Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-30 / 151. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JUNIUS 30., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2005 39 - GERJEN 5 HIHEK Hamarosan modern hivatalba költöznek Ősszel elkészül a község pol­gármesteri hivatalának épüle­te. A régi házat úgy alakítják át, hogy minden igényt kielé­gítsen. A beruházáshoz a te­rületfejlesztési tanács, és a paksi atomerőmű is hozzájá­rult. Az önkormányzat úgy csökkenti a költségeket, hogy saját építőbrigádot szervezett. A közmunkások minden szak­ipari munkát elvégeznek, munkabérüket az állam fizeti. Nem ázik már be a templomtető Elkészült a római katolikus templom felújításának első üteme. Komplett födémszerke­zetet kapott az épület, kicse­rélték a cserepeket. Az átned­vesedett lábazatot szigetelték. A munkákhoz a Miniszterel­nöki Hivataltól nyertek tízmil­lió forintot. A felújításhoz a község is hozzájárult: az épít­kezésben részt vett a polgár- mesteri hivatal építőbrigádja. Pályázaton nyertek a klub berendezésére Erezd magad otthon címmel készített pályázatot az önkor­mányzat és a Gerjeni Fiata­lok Egyesülete. A Mobilitás Dél-Dunántúli Ifjúsági Szol­gáltató Irodához beadott pá­lyamunkával százötvenezer forintot nyert az Ifjúsági Minisztériumtól, amelyből a Pinceklubot rendezik be. FONTOS EMBEREK Képviselő-testület: Molnár Jó­zsef polgármester, Genye Be­nő alpolgármester, Csenynegi Andrea, Csík Károlyné, Házi Józsefné, Máté Dénes, Szabó Elemér, dr. Taba Sándorné, Vajda Benő, Vass Ferenc. Jegyző: dr. Letenyei Róbert. Iskolaigazgató: Bánné Tóth Erika. Háziorvos: dr. Kis Miki András. Református lelkész: Hatvai Ist­ván, katolikus plébános: Bagi Sándor. A cikkeket Seregély Erzsébet írta, a fotókat Gottvald Károly készítette. Az oldal megjelenését a gerjeni és a Tolna megyei önkor­mányzat támogatta. Az autópálya erejében bíznak tíz Év múlva Közel lesznek ahhoz, hogy a jó hatásokat érezzék, és kellően távol, hogy a rossz hatások elérjék a gerjenieket A művelődési házban ideigle­nesen kialakított polgármeste­ri hivatalban nagy a nyüzsgés. Molnár József polgármester tárgyal, cementet rendel, meg­beszéli a napi feladatokat mun­katársaival. Közben arra is jut ideje, hogy tanácsot adjon egy friss diplomás fiatalnak, hogy mit írjon az önéletrajzába. Úgy működünk, mint egy teleház - mondta a polgármes­ter. Szolgáltatunk az emberek­nek. Itt folyamatos az ügyfélfo­gadás, mert azt szeretnénk, ha éreznék a falu lakói, hogy ér­tük vagyunk. Az itt élők meg­szokták, hogy az önkormány­zatot bármilyen problémával megkereshetik. A bajba jutot­tak nem mennek el üres kéz­zel. A szépen rendezett falu­ban nyoma sincs annak, hogy az önkormányzat működési gondokkal küszködik. Az inf­rastruktúra teljes, amire büsz­kék, mert jórészük társadalmi munkában készült. Az utcák szilárd burkolatúak, a víz-, gáz-, és szennyvízhálózat ki­épült. Nemrégiben új iskola­szárnyat építettek, az óvodát felújították, és sportcsarnokuk is van. A polgármesteri hivatal épületének felújítása, amely a 21. század igényeit kielégíti, szeptemberre befejeződik. Molnár József polgármester cementet rendel a községháza átépítéséhez. Gerjenben tudatosan építkeznek Gerjen előre néz - mondta Molnár József. Tudatosan épít­keznek, hiszen tíz év múlva autópálya vezet ebbe a térség­be, és tudják, hogy a közleke­dési csomópontok közelében mindig pezsgő gazdasági élet folyik. A község kellően közel lesz, hogy jó hatásait érezzék, és kellően távol, hogy a rossz hatások elérjék őket. A rende­zési tervük már ennek jegyé­ben készült el, mert arra töre­kednek, hogy addigra kelle­mes lakókörnyezetet alakítsa­nak ki mindazoknak, akik a napi munkában megfáradva hazatérnek otthonukba. MAGÁNÜGYEK GERJENBEN Glück Jenőné akkor érzi jól magát, ha dolgozik glück jenöné a nyugdíjas- klub vezetője újságolvasás­sal kezdi a na­pot. Ha már kitanulmá­nyozta a napi sajtót, elindul dolgozni, mert csak akkor érzi jól magát, ha tevékenykedhet. Munka után a nyugdíjasok ügyeit intézi, a kertet műveli. A szőlőbe is be­segít. A férje permetez és ka­pál, ő kötözi, metszi a tőkét. Társadalmi munkát is szíve­sen vállal. Mindezek mellett családjának is szentel időt. Két fia és öt unokája van, akikre nagyon büszke. Hatvani István eredeti nyelven olvas bibliát hatvani István református lel­kész 1989-ben került Alsó­nyékről a falu­ba. Szeret az emberekkel foglalkozni. Családokat lá­togat. Főként időseket, akik nehezen mozdul­nak ki otthonukból. Szereti a pszichológiai és lelki gondozási munkákkal kapcsolatos köny­veket. Szívesen tanulmányozza eredeti nyelven, görögül és hé­berül a Bibliát, ez szükséges a prédikációhoz. Örömét leli, ha felfedezi, hogy egy-egy bibliai szó micsoda fantasztikus kinccsel rendelkezik. Nyúl Zoltán a különleges állatokat kedveli nyúl Zoltán a helyi sportegye­sület ificsapa­tának edzője barátaival né­ha olyan he­lyekre látogat, ahol különle­ges állatfajok­kal találkozhat. A vízparton, erdőn lesi meg életmódjukat. A határban, ha édesapja földjein besegít, a ma­darakat figyeli. Otthonukban sem nélkülözi a furcsa állatok társaságát. Törpe cocin díszbaromfikat tart, és gondos­kodik róluk. Az apró szárnya­sokat nem eszik meg, ezért azok egészen a kihalásukig ku­korékolnak az udvarban. Stankovics Krisztina mindent megörökít stankovics Krisztina a pol­gármesteri hi­vatalban iktat­ja az aktákat, és ő készíti elő a jegyző­vel a testületi anyagokat. Nemrég egy fényképezőgéppel lepte meg magát, hogy megörökíthesse a vőlegényével tett kiránduláso­kat. Legutóbb egy autóstalál­kozón jártak. Sajnálja, hogy ilyesmire kevés ideje jut, mert főiskolára is jár. A FTE termé­szettudományi karán személy­ügyi szervezőnek tanul. Estén­ként keresztrejtvényt fejt, vagy gobelint varrogat. Máig megtartották jó szokásaikat a gerjeniek szabó elemér huszonegy évig volt a település ta­nácselnöke, később pol­gármestere. Nehéz volt eredménye­ket elérni, de soha nem adta fel, ra­gaszkodott szülőhelyéhez, és küzdött a falu fejlődésé­ért. Szeme láttára lett a sá­ros utcákból szilárd burko­latú út, a régi épületből új. Ismeri az itt élő emberek képességeit. Ha társadalmi munkáról volt szó, egy em­berként jelentkeztek vala­mennyien. Ez a jó szokás máig fennmaradt. A gerje­niek végtelenül szorgalma­sak - mondta -, kihasznál­ják a lehetőségeket és mű­velik a földet. iramaim A télekszám alakulása: 1870 1616 1970 1668 1980 1512 1990 1385 2005 1367 óvodások száma: 43 fő iskolások száma: 110 fő helyiadó-bevétel: 12 millió egy főre jutó adóbevétel: 8780 Ft munkanélküliség 13% EigElftíiivHlia A polgármesteri hivatal nyitva tartása 8-tól 16 óráig. Folyamatos az ügyfélfogadás. Orvosi rendelő: hétfő, csütörtök: 12.30 -16.30, kedd, szerda: 9.00 -13.00, péntek: 8.00 -12.00. Katolikus szentmise: vasárnap 11.30. Református istentisztelet: vasár­nap 10 óra. Pezsgő életet teremtenek egyesület Strandröplabda-pályát építenek a fiatalok Tavaly ősszel alakult a Gerjeni Fiatalok Egyesü­lete a helyi általános, kö­zépiskolás és főiskolai, egyetemi hallgatókból. Vezetőjüknek romhányi Ká­rolyt választották. Az egyesület tagjai közös be­szélgetésen gyűjtötték össze igényeiket, elképzeléseiket. Ennek alapján készítettek munkatervet. A klubfoglalko­zásoknak helyet is adott az ön- kormányzat. A Pinceklubban rendezik a találkozókat és az előadásokat. Idén tavasszal sportnapot szerveztek, ahol nemcsak a tagok, hanem a falu apraja-nagyja focizott, röplab- dázott vagy kézilabdázott. So­kan vártak sorukra a ping­pongasztaloknál. A jókedvű napot tábortűz és szalonnasü­tés zárta. A majálison szinte az egész falu részt vett. Ott sem ma­radhattak el a klasszikus sportok. Pesti Zol­tán, az egyesület egyik tagja ötlete volt, hogy az önkor­mányzat udvarán régóta pihe­nő tűzoltó szerkezetet is előve­gyék. A résztvevők vidáman vetették magukat a tűzoltó­fecskendő vízsugarába. A jól sikerült programokból újabb ötleteket merítettek. Két hét múlva strandröplabda-pályát építenek. Ásót fognak, hogy helyet ké­szítsenek a homoknak. A föld­hordásban az önkormányzat segít. Egy hétvégén szeretnék befejezni a munkát, hogy egy hét múlva már labdázhassa­nak. A focipálya melletti terü­let a legalkalmasabb-erre a cél­ra - véli Romhányi Károly. A két pálya közelsége alkalmat ad arra, hogy a sportolni szere­tők többet találkozzanak, be­szélgessenek. Böllér volt, hentes lett belőle húsüzlet A sertés fogy, a pulykát nemigen vásárolják % A faluban szükség van a húsboltra - mondta Lampert János Lampert János hajnal ötkor kel. Felveszi a fehér köpenyét. Maga elé Janika feliratú kötényét köti. Hozzászokott a korai keléshez, mert a friss húst ki kell rakodni a hűtőpultra, mire a vásárlók a boltba érkeznek. A hentesüzlet márciusban nyitott. Nagy szükség volt a bolt­ra. Amióta a téesz megszűnt, az állattartás lecsökkent. Mindenki a készárut vásárolja.- Itt születtem, és többen is­merik munkámat - mondta Lampert János. - Néhány évvel ezelőtt volt olyan hónap, hogy nyolcvan disznót is leszúrtam. Sokan hívtak böllérnek - fűzi hozzá. Most az üzletben kanya­rítja a húst. A sertésből több, a marhából kevesebb fogy. A ba­romfihús is kelendő. A pulykát nemigen vásárolják még, de a boltos folyamatosan ajánlgatja, hátha megszeretik. Az üzletben az árak szolidak, a táblán jól lát­hatóan feltüntetik az árakat. Az igényeket igyekszik kielégíteni, és előfordul, hogy a különleges kéréseknek is eleget tesz. Kony­hakészre darabolja, szeleteli a kért portékát, s azon sem lepő­dik meg, ha egy egyedülálló nyugdíjas húsz dekagramm da­rált húst kér. Ennyi egy ember­nek elég - véli, s minek is venné­nek egyszerre többet, hiszen az üzlet naponta nyitva tart. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents