Tolnai Népújság, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-15 / 190. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ 3 MEGYEI TÜKÖR A polgárt őrizni nem ciki közbiztonság Napi kapcsolatban állnak a rendőrökkel, tűzoltókkal. Nem csak arra törekszenek, hogy egyre többen legyenek A polgárőrök nem csak arra törekszenek, hogy egyre többen legyenek, hanem az egyre szigoro­dó követelményeknek is szeretnének megfelelni. Ahogy Széles János, a me­gyei szövetség elnöke fo­galmazott, utóbbit tekint ve Tolna megye az élen jár. Budavári Kata Az elmúlt öt esztendőben megkétszereződött a polgár­őrök száma. Sokszor a rendőr­ség súg az önkormányzatnak, de gyakran a képviselők szor­galmazzák, hogy a települé­sen alakuljon polgárőrség. Bolvárl János, a megyei rend­őrkapitányság közrendvédel­mi osztályának vezető helyet­tese szerint a polgárőrök gyakran a puszta jelenlétük­kel meghátrálásra késztetik a bűnözőket. A rendőrség és a polgárőrség kapcsolatát egyébként kifejezetten jónak tartja. Napi kapcsolatban áll­nak egymással, és igénylik is egymás támogatását. A rend­őrök segítenek a leendő pol­gárőrök kiválasztásában, és a folyamatos képzésben is. A rendőrség, a tűzoltóság és a Neutron kommandó is részt vett szombaton a polgárőrök baráti találkozóján, és bemu­tatót is tartottak. Persze, a me­gyei polgárőr nap nem a be­mutatókról szólt elsősorban. Széles János, a Tolna Megyei Polgárőr Szervezetek Szövet­ségének elnöke elmondta, ez a nap a pihenésé és a szórako­zásé, ahol nem mellesleg a résztvevők munkájukkal kap­csolatos tapasztalataikat is megoszthatják egymással. Az elnök szerint, és ezt Bolvári Az ünneplő több száz polgárőr közül sokan azt is megmutatták, milyen pontosan tudnak célozni százados is megerősítette, ma már nemhogy nem ciki pol­gárőrnek lenni, kifejezetten jó a társadalmi megítélésük az önkénteseknek. Örvendetes, hogy egyre több fiatal csatlakozik a polgárőr­séghez, és ebben a megye né­hány településén a helyi veze­tők, például polgármesterek is, példát mutatnak. Nagy Gáborné Dunaföldvár és dr. Szilák Mihály, Tolna polgár- mestere is polgárőr. Országos viszonylatban egyébként a zőnyhöz, az elvégzett munka Tolna megyei polgárőrök szá- miatt azonban az élbolyhoz mukat tekintve a középme- tartoznak. Polgárőrök száma a megyében szervezetek száma polgárőrök száma 2000 30 723 2001 35 908 2002 >45 1200 2003 50 1357 2004 52 1424 2005 57 1489 JEGYZET Most már jöhetnének MOST MÁR nagyon JÖHETNÉNEK. Nézhetnék a vidéket az állatok­kal, meg a múzeumokkal egyetemben. De nem Igazán jön­nek ezek a nagyvárosi népek. Mert ezek inkább Horvátor­szágba, Olaszországba meg a Balatonra mennek. Valamiért nincsenek oda a vadromantikáért. Pedig a szobák kényel­mesek, és a házigazdák mindent megtennének, csakhogy jól érezzék magukat. Mert így legalább a pesti gyerek is megtanulhatná, hogy nem léteznek lila tehenek, és hogy egyébként sem csokis lé, hanem tej folyik abból a tehénből. AMÚGY NEKEM VAN EGY BARÁTNŐM, aki családjával már évek óta falun nyaral. Csakhogy, ők a ritka kivételek, akik valami­lyen homályos okból erősítik a szabályt. Minden nyáron visszatérnek évekkel ezelőtt megszeretett vendéglátóikhoz, és már csak a barátság okán is náluk nyaralnak. TALÁN TUDOMÁSUL KELLENE VENNI, hogy a ma már a falusi portákon egyre kisebb számban kapirgáló tyúkok, a csend és a friss levegő önmagában nem elég. Mert kelle­ne mellé még hegy, amin síelni vagy tenger, amiben fü­rödni lehet. Vagy olyan házigazdák, akikről több száz ki­lométerről tudni lehet, hogy velük aztán nem lehet unat­kozni. BUDAVÁRI KATA MEGKÉRDEZTÜK Szeret-e a magasban szállni? FODOR NÁNDOR, DUNtóZEN^ bár céltalanul semmit sem szeretek csinálni, a repülést, pusztán a repülés kedvéért is kipróbálnám. Biztos érdekes, életre szóló élmény lenne. HEGEDŰS KATA, ŐCSÉNY: Apu pilóta, úgy­hogy repül­tem. Méghoz­zá sokat, már egészen kis korom óta. Igaz, eddig szinte csak úgy, hogy apu volt a pilóta. Egyébként nemcsak repülni szeretek, de szeretnék én is megtanulni repülőt vezetni. DOHÓCZKJ TÍMEA, TOLNA: Nem repültem még soha. Vannak, akik álmodnak ró­la, de én ál­momban sem szoktam röp­ködni. Persze, természetesen kipróbálnám az igazi repü­lést. Nem is lenne fontos a tá­voli úticél, magáért a repülé­sért is szívesen gépbe száll- nék. ÁIWaWMIir FEjRENtk ^ T^LNA^ tattam is a pilótákat. Ejtőer­nyővel körülbelül ötszázszor ugrottam. Most a motoros sár­kányok berepülését végzem, ezek műszaki vezetője va­gyok. Szóval, szeretek. Még távolinak tűnik a felzárkózás FELMÉRÉS A kormánypártokkal szimpatizálók és az értelmiségiek inkább bizakodók, az ellenzéki pártok hívei és az érettségizettek pesszimistábbak Vonzereje lehet a tájnak vendéglátás Hiányoznak az adatok Az Európai Unió kiemelt célkitű­zései közé tartozik, hogy a tagor­szágok, illetve az egyes régiók közti fejlettségi különbségek csökkenjenek. Ezt szolgálják a „strukturális alapok”, amelyeket az Európai Bizottság kezel, és az unió nemzeti, illetve regionális hatóságain keresztül juttat el az elmaradottabb területekre. Ezen a héten arról kérdeztük a napilapvásárlókat, hogy sze­rintük a következő tíz-tizenöt évben sikerül-e elérni ezt a célkitűzést, utoléri-e Magyaror­szág az Európai Unió fejlettebb országait. Az eredmények sze­rint a megkérdezettek többsége nem nagyon bizakodó: 38,2% szerint csak kevésbé valószínű, hogy Magyarország fel tudna zárkózni, 41%-uk pedig úgy gondolja, hogy a felzárkózás egyáltalán nem valószínű. Mindössze a válaszadók 12,2%- a nyilatkozott úgy, hogy nagyon valószínűnek tartja, hogy Ma­gyarország az elkövetkezendő tíz-tizenöt évben eléri az Euró­pai Unió fejlett országainak szintjét. Pártpreferencia szerint ele­mezve a válaszokat, kiderül, hogy a kérdéssel kapcsolatos optimizmust, illetve pesszimiz­must nagyban befolyásolja a válaszadó pártállása. A legbi- zakodóbbak a kormánypártok szavazói: az SZDSZ táborának több mint egyharmada gondol­ja úgy, hogy nagyon valószínű a felzárkózás, és minden negye­dik MSZP-szavazó is ezen a vé­leményen van. A legborúlátób­bak a parlamenten kívüli, ki­sebb pártok szavazói: többsé­gük (68,3%) egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy Ma­gyarország a következő évtized­ben utolérhetné a fejlettebb EU- országokat. A parlamenti ellenzéki pártok közül az MDF-re vokso­lók körében a legmagasabb azoknak az aránya, akik sze­rint kevés esély nyílik a felzár­kózásra. A Fidesz támogatói gondol­ják legnagyobb arányban (48%) úgy, hogy a felzárkózás közép­távon egyáltalán nem való­színű. A felsőfokú végzettségűek az átlagnál magasabb arányban látják nagyon valószínűnek a fejlett uniós országok színvona­lának elérését, míg a legkevés­bé bizakodók között az átlagnál nagyobb arányban vannak a középfokú végzettségűek. A turizmuson belül a legjobban fejlődő terület a falusi vendéglá- ^ tás - lehetne.- Ehhez azon­ban nemcsak jp-'T ,'~VK - pénzre, hanem szakmaiságra, JfcJ"""' ^ együttműkö- ©ÍS ■ (lésre és a s/ol gáltatásokban minőségre lenne szükség, erő­teljesebben, miképp az ma ta­pasztalható. Erre hívta fel a fi­gyelmet Frankné dr. Kovács Szilvia azon a rendezvényen, melynek Udvari adott otthont szombaton. A megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor hangsúlyoz­ta: ha nem is gyors, de előrelé­pés azért tapasztalható. Több községben, mások mellett Bátán, Nagyszékelyben és Várongon jó példákkal találkoz­hatnak a vendégek. A falusi tu­rizmus, kellő feltételek megléte esetén, kitörési pont lehet a kis­települések számára: a megye, tekintettel a turizmus kiemelt szerepére a fejlesztési tervben, az egyeztetésben vesz részt, az­az abban, hogy az ágazat sze­replői mielőbb egymásra találja­nak. Ugyancsak nem lebecsü­lendő segítséget jelent az is, hogy felhívják a figyelmet a kü­lönböző pályázatokra, melyek siker esetén komoly pénzt hoz­hatnak szűkebb pátriánkba. Ezt a lehetőséget szeretné kiaknáz­ni a vendéglátó Udvari is. Peszt Attila polgármester elmondta: a községben a csekély gyermek­létszám miatt megszűnt az isko­la és a pedagógus szolgálati la­kás, az épületegyüttes haszno­sítható lenne falusi turizmus céljaira. A polgármester a leader plusz pályázati lehetősé­geivel kíván élni annak érdeké­ben, hogy rendbehozzák a tele­pülés egyedi tájértékeit. Mindemellett wieszner György turisztikai szakértő a fa­lusi turizmus témakörében szá­mos buktatóra hívja fel a figyel­met. Először is eloszlat egy köz­keletű hiedelmet: a vendég nem Tolna megyét keresi fel, hanem a Duna partját, a Gemencet, avagy a Mecsekalját. Miután nincs bejelentési kötelezettség, jelenleg követhetetlen, hogy fa­lusi turizmus kategóriában egy­általán hány vendég foglal szál­lást a megyében. Ilyen alapadat hiányában pedig valóban csak feltételezni lehet, hogy ml is a helyzet ebben az ágazatban. Mennyire tartja valószínűnek, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben utolérjük az unió fejlett országait? Kevésbé valószínű Nagyon valószínű Egyáltalán nem valószínű Nem tudja FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK A KUTATÁS VEZETNI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói magatar­tás tanszéke, valamint az ASM Kiadói Kft. közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosság körében. A minta nem repre­zentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents