Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-21 / 169. szám

2 ALMANACH 2005 20 - BONYHÁDVARASD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚLIUS 21., CSÜTÖRTÖK IBIMÉI Otthont, kenyeret adó Bonyhádvarasd íános nyolcvannyolc be jut, hogy annak idején me­lyik családban hány gyermek volt. Megjegyzi: volt, ahol ti- zen-tizenketten is ültek az asztal körül. János bácsi ra­gaszkodik szülőfalujához. Csak akkor hagyta el hosz- szabb időre, amikor orosz ha­difogságba került, ahonnan három év után tért haza. Mindenkivel jó barátságban van, mindenki tiszteli a szor­galmas, idős embert. Fia és lánya követte a szülők példá­ját. Bonyhádvarasdon terem­tettek otthont. A TELEPÜLÉS ADATAI A község lakossága 1870 696 1949 736 1970 607 1990 329 2005 517 Óvodások száma 21 Iskolások száma 20 Helyi adóbevétel 2004-ben 5 126 000 Ft Egy főre eső adóbevétel 9 914 Ft Gépjárművek száma 139 Munkanélküliség 10% Polgármesteri hivatal ügyfélfo­gadási rendje: hétfőtől csütörtökig 7 óra 30 perctől 15 óra 45 percig, pénteken 7 óra 30 perctől 12 óráig. Orvosi rendelés, dr. Borcsek László: kedden 8-tól 12 óráig szerdán 13- tól 16 óráig Védőnői ellátás, Illés Zsuzsa: kedden 8-tól 12 óráig, szerdán 13-tól 16 óráig Jegyzői ügyfélfogadás, Biro Gyula: hétfőn és szerdán 9-től 15 óra 30 percig Falugazdász ügyfélfogadás, Kozma Péter: kedden 8-tól 9 óra 45 percig Mise: vasárnaponként 8.30-kor. Nagy erő az összefogás együtt Minden döntésnél megszólítják a civil szervezeteket, a falu lakói nem utasítják el, ha segítséget kérnek tőlük Vasárnaponként a mise után idősek és fiatalok üdvözlik egymást. A templomfelújításhoz is jött segítség Jó Bonyhádvarasdra hazajönni. Ha már itt vagyunk, nézzük meg a tájházat - mondják a falu­ból elszármazottak, akik Hamar János vasmiséjére érkeztek az apró völgységi településre.- Most láttam először a gyűj­teményt Nekem is vannak meg­őrzött holmijaim, legközelebb elhozom, a falunak adom - mondja Hammer Ferencné, aki Bonyhádról jött a neves ese­ményre. A településre az összetartás jellemző. Mindenki ott segít, ahol tud, mondja csaba józsefné, a falu polgármestere. Minden fontos döntésnél, ren- dezvénynél jf megszólítjuk a ' mk tivil szervezete- két, s ilyenkor WMFBZgK megmozdul az TK JrmZ egész falu. Többször elő- nHB fordult, hogy bajba jutott embereknek gyűj­töttünk, s nem találkoztunk el­utasítással, teszi hozzá. A pol­gármester asszony fontosnak tartja, hogy a környezetükben élő gyerekek ezt látják, tanulják. Reméli, jó példával járnak elöl. Ugyancsak az összefogásnak, a német kisebbségi önkormány­zat támogatásának köszönhető, hogy megújult a ravatalozó. Szá­míthatnak segítségükre a Petőfi utca burkolatának felújításánál is. Az óvoda és általános iskola szintén sokat köszönhet nekik. A katolikus egyházközösséggel is hasonlóan jó a kapcsolatuk. A templom belső renoválása, a sekrestye felújítása nélkülük nem valósulhatott volna meg. Csaba Józsefné az elmúlt évek legnagyobb eredményének tart­ja, hogy felépítették iskolájukat, működtetni tudják jól felszerelt óvodájukat, hogy lakossági hoz­zájárulás nélkül kiépítették a csatornahálózatot, felújították a művelődési házat és a polgár- mesteri hivatal épületét. A kö­zeljövő nagy feladatai közé so­rolja a Petőfi utca rendbetételét. Ehhez már egy eredményes pá­lyázaton 4,5 millió forint támo­gatáshoz jutottak. Igaz, tette hozzá Csaba Józsefné, ehhez hatmillió forint saját erő kell, de döntés született arról, hogy akár hitelből is előteremtik. Vasmisét tartott a falu szülötte, Hamar János Zsúfolásig megtelt a katoli­kus templom hamar János vasmiséjére. A Bonyhád­varasdon 1912-ben született plébánost hatvanöt esz­tendeje szen­telték pappá. Az ünnepi szertartáson szeretettel beszélt szülő­falujáról. Végigvezette hallga­tóságát hosszú szolgálatának állomásain. Beavatta őket a Máriakéménden, Kakasdon, Vejtiben és Mecsekjánosiban töltött esztendők mindennap­jainak történéseibe. A kilenc- venhárom éves Hamar János ma is jó egészségnek örvend. Nyolcvanéves korában nyug­díjba vonult, de még mindig szolgál. Mecsekjánosiban minden nap misézik, ellátja a betegeket. Havonta egyszer együtt vannak a nyugdíjasok A nyugdíjasok havonta egy­szer találkoznak a művelődési házban. Megbeszélik a falu, a világ sorsát, előkészítik ha­gyományos rendezvényeiket, a karácsonyi ünnepséget és a farsangi mulatságot A nyári időszakban legalább egyszer kirándulnak. Az idén Anna napján, július 26-án Tamásiba utaznak. A kiruccanáshoz szükséges pénzt apránként gyűjtötték össze. FONTOS EMBEREK Képviselőtestület Csaba Józsefné polgármester, Sebestyén Ágoston alpolgármester, Bábelné Rein Mária, Miszler Tibor, Varga Lajos, Zalavári Ambrus. Német ki­sebbségi önkormányzat György Lászlóné elnök, Hammer Péter, ifj. Forrai Mártonné. Plébános: Simon János. Székely hagyományőrző csoport vezetője: Balázs Józsefné. Német hagyományőrző csoport vezetője: Csaba Józsefné. Nyugdí- jasklub vezetője: Varga Istvánná. Bonyhádvarasdi Gyermekekért Alapítvány elnöke: Juhász Ferencné. Az összeállítást írta, a fotókat készítette: Pál Ágnes. Az oldal a bonyhádvarasdi és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával jelent meg. MAGÁNÜGYEK BONYHÁDVARASDON György Lászlóné énekel, szervez és virágmániás György lászlóné a német ki- | 'j fontosnak tart, rekszik, hogy a települési önkormányzattal minél szorosabb legyen a kap­csolatuk. Szívén viseli a gyere­kek, a fiatalok, az idősek sor­sát. Mint mondja, sokszor egy köszönöm jobban meghatja, mintha a világ kincsét hoznák elé. Szabadidejében a német énekkarba jár és szívesen ker­tészkedik. Úgy tartják róla, szinte virágmániás. Miszler Melinda táncol és a radiokémia érdekli miszler Melinda kémia szakos középiskolai tanár. Földrajz szakos tanul­mányaiból még fél év van vissza. Pedagó­gusként is szí­vesen dolgoz­na, de ha alkalma adódna rá, radiokémiával szeretne foglal­kozni. Nincs szándékában Bonyhádvarasdról elmenni, de mint mondja, ez annak függvé­nye, talál-e munkát a környé­ken. Jól érzi magát a faluban. A szomszédos Kisdorog is kedves számára, ahol táncol a Blau Encián Német Hagyományőrző Együtteseben. Sebestyén Ágoston és tanulói már bizonyítottak Sebestyén Ágoston a Mester Kft. ügyvezető­1®^ ■* < v ményes okta­tást bizonyítják a faluban el­végzett munkák: a művelődési ház és az önkormányzat épüle­tének felújítása, a tájház tető- szerkezetének rendbetétele, a ravatalozó festése, mázolása. Különleges feladatokat is vál­lalnak. Most például azon fára­doznak, hogy a templom sek­restyéjének ajtaját eredeti álla­potába állítsák vissza. Zalavári Ambrus a focit és a régiségeket kedveli zalavári Ambrus Bonyhádva- rasdon szüle- tett a Kossuth f< A Lajos utca 10­ben. A szülői BByPiL jSjl házat ma is gyakran látó­in lifc^yk 8atJ*a> Fiával együtt darus vállalkozóként dolgozik. Szere­ti a sportot: sokáig rúgta a bőrt, most már csak alkalom­szerűen focizik. A bonyhád- börzsönyi öregfiúk együttesét erősíti. Kevesebben tudják ró­la, hogy a régiségeket is ked­veli. Szívesen veszi magát kör­be elmúlt korokat idéző tár­gyakkal. Minél régebbi vala­mi, annál közelebb áll hozzá. Bonyhádvarasdi muzsikusok zenekar Német énekkart és táncosokat kísérnek Értékeket ment a festő együttműködés Szolgálja a falut, teljesíti a kéréseket Három fiatalember, három mu­zsikus. Effinger Krisztián a do­bos, György Olivér klarinéton és szaxofonon, György Ottó billen­tyűs hangszereken játszik. Vala­mennyien magántanulóként és zeneiskolában is tanultak zenél­ni. Első közös fellépésüket idéz­ve elmondták, hogy a falu kedvé­ért álltak össze. Szükség volt egy hangulatteremtő zenekarra, amely majálisokon, falunapo­kon, szüreti felvonulásokon köz­reműködik. Bemutatkozásuk óta több mint hét esztendő telt el. Azóta már bálokban, lakodal­makban is húzták a talpalávalót. Kisdorogi és bonyhádi német nemzetiségi tánccsoportot is kí­sértek. A bonyhádvarasdi német énekkar szintén számíthat rá­juk. György Ottó, ha kell tangó­harmonikán, ha kell templomi orgonán játszik, Olivér is az éne­kekhez leginkább illő hangszerhez nyúl. Mindhárman ragaszkodnak a te- lepüléshez ahol felcsepe- redtek. Mint mondják, ha szükség van a muzsikájukra a faluban, rögtön próbálni kezde­nek. Egyiküknek sincs szándékában elmenni in­nen, hacsak munkájuk nem szó­lítja messzebbre őket. Csibi János festő- és mázoló mester több évtizede dolgozik a szakmában. Volt szakmun­kástanulók gyakorlati oktatója, majd kipróbálta a vállalkozói létet. Szeptembertől ismét az okta­tással fogja keresni kenyerét. Mint mondja, munkájában mindig az igényesség vezérli. Amikor szemügyre vesz egy felújításra váró épületet, elin­dul a fantáziája, és már a ta­nácsadásnál arra törekszik, hogy a megrendelőket a leg- esztétikusabb és legpraktiku­sabb megoldásokhoz vezesse. Az értékek megóvásának híve. Bonyhádvarasdi szülői házát, ahol most lánya lakik családjá­val, ennek szellemében újítot­ta fel. Régi felvétel alapján új­rateremtette a homlokzatdísze­ket. Most a pajta és más mel­léképületek eredeti helyreállí­tásán töri a fejét. Mindenkit ar­ra szeretne rávenni, hogy mentsék a falu épített értékeit, amelyből véleménye szerint akad bőven. Tanulóit is erre szeretné megtanítani. Amit tud, segít a településnek. Soha nem mond nemet, ha az önkor­mányzat, vagy egy-egy civil szervezet kér tőle valamit. A templom belső festését például munkadíj nélkül, anyagköltség fejében végezte. Csibi János eredeti állapotában újította fel a szülői házát Effinger Krisztián, György Olivér és György Ottó (bal­ról jobbra) hangulatossá teszik a falu rendezvényeit

Next

/
Thumbnails
Contents