ban és Horvátországban is hoz­tak létre eMagyar pontokat. ■ Lukács lános, Kolozsvár Kormánytagok a káptalanfalvi árvizes területen Délvidéki körútja keretében a hét végen Nagybecskereken, Muzslyán és az árvíz sújtotta Káptalanfalván járt Szabó Vil­mos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke. Az alig kilencven lelket számláló Káptalanfalva két hó­napig volt a Temes vizének fog­ságában, a lakóházak többsége súlyosan megrongálódott, több összedőlt, tönkrement a vetés. A nagy pusztítás ellenére a ma­roknyi magyarság mégsem szándékozik elhagyni szülőfalu­ját. Ebben számítanak az anya­országi segítségre is. A szerbiai kormány támogatásaként pedig a napokban 35 építőmunkás megkezdi a legsúlyosabban megrongált 18 káptalanfalvi la­kóház újjáépítését. Határidő: november közepe. ■ K. I. Nagy Zsolt miniszter HIRSAV Eloltotta az eső a tátrai erdőtüzet A magas-tátrában hétfő éj­szaka leesett nagy mennyisé­gű eső csaknem teljesen elol­totta a szombat óta tomboló erdőtüzet. Ezért a szlovák ha­tóságok visszamondták a va­sárnap kért nemzetközi se­gítséget, így nincs szükség a Magyarország által felaján­lott két tűzoltó helikopterre sem. Elkezdtek nyomozni a gyújtogató után. Lelőtték Egyiptomban a merénylet gyanúsítottját az EGYiPTOivf! rendőrség le­lőtte a sarm-es-sejk-i robban­tásos merényletek egyik fő gyanúsítottját. Mohamed Fulajfel a rendőrökkel vívott tűzharcban vesztette életét a Szuez városától 18 kilomé­terre nyugatra elterülő Gebel-Atáka hegység közelé­ben. A gyanúsított felesége is megsebesült a lövöldözésben. Új helyesírási reform Németországban két tartomány. Észak-Rajna- Vesztfália és Bajorország ki­vételével tegnap Németor­szágban részben életbe lépett az új helyesírási reform. A két déli tartományban továbbra is az átmeneti szabályok az irányadók. Hans Zehetmair, a német he­lyesírási bizottság elnöke ar­ra kérte az iskolákat, hogy az új szabályokkal kapcsolatban ne legyenek túl szigorúak a diákokkal. Pusztít a monszun India nagyvárosában immár ezerre RÚG a hatal­mas esőzés áldozatainak szá­ma India nyugati felében. Az ország pénzügyi központ­jára, Bombayra egy hete 940 milliméter víz zúdult, és tegnap is folytatódott a felhő- szakadások sora. A térség­ben akadozik a vasúti és a légi forgalom is. Üzbegisztán bírálta a menekültek megsegítését Taskent hevesen bírálta a több száz üzbég menekült elszállítását az ENSZ repülő­gépeivel a szomszédos Kirgizisztánból Romániába, Temesvárra. A külügy­minisztérium közleménye szerint a kormány ellen lá­zadó 439 menekült elszállí­tása ellentmond a nemzet­közi jognak és az ENSZ ha­tározatainak. Bush teljes bizalmát bírja az új ENSZ-nagykövet VITATOTT SZEMÉLYISÉGŰ diplo­matát, John Boltont nevezte ki George W. Bush elnök az Egyesült Államok új ENSZ- nagykövetévé. Az elnök a kongresszust megkerülve, az alkotmány nyújtotta kiskaput kihasználva hozta meg dön­tését. Bush hozzáfűzte, hogy Bolton a teljes bizalmát bírja. Kevesebb brit katona Észak-írországban Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) bejelentésére, hogy vég­legesen letette a fegyvert, vá­laszlépésként Nagy-Britannia jelentős mértékben csökkenti katonai jelenlétét Észak-ír­országban. Peter Hain északír ügyekért felelős brit miniszter közölte, hogy legkésőbb két éven belül a harmincnégy ka­szárnyából tizennégyet be­zárnak, az ott állomásozók lét­számát pedig tizenegyezerről ötezerre csökkentik. A miniszter hozzáfűzte: az IRA döntése azt jelenti, hogy London mérsékelheti észak-ír­országi tevékenységét. Menet­rendet készítenek elő, hogy nyolc és tizenkét hónapon, illet­ve két esztendőn belül a külön­böző katonai létesítmények mi­lyen ütemben üríthetők ki és szüntethetők meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kivonás függ az IRA magatartásától. A programot csak bizonyos kö­rülmények között lehet két esz­tendő alatt végrehajtani, de adott esetben felfüggeszthető. A Sinn Fein katonai szárnya, az IRA az elmúlt héten szólítot­ta fel tagjait, hogy fejezzék be a fegyveres harcot, és azonnali hatállyal, kizárólag békés és demokratikus eszközökkel ve­gyenek részt a politikai életben. A szervezet formális fóloszlatá- sát azonban nem tervezik. ■ Gy. Z. Az időszámítók tervezik, hogy szakítanak a Nappal Diplomáciái es tudományos bo­nyodalom van kilátásban amiatt, hogy az Egyesült Álla­mok meg akarja változtatni az időszámítást. Az időszámítási reform híre néhány hete szivárgott ki, ami­kor Washington titokban az ENSZ illetékes szerveihez for­dult. A terv lényege az, hogy egy nap valóban pontosan 24 órából álljon. Jelenleg ez nem egészen így van. A Hold vonzása némileg las­sítja a Föld forgását, ezért vala­mivel több mint 24 óráig tart, amíg megfordul a tengelye kö­rül. A különbség elenyésző, de az ezzel foglalkozó szakszolgá­lat (IERS) időnként utasítja az egyes kormányokat és cégeket, hogy néhány másodperccel kor­rigálják óráikat. Mint a The Wall Street Journal megírta, leg­utóbb 1998-ban volt ilyen ki­igazítás, és a komputerek nem tudták felfogni, miért hosszabb egy perc 60 másodpercnél. Ha az amerikai javaslatot el­fogadják, nem lesz korrekció, csak több száz évenként. És teljesen a múltba vész a greenwichi idő, amire az ango­lok olyan büszkék. ■ Csák E. 1 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents