Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-25 / 172. szám

2005. JÚLIUS 25., HÉTFŐ GAZDASÁGI TÜKÖR Rajtolt az egyetemi kiszorítósdi zűrzavar A külföldiek olykor elveszik a tanulás lehetőségét a hazai diákok elől Holnap derül ki, kit vesz­nek fel Magyarországon a felsőoktatásba. A bécsi egyetem campusában a múlt héten sátrakat ver­tek fel a fiatalok, hogy másnap az elsők között jelentkezhessenek. Meg­indult a diákvándorlás. Magyarok külföldön, kül­földiek Magyarországon tanulnak. Zsebesi Zsolt A hazai egyetemi pontvadászat­hoz képest is szélsőséges helyzet alakult ki az osztrák egyeteme­ken, ahol nincsenek felvételi vizsgák, csak beiratkozás, és egyedül a jelentkezési sorrend dönt. A múlt héten kezdődött je­lentkezési időszak dantei jelene­tekkel indult. A fiatalok sátor­ban aludtak, és reggel 7 órakor már 400 beiratkozni vágyó to- porgott végeláthatatlan sorban a bécsi egyetem campusában. Az osztrák főváros orvosi egyete­mén egy nap alatt betelt a felvé­telt kérők listája. A beiratkozási roham oka, hogy az Európai Bíróság dönté­se nyomán most már a külföldi diákoknak is elég a hazájukban szerzett érettségit felmutatni ah­hoz, hogy felvételüket kérhessék az osztrák egyetemekre. Koráb­ban csak azok jelentkezhettek, akiket már hazájukban felvettek valamilyen felsőoktatási intéz­ménybe. A bíróság ítélete után Ausztria 8 egyetemi szakon kor­látozást helyezett kilátásba a fel­venni kívánt külföldiek számá­ra, ha az veszélyezteti a helyi diákok továbbtanulását. A dön­tést a rektori hatáskörbe utalták. Az eddigi adatok szerint nem csoda, ha félnek a helybéliek. A bécsi orvosi egyetem első év­folyamán rendelkezésre álló 1560 helyre 1127 osztrák (2004- ben 1344), 267 német (69) és 166 egyéb külföldi (147) je­lentkezett a listázásra szánt első napon. Az Európai Bíróság döntése nyomán nem lehet korlátozni az unión belül a diákok tanulását. Feltéve persze, ha az illető bírja az adott nyelvet. A többiek már hiába is remény­kednek, esélyük alig nagyobb a nullánál. Innsbruckban, az otta­ni orvosi egyetemen négy nap alatt 600 jelentkezőt regisztrál­tak, akikből több volt a német, mint az osztrák. A szomszédos német nyelvű országból 290-en, Ausztriából 261-en kerültek fel a jelentkezettek listájára. Bécs úgy véli: uniós szolidari­tás ide, uniós szolidaritás oda, az azért mégsem járja, hogy az Ausztriában drágán kiképzett orvosok, gyógyszerészek, bioló­gusok ezrei Németországban ka­matoztatják tudásukat, és im­már el is veszik a helyet a hazai diákok elől. Közben az osztrák egyetemek sem állnak valami fé­nyesen. Az országos rektori ta­nács szerint a most induló tanév­re 170 millió euró (42,5 milliárd forint) hiányzik az egyetemek költségvetéseiből, és ezt sem a kormány, sem az önkormány­zatok nem hajlandók megfi­zetni. Mindez annak ellené­re, hogy a minisztérium az új tanévre 70 millió eurós A diploma sokáig nemzeti kategória volt, ma már európai (17,5 milliárd forint) rendkívüli beruházási segélyt nyújt az in­tézményeknek. A magyar diákok másik, tanu­lás szempontjából kedvelt orszá­gában, Angliában is hasonló a helyzet az egyetemek költségve­tését illetően. A bővítés óta az új EU-tagállamokból érkező hallga­tók száma a brit egyetemeken megtöbbszöröződött. Ez komoly bevételkiesést okoz, az oxfordi egyetem például már az év ele­jén finanszírozási válságban volt. Mivel az EU-tagországokból érkező hallgatók hazaiaknak mi­nősülnek, most már ugyanazt a csökkentett, 2004/2005-ben tanévenként 1150 fontot (400 ezer forint) fizették, mint a brit hallgatók. A helyzet 2006-tól to­vább bonyolódik, hiszen az ak­kor életbe lépő új szabályok sze­rint a legmagasabb tandíj éven­te 3 ezer fontra (1 millió 50 ezer forint) emelkedik, de ennek tör­lesztését csak a diplomázás után kell elkezdeni. Akkor is csak ab­ban az esetben, ha a végzett hall­gató éves jövedelme már elérte a 15 ezer fontot (5,25 millió forint). Az új tagállamokban messze nem keresnek ennyit a fiatalok. A magyar felsőoktatásban 3,2 százalék a külföldi állampolgár­ságú diákok aránya, ami nem magas. A felsőoktatásban a kül­földi hallgatók közel 60 százalé­ka a környező országokból érke­zik. A természettudományi kép­zésben nemzetközi összehason­lításban is nagyon alacsony a külföldi hallgatók aránya (4,2 százalék), míg az egészségügyi és orvosképzésben kiugróan magas (22,5 százalék). Hol mennyit fizet egy átlag igényű magyar diák havonta Ausztriában Angliában Magyarországon Lakás (fűtéssel, világítással) 75 000 Ft 100 000 Ft* 50 000 Ft Élelem (alkohol, cigaretta nélkül) 55 000 Ft 45 000 Ft 30 OOOFt Személyes kiadások, könyvek, kultúra 60 000 Ft 40 000 Ft 20 000 Ft Közlekedés 11250 Ft 40 000 Ft** 6 250 Ft Összesen 201250 Ft 225 000 Ft 106 250 Ft A tandíj egy évre 190 000 Ft 400 000 Ft 400 000 Ft*** * EGY SZOBA ’ * FELNŐTTEKNEK * * KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES SZAKON FORRÁS: REGGEL-GYŰJTÉS Itthon háromszor több diákot várnak szeretnénk elérni, hogy há­romszor annyi, vagyis a mosta­ni 3600 helyett tízezer külßldi diák tanuljon Magyarországon - nyilatkozta lapunknak Mang Béla, az Oktatási Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Az Európai Unió állampolgárai a magyarokkal azonos feltételekkel jelentkez­hetnek a magyarországi fels& oktatási intézményekbe, egye­temekre, főiskolákra. Az ő pont­számaikat is ugyanúgy, mint a magyarokét, szakonként meg­határozott érettségi tárgyakból kell számítani. ezen felül az intézmények úgynevezett magyar nyelvű alkalmassági vizsgát is előír­hatnak, s elő is írnak. Például egy finn diák csak abban az esetben tanulhat Magyar- országon ingyen, ha az adott szak magyar nyelvű képzésére jelentkezik. Más a helyzet, ha egy EU-s diák itthon egy adott szak angol nyelvű képzésen vesz részt, akkor mindenkép­pen tandíjat kell fizetnie. Fedett sípálya épül Soprontól 40 kilométerre Télen-nyáron működő fedett sí­pálya építését tervezik Soprontól alig 40 kilométerre az osztrákok Sieggraben és Kalkgruben tele­pülés között. A nagyra törő el­képzelés szerint a pálya hossza meghaladná a 600 métert, és minden olyan szolgáltatást nyúj­tana, amit a hasonló létesítmé­nyek Japánban, Németország­ban és Oroszországban. A beru­házók BéCs, Graz, Pozsony, Szombathely, Sopron és Győr kö­zelségével számolnak, és úgy vé­lik, hogy a sípálya nagyon jól egészítené ki a burgenlandi és a magyar oldalon működő me­leg vizű fürdőkínálatot. Sieggraben polgármestere azt nyilatkozta az osztrák sajtónak, hogy a beruházás legalább 300 új munkahelyet teremtene. Nem volt hajlandó ugyanakkor meg­nevezni a befektetőt, és elmond­ta, hogy jelenleg a szükséges te­rület megszerzésén fáradoznak, ezt ugyanis a községnek kellene rendelkezésre bocsátania. Egye­lőre nem haladunk túl jól - tette hozzá. ■ Zs. Zs. Kétszázmilliárdos bővülés a vállalati betéteknél A nem pénzügyi vállalatok hitel- intézeteknél elhelyezett betétei­nek állománya több mint két- százmilliárd forinttal növekedett fél év alatt, és megközelítette a 2600 milliárd forintot - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adatai­ból. A szektor pénzügyi intézmé­nyeknél elhelyezett betéteinek állománya májusban 121,6 mil­liárd forinttal növekedett. Ezen belül a látra szóló és folyószám- labetét-állomány 96,6 milliárd forinttal, a legfeljebb egy évre le­kötött betétállomány 23,4 mil- liárddal, az egy évnél hosszabb lekötésű betétek állománya 2,0 milliárd forinttal csökkent. A vállalatok betételhelyezési szokásai több tekintetben eltér­nek a háztartásokétól: annak el­lenére, hogy a látra szóló betétek kamatai jóval kedvezőtlenebbek a lekötött konstrukciókénál, a gyakori - és kiszámíthatatlan - pénzmozgás miatt a vállalkozá­sok arra kényszerülnek, hogy fe­leslegessé váló forrásaik legna­gyobb részét lekötés nélküli be­tétben a folyószámlájukon he­lyezzék el. ■ (VG) Drogteszt munkahelyeken Az amerikai cégeknek immár több mint a fele végez rendsze­resen vagy szúrópróbaszerűen drogteszteket alkalmazottain. A vizsgálatokat legtöbb esetben a vizelet összetételének elemzésé­vel végzik. Egy felmérés szerint az újonnan meghirdetett állá­sokra jelentkezőknek már több mint 60 százaléka átesik a vize- letvételes drogteszteken az USA- ban - számol be a Handelsblatt. A cégeket több megfontolás is vezérli a vizsgálatok rendszeresí­tésénél. Egyrészt rontja a vállalat imázsát, ha kiderül, hogy né­hány alkalmazottja drogfüggő (még ha csupán marihuánával él is rendszeresen). Másrészt ki­mutatható, hogy egy kábítószer­fogyasztó alkalmazott egyhar­madnyival kevésbé termelékeny, mint „tiszta” társa, 3,6-szor olyan gyakran válik munkahelyi bal-1 eset áldozatává, és ötször olyan gyakran okoz munkahelyi bal­esetet. A szövetségi munkaügyi minisztérium úgy becsüli, hogy évente 75-100 milliárd dollárnyi kárt okoz az amerikai gazdaság­nak a kábítószer-fogyasztás. Ronald Reagan elnök már a nyolcvanas években bevezette az állami alkalmazottak kötelező drogvizsgálatát. Akkor sokan til­takoztak ellene, a magánszférá­ba való illetéktelen beavatkozás­nak minősítve a gyakorlatot. Ma­napság nincs apelláta: „Ha nem írom alá a munkaszerződés ré­szét képező nyilatkozatot, mely szerint hozzájárulok a tesztek­hez, harminc másik jelentkező ugrik az állás után”. ■ (VG) HÍRSÁV Húsz új bankfiókat nyit az idén az Erste Bank a fővárosban és környékén húsz fiók nyitását tervezi az ■Erste Bank. így országos há­lózata az év végéig 160 fió­kosra bővül. A napokban Bu­dapesten, a József körúton, legközelebb pedig július 25-én a fővároshoz közeli Monoron nyitnak új egy­séget. (bk) Nemcsak a nyersolaj, az olívaolaj ára is drágul A SPANYOLORSZÁGOT SÚjtÓ aszály miatt az idén legalább 30 százalékkal kisebb lesz az olajbogyótermés a világ első számú olívaolaj-termelő or­szágában, így az árak is nőni fognak. Az extraszűz olívaolajat már most is ton­nánként háromezer euró körül, a tavalyinál mintegy húsz százalékkal drágábban jegyzik, (bk) A benzinárháború nyomán több hálózat kivonulhat komoly árháború kezd kibon­takozni a magyar üzem­anyag-kiskereskedelemben, aminek következtében bizo­nyos szereplők akár ki is vonulhatnak az országból. Mindössze a három piaci dobogós társaság, a Mól, a Shell és az OMV számára lehet kifizetődő az üzem­anyag-kereskedelem. (bk) Digitális tananyagé a jövő Informatikai részleggel bővítette tevékenységi körét és nevét a Számaik Oktatási Rt., amelynek új neve ezentúl Számaik Oktatá­si és Informatikai Rt. A társaság­nál már régóta meglévő szakér­telemre alapozott üzletág főként az iskolai tananyagok multimé­diás fejlesztésével foglalkozik. A cég 200 millió forintos megbí­zást nyert el az Apertus Kht. érettségire felkészítő digitális tartalomfejlesztési projektjében. A megbízást közbeszerzési eljá­rás során nyerték el. A Számaik az UNESCO támogatásával a kö- zép-kelet-európai térség infor­matikai oktatási központjaként jött létre 40 évvel ezelőtt. Intéz­ményei közül kiemelkedik a Gá­bor Dénes Főiskola; a többi kö­zött közös oktatás folyik a Cor­vinus Egyetemmel, valamint in­formatikai képzést végeznek Ko­lozsvárott és Újvidéken. A vállalat tavaly 1,7 milliárd forintos árbevételt ért el, amely­ből az informatikai üzletág csak kismértékben részesedett. A menedzsment üzleti célja, hogy az árbevétel növelésében a számítástechnikai üzletág is je­lentős szerepet játsszon, és a tár­saság már az idén lépje át a két­milliárd forintos forgalmat. Erre jó esélyt ad az Apertus Kht. digi­tális tartalomfejlesztési projekt­jére benyújtott pályázat sikere. Az érettségire felkészítő isko­lai tananyagok digitális tarta­lomfejlesztési projektjét az Aper­tus Kht. koordinálja a Sulinet Digitális Tudásbázis program keretében. ■ Gyulay Z.

Next

/
Thumbnails
Contents