Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-23 / 171. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚLIUS 23., SZOMBAT DIÁKVILÁG Kiderül, ki lesz főiskolás eredmények Kedden már megnézheted Július 26-án, kedden a késő esti órákban dőlhetnek el legkorábban az Idei évi felsőoktatási ponthatárok - derül ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda tájékoztatójából (OFI). A ponthatárok legelsőként a www.felvi.hu-n , a felvételi iroda honlapján jelennek meg. A felvételizők a személyre szabott weboldalukon névre szólóan találják meg a rájuk vonatkozó ponthatárokat és magát a felvételi döntést. Azok, akik a jelentkezési lapjukon mobilszámukat megadták, sms-ben is értesítést kapnak az eredményről. A ponthatárok a sajtóban szerdán jelennek meg. A felvétel vagy elutasítás csak akkor válik hivatalossá, mikor maga a felvételiben megjelölt intézmény erről levélben is értesíti a jelentkezőt. Ez legkorábban augusztus elején várható. Idén egyébként a tavalyinál tíz százalékkal kevesebben, mintegy százötvenezren nyújtották be felvételi igényüket több, mint háromszáznyolcvanezer jelentkezési lapon. STEINER VIKTOR A média igazi mostohája képregény Superman és a többiek nem fértek bele az ántivilág kultúrképébe A műfajra évtizedeken át mumusként tekintettek az ancien regime, a régi rend képviselői. Mostohagyereknek számított az egész műfaj, egyfajta kapitalista, imperialista szennyként kezelték. Pedig a képregénynek is van magyar vonatkozása, amivel leginkább csak a rajongók vannak tisztában. Az első klasszikus értelemben vett képregényt 1896-ban a makói származású Pulitzer József jelentette meg. A klasszikus értelem azt jelenti, hogy először volt szöveg és kép egy kockán belül. A buborékokban beszélő rajzolt figurák sokak gyerekkorát - köztük az enyémet is - megszépítették. Valóságos rajongással olvastam a szuperhősök, Batman, Superman történetét. Sajnos a magyar hőskor legendás élclapjainak olykorolykor az élet görbetükrét mutató történeteit akkor még nem olvashattam. Ma már az internet és a képregény-kiállítások lehetőséget teremtenek arra, hogy a fiatalabb korosztály is megismerkedjen a kilencedik művészetnek is nevezett műfaj régebbi magyar alkotásaival. Többek között Piszkos Fred, Winnetou vagy Borsszem Jankó kalandjaival. Bár nekünk még nincs rá speciális szavunk, ahogy például Japánban a manga vagy Olaszországban a fumetto, miért ne éledhetne újra a digitális világban is az egyszer már jól bevált képregényírás hazánkban. Hisz úgyis minden a retro jegyében történik. Talán még speciális névre is futja majd. Sokan rajonganak Supermanért, de nekünk Winnetou kedvesebb Együtt kell élni a reklámmal befolyásolás Elhiteti, hogy a termék különlegessé, széppé tesz. Ne szemléljük folyton kritikusan az énünket, életstílusunkat A tévénézési szokásokat először a szülőktől tanulják a gyerekek. Kamaszkorban aztán a barátok is segítenek Mivel fogyasztói társadalomban élünk, napjaink szerves részévé váltak a reklámok, melyek manapság már nem csak a termék népszerűségét hivatottak növelni, hanem életstílust, életmintát közvetítenek. Rácz Tibor Sokszor elhitetik még a felnőttekkel is, hogy a termék használata különlegessé, széppé vagy egyedivé tesz. Különösen nagy hatást viszont a kamaszokra gyakorolhatnak, leginkább azokra, akik a családjukban, szűkebb környezetükben nem leltek példaképre. Ők azok, akiket a média nagy mértékben befolyásolhat identitásuk kialakulásában. Tóth Árpád pszichológust kérdeztem: lehetséges-e, hogy a reklámok problémássá teszik a kamasz személyiségének egészséges fejlődését? - A reklámokkal együtt kell élni, de semmiképpen sem szabad feltétlenül elhinni azt, amit el akarnak hitetni velünk - válaszolta. - Meg kell próbálni kritikusan feldolgozni az információkat. Erre viszont a fiatalok közvetlen környezetének, családjának és a tanáraiknak is figyelniük kell. A legfontosabb a családi háttér és a baráti kör hatása. Ha a fiatal nem érzi magát egyedül a világban, van akire felnézzen, akkor nem keres magának a médiából példaképet, nem fenyegetik hamis illúziók. Egy fiatal kamasz élete az egyéniség kialakulásáról, önmaga kereséséről szól, ha a családja, barátai nem figyelnek rá, keresni fogja a lehetőséget, hogy felhívja magára a figyelmet. Itt jöhetnek a képbe a reklámok, amik képesek elhitetni a bizonytalan kamasszal, hogy a terméket használva rendkívülivé válik, kitűnhet a többiek közül. Legyen ez a termék akár műszaki cikk, ruha vagy illatszer. Ha már fogyasztunk, tegyük ezt kritikusan és segítsük a fiatalokat az életkorral járó befolyásolhatóság és egyéniségkeresés rögös útján - tanácsolta a szakember. Kritikus szemlélet A reklámok egy Featherstone nevű szociológus szerint „arra törekszenek, hogy az emberek folytonosan kritikusan szemléljék testüket, életstílusukat, énjüket". Ezenkívül újabb és újabb szükségleteket gerjeszt. Uj diákot vezetnének be csere Működő chipkártyát akarnak Szociális munkást alakít thriller Kate Hudson bunyózni tanul Újfajta chipkártyás diákigazolványok ingyenes forgalomba hozatalát szorgalmazza 2006 januárjától Almássy Kornél, az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) elnöke. A bevezetendő igazolványok az elképzelések szerint végre valóban alkalmasak lennének azokra a célokra, melyekre a rajtuk található chip amúgy alkalmassá tenné őket. Vagyis, az új kártyákat a személyes és a tanulmányi adatok tárolására, utazási és kereskedelmi kedvezmények igénybevételére, valamint felsőoktatási intézmények beléptetőrendszereihez lehetne felhasználni. A hallgatóknak ezerötszáz forintért kínált igazolványokat még 1998-ban Magyar Bálint miniszterségének idején vezették be. Az igazolványokon található chipkártyának a gyakorlatban jelenleg egyáltalán nincs funkciója. Eredetileg egyébként elektronikus pénztárcaként és adathordozóként működött volna, ám a szükséges fejlesztések nem történtek meg. S. V. Alig várta mái' kate Hudson, hogy végre egy természetfeletti thrillerben játszhasson, mert ebben a népszerű műfajban még soha nem próbálta ki magát. Az Oscar-díjas színésznő a Titkok kulcsa című filmben szociális munkást alakít, akinek egy vudu szektával gyűlik meg a baja. „Soha nem volt még ennyi seb rajtam! - lelkendezett Kate egy interjúban. - Meg kellett tanulnom rendesen bunyózni, mert nem használtunk dublőzt, és van a filmben egy csomó verekedésl jelenet. Emellett falra mászom, ablakokat török be, szóval csupa olyat csinálok, amire eddig nem volt lehetőségem. Ráadásul végre egyszer sem kellett mosolyognom! De nem kell ám azt hinni, hogy ez olyan horror, amiben végig nagy mellű lányok hiányos öltözetben sikoltoznak. Itt valódi ijesztgetés folyik, hogy a nézőre komolyan rájöjjön a frász!” Löncshús levél a világhálón internet Idegesítő a kéretlen levéláradat a gépünkön Lawrence Block: A betörő, aki parókát viselt ./ér**/ A „spamet spammel” egy idézet egy Monty Python bohózatból. A pincér csak spamat - ami löncshúst jelent angolul - ajánl minden betérő vendégnek, és egy idő után rendkívül idegesítő a spamáradat. Ez az interneten is hasonlóan idegesítő. Bár a hálón a spam a kéretlen elektronikus levelet jelenti. Az elsők között volt az a mail, mely igen széles körben terjedt el, s amit 1988 májusában egy amerikai főiskolai hallgató annyi helyre küldött el, amennyire csak tudott. A levélben támogatást kért a főiskolai tanulmányaihoz, tehát alapjában véve az interneten koldult. Mivel rengeteg hírcsoportba elküldte, az emberek számára rendkívül idegesítő volt, hogy ugyanazt az üzenetet többször is megkapják. Napjainkban a teljes e-mail forgalom 50-60 százalékát teszik ki a spamek, tehát a hasznos hálózati erőforrások felét elveszik. A spammerek, akik ezeket küldik, dollármilliós károkat okoznak, ezen kívül a felhasználókat is bosszantják, amellett fontos üzenetekről is lemaradhatnak. Érdekes, hogy a pornográf spamek száma mára negyedére csökkent az előző néhány évhez képest, így körülbelül öt százalékát adják az internetes levélszemétnek. R. T. Bernie Rhodenbarr barátságos fickó, megbízható szomszéd, aki mindig köszön, és elfogadhatóan pókerezik. Választott szakmája viszont sokak szemében nem igazán népszerű. Bernie betörő, aki modern Robin Hood módjára könnyedén szabadítja meg értékeitől New York tehetősebb lakóit. (A szegényektől, állítja Bernie, ugyanis nem lehet mit ellopni.) Bernie azonban nem tökéletes. Néha követ el hibákat. Most például azt, hogy egy ismeretlen megbízásából betör egy tehetős férfi lakásába. Aztán azt, hogy akkor is ott van, amikor a rendőrök rátörik az ajtót. Végül azt, hogy nem veszi észre a hálószobában a frissen megölt férfi holttestét. Mivel minden afelé mutat, hogy ő a gyilkos, Bernie az egyetlen épeszű megoldást választja: elfut. Abból nem lehet nagy baj. így veszi kezdetét Bernie Rhodenbarr első kalandja, amelyben meg kell találnia az igazi gyilkost, fel kell kutatnia egy titokzatos kék dobozt, el kell igazodnia korrupt rendőrök és cselszövő nők között, arról nem is beszélve, hogy a parókája minduntalan le akar csúszni a fejéről. Lawrence Block: A betörő, aki parókát viselt, Agave Könyvek, 2004. 192 o. 4 i i i
