Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-28 / 149. szám

4 ALMANACH 2005 78 - NAGYKÓNYI TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 28., KEDD íbb^^ Az emberek mindig számíthatnak egymásra TARÁCSKY JÓZSEFNÉ PANNI né­ni egy híján negyven esz- lendőt taní­tott a község általános is­kolájában. A nyugdíjas pe­dagógus ma is tanít, nem rit­kán volt tanítványai unokáját. Ha úgy érzi, egy-egy gyer­mekből többet lehet kihozni, ő megpróbálja. A pedagógus hivatás hagyomány családjá- bap, vele és az általános isko­lában tanító lányával együtt tizennégyen választották ezt a pályát. Panni néni egész életét itt élte le. Mint mondja, azért jó itt élni, mert nem is falu ez, hanem egy nagy csa­lád. Az emberek számíthat­nak egymásra, a többiek se­gítségére. üssmsssmmsi A lakosság száma 1870 2078 1970 1949 1980 1639 1990 1374 2005 1267 Születések száma 2004 12 fő Helyi adóbevétel: 3 000 000 Ft Egy főre eső helyi adó: 2371 Ft Gépjárművek száma: 306 Munkanélküliség: 23,7% 3L MEDDIG? Ügyfélfogadás a polgármesteri hi­vatalban hétfőn, szerdán és pén­teken 8 órától 12 óráig. Orvosi rendelés: hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 8-tól 12 órá­ig, csütörtökön 15-től 17 óráig. Római katolikus mise: vasárnap 11 órakor. Nem adja fel a virágos falu fenntartás Az önkormányzat a nehéz anyagi helyzet ellenére igyekszik az eddig megszokott színvonalon működtetni a falut A falu óvodájába negyvenhat kisgyermek jár, közülük tizennégyen ősztől már az iskolapadot koptatják. A százéves óvodaépület megérett a felújításra, az önkormányzat pályázat útján reméli megszerezni a szükséges pénzt Aki első alkalommal jár Nagykónyiban ilyenkor, nyár idején, virágok színpompás ka- valkádja fogadja. Az út melletti virágállványokon, a köztere­ken, a középületek előtti ágyá- sokban virulnak a gyönyörű növények. Hogy nem csak a helybélieknek tetszik mindez, azt a polgármesteri hivatalba érkező levelek bizonyítják. A település nincs könnyű helyzetben. Az éves költségve­tésből nem jönnek ki, az idei évre már hitelt kellett betervez­ni - mondta Szabó Péter pol­gármester. Az óvoda százéves épületét fel kell újítani, erre pályázat út­ján szeretnének forrást találni. Két pályázat eredményére vár­nak, sokat jelentene, ha siker­rel járnának. Ezekkel a pályá­zatokkal az iskolaépület kor­szerűsítéséhez, valamint az ut­cai buszvárók cseréjéhez, illet­ve az önkormányzat épülete előtt köztér kialakításához kér­tek támogatást. Nagykónyiban nem könnyű munkát találni, a környező vá­rosokba való bejárást sem tud­ják sokan felvállalni. A költség- vetés túlnyomó részét az intéz­mények fenntartására és a szo­ciális alapon kifizetett segé­lyekre fordítják. A közvilágítás korszerűsítése már lezajlott és megoldott a szervezett szemétszállítás is. Nagy igény lenne a szennyvíz- hálózat kiépítésére, az utak is felújításra szorulnának, ám eh­hez Is nagyon sok pénzre lenne szükség. A feltételek nem kedveznek a településnek, de nem monda­nak le a fejlődésről. Az önkor­mányzat azon munkálkodik, hogy a nehéz anyagi helyzet el­lenére mindent a megszokott színvonalon biztosítson a falu lakosságának. Ehhez eddig is megtalálták és ezután is meg­találják a szükséges forrásokat. Aratásra készülnek a szövetkezetben A Koppánymenti Mezőgazda- sági Szövetkezet a település legnagyobb munkaadója. Negyvenöt embert foglalkoz­tatnak, többségében nagykónyi lakosokat. Mint azt Korpádi Lajos, a szövetkezet elnöke elmondta, csak nö­vénytermesztéssel foglalkoz­nak, főként kalászosokat, ku­koricát, napraforgót és repcét termesztenek. A héten kezdik az őszi árpa aratását, elége­dettek az ígérkező hozammal. A szövetkezetnek nincsenek értékesítési gondjai, a magtá­rak üresen várják az idei ter­mést. Jótékonysági bál segíti az óvodát Minden évben jótékonysági bált rendeznek az óvoda javá­ra. Az itt kisorsolt tombolatár­gyak többségét az intézmény ügyeskezű óvodapedagógusai készítik. Igyekeznek változa­tos programokat szervezni a gyerekeknek, az idén száz­ezer forintot nyertek pályázat útján utazásra, kirándulásra. Még szélesebbé válik az oktatási paletta Az általános iskolában szep­tembertől művészeti oktatást is indítanak. A Talentum­program keretében néptánc- és drámajáték-oktatáson, vala­mint kézműves foglalkozáson vehetnek részt a tanulók. FONTOS EMBEREK Polgármester Szabó Péter, alpol­gármester Halmi Zoltán, körjegyző Feliinger Károlyné. Önkormányzati képviselők: Bajor József, Bognár István, Gál Sándorné, Gili Kovács Károlyné, ígért József és Kimmel Attila. Cigány kisebbségi önkor­mányzat: Bogdán János, Florváth János, Oláhné Kerpács Erika. Az óvoda vezetője Korpádi Lajosné, az általános iskola igazgatója Horváthné Pálinkás Judit. Az idő­sek otthonát Gergely Gabriella ve­zeti. A mezőgazdasági szövetkezet elnöke Korpádi Lajos. A település plébánosa Márton István. Az összeállítást írta Venter Marian­na, a fotókat Gottvald Károly készí­tette. Az oldal a Tolna megyei önkor­mányzat támogatásával jelent meg. MAGÁNÜGYEK NAGYKŐ Drávecz Károlyné unokázik, süt-főz és kertészkedik drávecz károlyné harmincöt éve dolgozik a közigazgatás­ban. A polgár- mesteri hivatal főmunkatársa nagykónyi szü­letésű, idevaló­si a férje, itt él­nek a gyermekeik is. Egy fiuk, egy lányuk van és két unoká­nak örülhetnek. Szabadidejét legszívesebben az unokáival tölti. Szeret sütni-főzni, a család és ismerősök leginkább a gom­bával és őszibarackkal készített csirkemellet dicsérik. Szeret kertészkedni, szívesen néz té­vét. A szép filmeket és a kíván­ságműsorokat kedveli. Horváthné Pálinkás Judit a sporttal kapcsolódik ki HORVÁTHNÉ PÁLINKÁS JUDIT az általános iskola igazgatója, szeptemberben a 22. tanévet kezdi meg az intézményben. Az iskolában 168 diák tanul. Nemcsak nagykónyi, értényi, koppányszántói és meggyes­pusztai gyerekek is járnak ide. Horváthné Pálinkás Judit sza­badidejében kerékpározik, aero- bikra jár, szereti a labdajátéko­kat. Szívesen járja a természe­tet. Szeret még zenét hallgatni és olvasni, a könnyed, kikapcso­lódást szolgáló olvasmányokat kedveli. Korpádi Lajosné munkáit országosan elismerik korpádi lajosné a nagykónyi óvoda vezetője, több mint há­rom évtizede dolgozik itt. A két csoporttal működő intéz- m ménybe negy­venhat kisgyer­mek jár, róluk négy óvónő és két dajka gondoskodik. Korpádi Lajosné hobbija a foltvarrás, más néven patchwork. Haszná­lati tárgyakat, faliképeket készít a nagy pontosságot és figyelmet igénylő foltvarró technikával. Országos versenyeken is lett már második. A foltvarrás mel­lett a papírhajtogatást, festést, rajzolást is kedveli. Feliinger Zoltán unokájával tölti szabadidejét FELUNGER Zoltán kollégájával, Neumayer Ist­vánnal, a köz- gg ifXH. munkások munkavezető- je. Reggelen- *• lllÉIB ként ők adják ki a feladato­kat, napközben járják a területet, ellenőriznek. Jelenleg a községet virágosítják, tisztítják az árkokat és egy ro­mos házat bontanak a közmun­kások. Ők tartják rendben a parkokat, füvet nyírnak, kaszál­nak. Feliinger Zoltán minden szabadidejét unokájával tölti. A kétéves Vivien nagyon szereti a nagypapáját, aki játszik vele, sétálni, játszótérre viszi. A halállal nézett szembe katonaélet Vitézi cím Túrós Istvánnak Életük a családi gazdaság vállalkozás A gyerekek viszik majd tovább Az ígért család 1994 óta egyéni gazdálkodóként dolgozik. Kemény munká­val tartják fenn 178 hektá­ros gazdaságukat. ígért József és felesége több mint tíz esztendeje a családi gazdálko­dásban találta meg a megélhetés forrását Tavaly volt vállalkozá­suk tízéves, ez az idő a túlélés di­adala a hátráltató tényezők felett. Ha nehezen is, mindig sikerült, amit elterveztek, természetesen kemény munkával. Kukoricát, búzát, árpát, tritíkálét és napra­forgót termesztenek. lói tudják, hogy eredményt csak korszerű feltételek mellett érhetnek el. Há­rom modern erőgép dolgozik a földeken, a számítógéppel vezé­relt permetező felszerelés a csúcstechnológiát képviseli. Emellett számos kisebb munka­gép is segíti a munkát. A gépek megvásárlásához hitelt vettek fel és pályázat útján is támogatást szereztek. ígérték nem tudják el­képzelni, hogy mással foglalkoz­nának. Mint mondják, ezt szere­tik, ehhez értenek. A gazdálko­dás szabadsága megfizethetetlen, egy főnökük van csak, saját ma­guk. A házaspárnak két leány- gyermeke van, egyikük 23, mási­kuk 20 esztendős. Dolgoznak és tanulnak. Ha eljön az ideje, to­vább viszik a gazdaságot ígérték igyekeznek a legkorsze­rűbb felszereléssel dolgozni a csa­ládi birtokon A Dél-Alföldi Vitézi Rend a szegedi alsóvárosi temp­lomban rendezett ceremó­nián vitézi címet adomá­nyozott Túrós Istvánnak. A címet az idegen hadse­reg elleni megmozdulás­ban való részvételért ítél­ték meg számára. Az ozorai születésű Túrós Ist­ván több mint fél évszázada él Nagykónyiban. Édesanyja ko­rán elhalt, a nagymama nevel­te. Ő tanította arra, hogy hazá­ját szerető ember legyen, akire méltán büszke lehet a családja. Egész életében ennek az elvá­rásnak igyekezett megfelelni. A negyvenes évek végén kapta meg katonai behívóját, 1950- ben tiszti iskolára került. Ezt el­végezve Tamásiban, Debrecen­ben, Karcagon teljesített szolgá­latot. Az 1956-os forradalom Ta­másiban érte. Tagja lett a forra­dalmi katonatanácsnak. A for­radalom bukása után szovjet katonai fogságba került. Hogy megtörjék, egy éjszaka három­szor állították kivégző osztag elé, a cellában pedig rálőttek. Amikor fogságba került, felesé­gét,, féléves kisfiát hagyta ott­hon. Pécsett, majd Kaposváron raboskodott, majd ügyét kivizs­gálták és felmentették a vádak alól. Haza­térve soká­ig nem ka­pott mun­kát, később dolgozott erdészet­ben, majd kitanulta a komlóter- Túrós István 1956 mesztést. után éveket töltött Dolgozott börtönben Fornádon, Tamásiban, Pusztahencsén, Ozorán. A tamási gazdaságból vonult nyugdíjba 1989-ben. Az­óta otthon tevékenykedik, pél­dásan műveli a tizenegy hek­tárnyi birtokot.

Next

/
Thumbnails
Contents