Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-04 / 129. szám
8 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 4., SZOMBAT ÉVFORDULÓ 1920. június 4. Nyolcvanöt esztendeje, a trianoni békeszerződés aláírása után Budapesten százezrek tüntettek. A közintézmények zárva maradtak. Az újságok gyászkerettel jelentek meg, az országzászlót félárbocra eresztették. A diktátum 1921. július 26-án lépett életbe A VAGYON 62 SZÁZALÉKA ODAVESZETT TRENCSÉN NYITRA POZSONY Terület BESZTERCESZILÁGY SZOLNOK- NASZÓ° DOBOKA csongrád yiy csflNÁa / HÁROMSZÉK BARANYA SZEBEN FOGARAS ZÁGRÁB VERŐCE Terület TORONTAL Terület 20 000 km2 Lakossá; TOKRÁS: ROMS1CS IGNÁC: MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI: A XX. SZÁZADBAN (ÓSDIK KTABŰ, 2003) Melyik szomszéd mennyit kapott? CSEHSZLOVÁKIA- Terület HOZ KERÜLT mM 61000 km2 Lakosság 3,5 millió (1 millió magyar, Kárpátaljával) A 85 éve elcsatolt területeken összesen 10,6 millió ember élt, akiknek 30 százaléka, 3,2 millió ember magyarnak vallotta magát. AUSZTRIÁHOZ KERÜLT Lakossá 300 ezer (60-70 ezer magyar) Előtte Terület: 282 ezer km2 Lakosság: 18,2 millió Gabonatermesztés: 65 millió mázsa/év Sóbányászat: 2,5 millió tonna/év { _ Ut ána Terület: 93 ezer km2 30% lakosság: 7,6 millió 42% Gabonatermesztés: 25 millió mázsa/év 38,4% Sóbányászat: 0 tonna/év 100% SÁROS ROMÁNIÁHOZ KERÜLT 103 000 km2 KRASSOSZÖRÉNY Közigazgatási beosztás 1917-ben Lakosság 5 millió (ebből 1,6 millió magyar) A vaskohászat 31%-a maradt meg A vasúthálózatból 38% maradt határon belül Erdeink 84%-át veszítettük el A mezőgazdasági termelés 50%-kal csökkent A gyáripari termelés 65%-kal esett vissza A dunai flottilla 100%-át kellett átadni Magyarország 1938-ban, 1939- ben, 1940-ben, majd 1941-ben az elcsatolt területek egy részét visszakapta, illetve visszaszerezte. így lett ismét magyar néhány évre Kassa, Kolozsvár, Munkács és Újvidék. 1945 után ezek a területrészek újfent elvesztek, sőt, a pozsonyi hídfőnél kétfaluvalTrianonhoz képest is megkisebbedett hazánk. Trianonban már csak az ország előre meghatározott szétdarabolását szentesítették a nagyhatalmak, de azért meghallgatták a magyar küldöttség nagy tekintélyű vezetőjének azóta is lenyűgöző hatású beszédét. Gyulay Zoltán - Izing Antal Az első világháború végzetes következményekkel járt Magyar- ország számára. Az amerikai elnök, Woodrow Wilson már 1918. január 8-án, Amerika hadba lépése előtt közzétette szenátushoz intézett, tizennégy pontból álló üzenetét, amely az igazságos békekötés feltételeit tartalmazza. A tizedik pont így intézkedik: „Auszt- ria-Magyarország népeinek, amelyeknek helyét a népek között megoltalmazni és biztosítani kívánjuk, legelső alkalommal lehetővé kell tenni önálló fejlődésüket". Ezzel egy időben a külföldre távozott cseh emigránsok vezérei (Tomas Masaryk és Edvard Benes) megpecsételték a monarchia és az ezeréves Magyarország sorsát. Még azon a tavaszon, május 30-án az amerikai csehek és szlovákok megkötötték a pitts- burgi szerződést, amely kijelenti, hogy a szlovákok, ha megfelelő autonómiát kapnak, csatlakozni kívánnak Csehországhoz. Wilson, aki Masaryk rokona volt, a pittsburgi szerződés ürügyén pártfogásába vette a tervezett államot. Ennek következtében az antanthatalmak elismerték az akkor még nem is létező Csehszlovákiát hadviselő félnek. Az antanthatalmak 1918. ok- , tóber 5-én felkérték Wilsont, hogy az általa elkészített dokumentum alapján kezdjen béketárgyalásokat. Két héttel később Tisza István magyar miniszter- elnök a parlamentben kijelentette, hogy a háborút Magyar- ország elvesztette. Az események fölgyorsultak. Október 30- án a Nemzeti Tanács magához vette a hatalmat, s másnap meggyilkolták Tisza Istvánt. Károlyi Mihály kormánya - a grófot a király, TV. Károly kérte fel a miniszterelnöki posztra - elrendelte a magyar csapatok fegyver- letételét. A csehek betörtek a Felvidékre, a románok pedig a déli országrészben kalandoztak. Október 30-án a szlovák, november 25-én a szerb, végül december 1-jén a román népgyűlés résztvevői kimondták a Magyar- országtól való elszakadást. Magyarországon dúlt a vörösterror. Az antantállamokban pedig már senki sem vette komolyan a wilsoni elveket. Mindenki természetesnek találta, hogy a legyőzött államokra minden feltételt rá lehet és rá kell kényszeríteni. A győzők vezetői a legyőzött államok meghallgatása, részvétele nélkül határoztak, majd kijelentették, hogy a meghozott határozatok megváltoztathatat- lanok. Magyarország helyzetét különösen nehezítették a szer- bek, a románok és a csehek Párizsban tevékenykedő képviselői és ügynökei. Az év folyamán ■ Az utódállamok nemzeti alapokon jöttek létre, nacionalizmusuk aggodalommal töltötte el a nagyhatalmakat Apponyi Albert három nyelven beszélt APPONYi a konferencián, 1920. január 16-án a történelmi Magyar- országgal érvelt. A Kárpátmedence földrajzi és évszázadok szerves fejlődése nyomán kialakult gazdasági egységére vonatkozó utalásai, a magyar nemzet államalkotó géniuszának kiemelése a nemzetiségek csekélyebb politikai vezetői gyakorlatával szemben, a magyar történelem önzetlen küldetésével - Európa védelmében folytatott háborúival - kapcsolatos megállapításai egyszerre állították dicsfénybe Szent István örökségét és igyekeztek a jövő Európájának nélkülözhetetlen részeként láttatni az egységes Magyarországot Remekül meg szerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéde bravúros szónoki teljesítmény volt A szabad demokraták a légies határokról PETŐ IVÁNNAK, az SZDSZ frak- cióvezet&helyet- tesének nincs pártos álláspontja, de pártja ezt a kérdést is politikai alapon közelíti meg. Az a legfontosabb, hogy területi revízió szóba sem jöhet, noha a határok igazságtalanok, és sok magyar él az anyaországon kívül, akiket támogatni kell, erősíteni bennük az összetartozás érzését Ma is a megbékélés a legfontosabb, de nem szabad egyenlőségjelet tenni az állam- polgári jogok, illetve a kulturális és nemzeti összetartozás közé. Ezért nem szerencsés a tavalyi népszavazás eredményének gyakori felemlegetése. Az Európai Unió bővítésének lehetőségét ő is fontosnak tartja mint a határok légiesítésének leg célravezetőbb lehetőségét. a békét diktáló nagyhatalmak kisebbségi szerződéseket kötöttek Csehországgal, Szerbiával és Romániával, mivel maguk is érezték, hogy Közép-Európa új rendezése nemzetiségi szempontból veszélyes helyzetet teremt. Az utódállamokban mind jobban megnyilvánuló féktelen nacionalizmus is aggodalmat keltett bennük. A magyar delegáció 1920. január 7-én érkezett Párizsba gróf Apponyi Albert vezetésével, gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál segédletével. Közben a nemzetlaikon gyászkerettel jelentek meg. Ezzel egy időben az osztrákok követelni kezdték a nyugati magyar terület átadását, amelyet a csehek fenyegető fellépése is támogatott. Ezt a vonalat eredetileg korridornak szánták a nagyhatalmak az északi és a déli szláv államalakulatok, Csehszlovákia és a Szerb- Horvát-Szovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia között. Az osztrákok megkísérelték a terület megszállását, de mindenfelé magyar csapatok ellenállása fogadta őket. Bethlen visszautasíA rendőrség is vizsgálódott a napokban megjelent plakátok ügyében Tragédiák tragédiája volt az ország megcsonkítása FÜR LAJOS VOlt honvédelmi miniszter, az MDF alapító tagja szerint 1920- ban területileg darabolták fel Magyarországot, 1945 után politikailag és lelkileg is. Elhitették a határainkon belül maradt magyarokkal, hogy a kialakult helyzet megváltoztathatatlan, s ez nem más, mint a tragédiák tragédiája, ami megmutatkozott a december 5-i népszavazáson is. A trianoni döntés mindig igazságtalan volt, s az ma is. Ennek ellenére most csak a megbékélésnek van realitása revizionizmus nélkül, bár a határon túl élő magyaroknak meg adhatták volna már az autonómiát, de erre sehol sem került sor. Az EU-hoz való csatlakozás ezt sosem fogja automatikusan biztosítani. gyűlés 1920. március 1-jén Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak. Június 4-én pedig Apponyi lemondása után a versailles-i kis Trianon kastélyban Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Dräsche Lázár Alfréd aláírta a szerződést. November 13-án a nemzetgyűlés törvénybe iktatta, és kihirdetése után mint 1921: XXX. törvénycikk került a magyar törvények tárába. Az ország gyászba borult, a lobogókat félárbocra engedték, az újságok a címoldatotta az illetéktelen cseh beavatkozást, és a mindig magyarbarát Olaszország közvetítését kérte. Október 12-én Velencében aláírták az osztrák-magyar megegyezést, amelynek következtében Nyugat-Magyarország nagyobb része az osztrákoké lett, de kimondta, hogy Sopronban és környékén népszavazást kell tartani. December 14-én a népszavazáson fölényesen győzött a Magyarországhoz való tartozás gondolata, így nyerte el Sopron a Hűség városa címet.
