Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-02 / 153. szám
2005. JÚLIUS 2., SZOMBAT 7 VILÁGTÜKÖR Megvonták tőle a bizalmat szavazás Szeptemberben előrehozott választásokat tartanak Gerhard Schröder „győzött” a bizalmi szavazás elbukásával Ahogyan maga Gerhard Schröder is akarta, tegnap a német szövetségi gyűlés alsóháza megvonta tőle a bizalmat. Ezzel Németországban megnyílt az út az előrehozott választások kiírásához. Toronyi Attila A kancellár, a kormány képviselői mandátummal rendelkező tagjai, valamint az SPD-frakció néhány tagja tartózkodott a voksolástól: így Schröder ellen 296-an szavaztak. Most Horst Köhler államfőé a döntés joga: három hét áll rendelkezésére a parlament feloszlatásához, s ezt követően az előrehozott választás kiírásához. A képviselőházban elmondott beszédében a kormányfő a beszűkült cselekvési mozgástérrel indokolta lépését. Az elmúlt hónapokban a szociáldemokraták súlyos vereséget szenvedtek több tartományi választáson is. Ennek nyomán megváltoztak a politikai erőviszonyok, ami kétségessé tette a schröderi politika folytathatóságát. A kancellár ugyanakkor ismételten hitet tett reformpolitikája mellett, bár elismerte, hogy az Agenda 2010 heves vitákat váltott ki egész Németországban. A vörös-zöld kormányzat - érvelt Schröder - az elmúlt hét évben olyan reformokat indított el, amelyet elődje hosszú ideig elodázott. „Az ország polgárainak most el kell dönteniük, milyen államot akarnak. Vonatkozik ez a szociálpolitikára, a munkaerőpiacra, a kül- és biztonságpolitikára egyaránt.” Félórás beszédében a kancellár megvonta kormányzati munkájának mérlegét, és arra kérte a választókat, tegyék lehetővé politikájának folytatását. Az ellenzéki konzervatívok frakcióvezetője, Angela Merkel George Bush amerikai elnök szerint számos kérdést felvet az új iráni elnökkel kapcsolatos feltételezés: Mahmúd Ahmadi- nezsád állítólag részt vett egy túszejtési akcióban. Csák E. Egy orosz lap szerint az Irán elleni háborút készíti elő az az össztűz, amit az amerikai sajtó a most megválasztott iráni elelismerte, hogy a kormány reformpolitikája alapvetően helyes, ám az örökös „javítgatást", a rengeteg „cikcakkot” megelégelte az ország. nőkre zúdít. A Kommerszant úgy véli: a kampány mögött valójában a Fehér Ház áll. A The Washington Times című amerikai lap csütörtöki számában több volt amerikai túsz azt állította, hogy az új iráni elnökben felismerte az egyik fogvatartóját. Egyikük bizonygatta, hogy Ahmadinezsád ki is hallgatta őt. Abbasz Abdi, a túszakciót végrehajtó diákcsoport hat vezetőjének egyike azt mondta, hogy a megválasztott iráni elnök nem volt sem a követségfoglalók, sem az őrök között. Egy másik volt követségfoglaló szintén cáfolta, hogy Ahmadinezsád részese lett volna a túszügynek. Abdi és Mirdamadi ma a demokratikus változások, a reform szószólói, és így szemben állnak az őskonzervatív megválasztott elnökkel. Mohammad Ali Szajed Nezsád, Ahmadinezsád barátja elmondta, hogy ő és a megválasztott elnök sikertelenül érveltek a szovjet nagy- követség elfoglalása mellett. Ahmadinezsád váltig ellenezte az amerikai követség elleni támadást, mert az szerinte Irán A parlament ülése után Gerhard Schröder felkereste hivatalában az államfőt, és arra kérte, hogy oszlassa föl a Bundestag alsóházát. nemzetközi elítélését vonná maga után. Ahmadinezsád a nyilatkozók szerint csak akkor adta fel ellenkezését az amerikai nagykövetlég elfoglalásával szemben, miután a forradalom vezetője, Khomeini ajatollah támogatását fejezte ki az akció iránt, de a megválasztott elnök nem vett részt abban. Irán megválasztott elnöke tagja volt ugyanannak a radikáüs iszlám diákcsoportnak, amely 1979- ben elfoglalta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, de ellenezte az akciót, és nem is vett részt abban; ehelyett a szovjet nagykövetség elfoglalását javasolta - közölték Mahmúd Ahmadinezsád barátai és egykori túszejtői. Az amerikai diplomaták túszul ejtését és 444 napi fogságban tartását végrehajtó egykori diákok szerint Mahmúd Ahma- dinezsádnak semmilyen szerepe nem volt az akcióban. Az iráni iszlám forradalom viharos napjaiban ő ehelyett az egyetemek baloldali és kommunista diákjainak felgöngyölítésén fáradozott. A vörös-zöld korszak 1985. DECEMBER: Joschka Fischer az első zöldpárti német politikus, aki Hessenben miniszteri esküt tesz. 1989. március: a berlini szenátusba is bekerül a zöldek Alternatív Listája. 1990. június: Gerhard Schröder alsó-szászországi miniszter koalícióra lép a zöldekkel 1998. OKTÓBER: OZ SPD és a Zöldek koalíciója átveszi a hatalmat Helmut Kohl konzervatív-szabad demokrata kormányától. Gerhard Schröder lesz a kancellár, Joschka Fischer az alkancellár-külügyminiszter. 1999. február: a hesseni tartományi választáson elszenvedett vereség miatt a parlament felsőházában (Bundesrat) a koalíció kisebbségbe kerül. 1999. március: a második világháború befejezése óta először küldenek német katonákat fegyveres konfliktus sújtotta területre, Koszovóba. 2001. június: törvény születik az atomerőművek mielőbbi felszámolásáról. 2002. SZEPTEMBER: kis többséggel győz az SPD-Zöldek koalíciója a választásokon. 2003. március: az „Agenda 2010” program meghirdetésével elkezdődik a szociális juttatások megnyirbálása. Gerhard Schröder kancellár leköszön a pártelnöki posztról. 2004. május: vereség az államfő megválasztása során. Az ellenzéknek sikerül saját jelöltjét győzelemre segíteni. 2005. február: ötmillióra emelkedik a munkanélküliek száma. Fischer külügyminiszter „vízumbotránya”. 2005. május: Észak-Rajna- Vesztfáliában súlyos vereséget szenvednek a szocdemek-zöl- dek a tartományi választáson. Müntefering pártelnök bejelenti az előrehozott választásokat. Kedvező lehet a magyar javaslat a költségvetésről Üdvözölte az átmeneti EU-költ- ségvetésre vonatkozó magyar elképzelést Christine Colonna. Budapesti látogatásán az európai ügyekért felelős francia miniszter azt mondta: az indítvány kedvező hozzájárulás lehet 2007-2013 közötti időszak uniósbüdzséjének elfogadtatásához. „A magyar kormány javaslata egy hároméves átmeneti időszakról része az EU-büdzséről szóló vita továbbgondolási folyamatának, de Franciaország kitart amellett, hogy mindenképpen megszülessen egy hétéves költségvetés, legkésőbb 2006- ban” - hangsúlyozta Christine Colonna. A francia EU-ügyi miniszter szerint a London által kifogásolt közös uniós agrárpolitikai rendszer jól működik, jelenlegi formájáról a britek részvételével állapodtak meg. Baráth Etele Európa-ügyi miniszter szerint Magyarországnak rendkívül hátrányos volna, ha a hétéves költségvetés helyett a 2006-os uniós büdzsé felülvizsgálatával kellene fejlesztési tervezést végezni. Irán ellen kíván hangulatot kelteni a hisztérikus amerikai sajtókampány HIBSAV Négymillió dpllár az Egyesült Államoktól a kongresszus felhatalmazása alapján Condoleezza Rice külügyminiszter négymillió dollárt juttat Magyarországnak. Az indoklás szerint Washington nagyra értékeli Magyarország szerepét a terrorizmus elleni harcban. Mádl búcsúlátogatáson a katolikus egyházfőnél xvi. Benedek pápa magánki- hallgatáson fogadta Mádl Ferencet. A magyar államfő ajándékba egy 1705-ből való német nyelvű bibliát és tokaji eszenciát vitt a pápának. A brit elnökség az első napon temeti Európát halottnak nyilvánította a föderális Európa eszméjét a brit Eü-elnökség első napján a brit külügyminiszter. Bar- roso, a brüsszeli bizottság elnöke ugyanakkor nyilatkozatban óvta az uniós vezetőket a nacionalista érzelmekre történő rájátszástól. Ártalmatlanná tették a merénylőt egy török szélsőbaloldali szervezet tagja robbantásos merényletet próbált elkövetni Ankarában, de lelepleződött a terv végrehajtása közben, s a kormányőrök lelőtték. Merénylet Irakban a pártszékház előtt A kormányfő pártjának bagdadi székháza közelében robbantotta fel autóját egy öngyilkos merénylő. Ibrahim al-Dzsaafari nem volt az épületben, de a támadásban egy őr meghalt, né{*y másik ember megsebesült. Hazatérnek a Az orosz parlament alsóháza megszavazta a sárospataki könyvtár hadizsákmányként elvitt könyveinek visszaadását. A képviselők többsége igennel szavazott a kormány előterjesztésére, egyedül a kommunisták voksoltak nemmel. A duma jóváhagyása után még szükség van a felsőház és Putyin elnök jóváhagyására is. A tegnapi határozat áttörésnek könyvek számít, hiszen a Kreml a Szovjetunió felbomlása után nem volt hajlandó a második vüágháború- ban szerzett javak visszaszolgáltatására. Az eredmény több egymást követő kormány erőfeszítésének eredménye. Valójában azonban csupán 134 könyvről van szó a sárospataki egyházi könyvtárból, márpedig az orosz törvények lehetővé teszik az egyházi tulajdon visszaadását Szolgálnak a Gripenek vadászgépek Közösen védik a légteret A svéd gyártmányú vadászgépek már hadrendben állnak fotő:afp Péntek reggel óta már a cseh hadsereg hat svéd gyártmányú Jas-39 Gripen típusú vadászgépe védi és ellenőrzi a cseh légteret. A hadrendbe állítást pénteken jelentette be Prágában La1 dislav Minarík, a cseh légierő parancsnoka. A korszerű vadászgépeket, amelyekből a magyar légierő is rendelt, a Prága melletti Cáslav repülőterén állomásózta tják. Szolgálati rendjük szerint két-két gép huszonnégy órás váltásban látja el a cseh, s a NATO- kapcsolatok keretében részben a szomszédos német légteret is. Kölcsönösségről van szó, Prága és Berlin megállapodása alapján ugyanis a német légierő gépei ugyanezt teszik. Két további gép állandóan tartalékban lesz a repülőtéren. Csehország szeretné, ha a korszerű gépek kihasználtsága a lehető leghatékonyabb lenne, ezért hasonló együttműködést ajánlott fel Varsó számára is a légtér részben közös felügyeletéről. A tárgyalások előkészítése már megkezdődött. Prága arra készül, hogy az összes szomszédos országával ilyen szerződést köthessen. Pozsonnyal már érvényben van, és továbbra is marad a közös égboltról kötött megállapodás, amely széles körű együttműködést tesz lehetővé a két fél számára. A cseh légierő parancsnoka szerint egyedül az osztrákokkal lesz nehéz a megegyezés, mert „Ausztria semleges állam, nem tagja a katonai-politikai szövetségnek” - tette hozzá. Csehország az első NATO-tag- állam, amely svéd gyártmányú Gripen vadászgépeket állított hadrendbe, és az első olyan egykori Varsói Szerződés-tag, amely a szovjet-orosz gyártmányú MiG-eket lecseréli. A jelenleg rendelkezésre álló hat Gripen- hez további nyolc érkezik Svédországból az év második felében. A tizennégy vadászgép tízéves bérleti díja mintegy húszmilliárd cseh korona, azaz mintegy száz- hetvenmilliárd forint. A magyar hadsereg légiereje ugyancsak Gripeneket fog bérelni - az Ausztriához hasonlóan semleges - Svédországtól. ■ Gy. Z. k * I
