Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-15 / 164. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚLIUS 15., PÉNTEK ALMANACH 2005 109 - UDVARI 5 Nem adják fel a reményt előrelépés Minden lehetőséget meg kell ragadniuk, ha talpon akarnak maradni. Folyamatosan pályáznak, hogy fejlődni tudjanak Peszt Attila polgármester Radványl Györgynével és Varga Zoltánnéval beszélget. A faluban büszkék arra az ötven rózsatőre, amely a községháza udvarán virít. A virágokból jövőre a falu más részeire is jut Augusztusban ismét udvari falunapok Kétnapos rendezvényre várják a település lakóit és az érdeklődőket augusztus 12-én és 13-án. A tamási kistérséghez, a társadalmi ellenőrző, tájékoztatási társuláshoz (TETT) tartozó, valamint az Udvarival szomszédos települések polgármestereit turisztikai konferenciára hívják. A téma a falusi turizmus lesz. A konferencián kívül számos közönségprogramot szerveznek. Lesz kispályás focibajnokság, bor- és főzőverseny, kultúrcsoportok fellépése, bál és tűzijáték. Testvérkapcsolat épül Seifhennersdorffal Nyolcfős delegáció utazik Udvariból Seifhennersdorfba augusztus végén. A németországi településen élnek Udvariból kitelepített polgárok. Tavaly ellátogattak szülőfalujukba, s felvetődött a két község között a partnerkapcsolat kialakítása. Ennek előkészítéséről tárgyal majd az udvari küldöttség. A tervek szerint a jövő évi falunapokon írja alá hivatalosan az együttműködési szerződést a két település. FONTOS EMBEREK A település polgármestere Peszt Attila, a jegyzői feladatokat Péter Andrásné látja el. Alpolgármester Papp Géza, önkormányzati testületi tagok: Farkas Zsigmond, Kilvinger Péter, Nedves Ferenc és Wirth Tibor. A falu óvónője Fűzik Erzsébet A védőnői feladatokat Csupor Lászlóné, a gyermekjóléti szolgálatot Lönhard Ferenc látja el. A falugazdász Sárosdy János, a körzeti megbízott Mikoly Tibor rendőr- főtörzszászlós. A körzeti orvos dr. Albeck Zoltán. A nyugdíjasklub elnöke Radványi Györgyné, idősgondozó Winecker Józsefné, a polgárőregyesület elnöke Fridrich Ferenc. A római katolikus miséket Juhász Tibor plébános, az evangélikus istentiszteleteket Beke Mátyás lelkész tartja. Az összeállításban szereplő írások szerzője Venter Marianna, a fotókat Gottvald Károly készítette. Az oldal a megyei önkormányzat támogatásával készült Késő délelőtt csendes a kis falu a szemerkélő esőben. Azok a szerencsések, akiknek van állásuk, máshol dolgoznak. A faluban nincs munka, sok családnak nagyon kevés pénzből kell megélnie. Az udvari emberek a nehéz helyzetben is őrzik méltóságukat. Az itt letelepedett, birkákkal foglalkozó vállalkozó mondja: kedvesek, becsületesek az itteniek. Hosszú évek alatt egyetlen birka sem tűnt el a nyájából. Nehéz lépésre kellett elszánni magunkat - mondta peszt Attila polgármester. Keserves volt a döntés, de meg kellett szüntetni az alsó tagozatos iskolát Évente hat és fél millió forintot kellene költeni rá, de nem tudjuk előteremteni. A problémát a társulás sem oldotta meg, szeptembertől a tizennégy udvari diák Gyönkre jár iskolába. Hogy könnyebbé tegyük az utazást, a legkisebbeket a falugondnok szállítja majd autóval. A kényszerű lépés következtében az iskola épülete és a pedagógus szolgálati lakás is üresé válik. Az egyik tanterem az ovisok tornaszobája lesz, a szolgálati lakásból pedig vendégházat alakítanak ki. Udvari a falusi turizmus fejlesztésében keresi a kiutat. Elkészült az úgynevezett egyedi tájértékelési kataszter, amely a falu és környéke nevezetességeit mutatja be. Ha sikerrel járnak a Leader plusz pályázaton, a pénzt az ott szereplő épületek javítására, szépítésére fordítják. Két pályázatuk már sikerrel zárult, így elkészülhet a településrendezési terv és a művelődési házban a korszerű vizesblokk. Folyamatosan pályáznak a művelődési ház tetőszerkezetének felújítására és az Udvari-Alsópél közötti út megépítésére. Minden apró lépés, minden kisebb-nagyobb siker reményt ad a falunak a túlélésre. MAGÁNÜGYEK UDVARIBAN Albeck Zoltán barkácsol, horgászik, vitorlázik dr, albeck Zoltán hat esztendeje látja el a háziorvosi feladatokat Udvariban. Azt tapasztalta, hogy a legnagyobb betegség a faluban a pénztelenség. Az emberek kedélyét bizony alaposan megviseli, ha reményük sincs a jobb életre. A doktor úr szabadidejében szívesen barkácsol, a ház körül minden javítási, átalakítási munkát maga végez el. Hobbija még a horgászat, a vadászat és a vitorlázórepülés, amelyet az őcsényi egyesület tagjaként űz huszonhat esztendeje. Winecker Józsefné nagyon szereti a jó könyveket winecker józsefné két esztendeje idősgondozó a faluban. Nagyon szereti a munkáját. Mindig közösségben dolgozott, szívesen foglalkozik az emberek kéréseivel, gondjaival. Az idős embereknek ő váltja ki a gyógyszereket. Azoknak, akik nem tudnak boltba menni, be is vásárol. Nem sok szabadideje marad, ellátja a családot, a ház körüli munkákat. Ha jut rá ideje, szívesen olvas. Nincs kedvenc szerzője vagy műfaja, az a lényeg, hogy jó legyen a könyv. Solymár Mátyás zöldséget termel és rádiót hallgat SOLYMÁR MÁTYÁS évtizedekkel ezelőtt a faluból származott el a fővárosba. Mégsem szakadt el a szülőfalujától. A család régi háza a birtokukban maradt és most ott töltik az időt tavasztól őszig. A ház körül és a birtokon szorgalmasan gazdálkodnak, a család asztalára való zöldséget, gyümölcsöt maguk termelik meg. Mint nevetve mondta, fiatal korában még az udvarlás volt a kedvenc elfoglaltsága. Ma már legszívesebben könyvet olvas és rádiót hallgat. Radványi Mihálynénak sok a dolga a ház körül RADVÁNYI MIHÁLYNÉ közel hÚSZ esztendeje működteti a falu egyetlen üzletét. A bolt áruválaszté^ kát az igényekhez igazítja. Szívesen szóba is elegyedik a betérő vásárlókkal. Nem sok ideje marad a kikapcsolódásra, a falusi embernek mindig sok dolga van a ház körül, a kertben. ' Nincs ezzel másképpen ő sem. Ha jut rá ideje, leginkább olvasni szeret. Szívesen lapozgatja az újságokat, magazinokat, néha pedig egy-egy jó regényt is elolvas. RADVÁNYI GYÖRGYNÉ MARIKA néni Udvariban született és itt élte le az életét A hat esztendeje alakult nyugdíjas-egyesü- ' lei elnöke. Az W A, ’• van, s/ombajtp-'Vg*' JB nak találko- Á ^ 1P58 zót a régi óvodaépületben, amelyet az önkormányzat a rendelkezésükre bocsátott. Közösen ünnepük a névnapokat szívesen járnak együtt kirándulni. Udvari gyönyörű helyen van, szép, takaros falu. Itt élek születésemtől fogva és sohasem akartam elköltözni innen -mondta. Itt mindenkit ismerek és engem is ismernek. A gyerekek hívnak magukhoz, de ameddig el tudom látni magam, nem megyek el innen. Az én kis falumban érzem magam a legjobban. agam BEMA lakosság száma: 1870 1570 fő 1970 942 fő 1980 737 fő 1990 594 fő 2001 533 fő 2004 542 fő Születések száma: 9 fő Iparűzési adó összege:360.000 forint Komm, adó ossz.: 546.000 forint Gépjárműadó tervezett összege: 1.200.000 forint Egy főre eső adóbevételi.886 forint Gépkocsik száma: 120 darab Munkanélküliségi ráta: 64 százalék S3 Polgármester fogadóideje: hétköznap munkaidőben folyamatosan. Jegyzői fogadóóra: szerdánként 8- tól 15 óráig. Háziorvosi rendelési idő: kedden 8-tól 10 óráig, csütörtökön 10-től 11 óráig. Római katolikus mise vasárnaponként 10 órakor. Evangélikus istentisztelet: havonta egy vasárnapon a hivatal tanácstermében. A gyapjasok után költöztek juhászat Az első két bárány pecsételte meg a sorsát Kitartó ember a kötélkészítő hagyomány Fiának adta tovább a régi mesterséget Boda Ferenc huszonhat esztendeje űzi a juhászmesterséget. Ma már persze a nyájgazda nem tölti minden idejét a legelőn az állatokkal. A több mint ezer gyapjas jószág körüli teendőkben az egész család részt vállal.- Akkor pecsételődött meg a sorsom, amikor vásároltam két bárányt - mondta Boda Ferenc. Onnan már nem volt megállás. Bújtam a szakkönyveket, gyűjtöttem a tapasztalatokat. A nyáj szaporodott, a munkába bekapcsolódott a feleségem meg a két, ma már felnőtt fiam. A nyáj is közös, a munka is közös. Nem is tudnék más munkát elképzelni. Saját magam főnöke vagyok, igaz, szigorú főnök. Mint minden gazdálkodó munkájában, a miénkben is sok a bizonytalanság. Annyiért kell adni a bárányokat meg a gyapjút, amennyiért viszik. Szinte kizárólag külföldre kerül a birka. Mivel így volt kényelmesebb, megvásároltuk a volt tsz-major épületét. Siralmas állapotban volt. Kitakarítottuk, átépítettük és ideköltöztünk. Nem bántuk meg, gyönyörű a vidék, jó a levegő, nyugalom és csend van. Boda Ferenc nem tudna más munkát végezni. Feleségével, Piroskával Irányítják a gazdaságot Fridrich Ferenc az édesapjától tanulta el a kötélkészítés tudományát. A tudás nem vész kárba: ő is megtanította saját fiát a mesterségre. Régen kenderkócból készült a kötél - meséli Fridrich Ferenc - miközben a saját maga készítette alkalmatosságra rögzíti a műanyag szálakat. Ma már szívesen használnak szintetikus anyagokat, főként a tartósságuk miatt. Hamar kiderül, a kötélgyártás kétemberes feladat. Segítségül érkezik a feleség, Erzsébet asszony. A szakszerű közös munka nyomán alig néhány perc múlva mintegy ötméternyi, erős, jól megfont kötél lesz a négy műanyag szálból. Mindenféle vastagságú és hosszúságú kötél készíthető, mint megtudtuk. A családot, a barátokat és a jó ismerősöket ők látják el kötéllel, a ruhaszárítótól a vontatókötélig. Fridrich Ferenc traktoron dolgozott, közel négy évtizeden keresztül. Egészségét, sok kollégájához hasonlóan, kikezdte ez a szakma. Ha kevesebbet is, mint régen, de ő kitartó: mindig talál munkát magának. Társadalmi feladatot is vállalt, ő a helyi polgárőregyesület elnöke. Készül a kötél. Sokan nem is tudják, hogy ez bizony kétemberes munka k i 1
