Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-25 / 147. szám
11 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 25., SZOMBAT HÉTVÉGE néprajz Az egységesülő Európa tanulhat a Dél-Dunántúltól. Az évszázadok óta együtt élő magyarok, németek, szerbek, horvátok megőrizték hagyományaikat, sokat tanultak egymástól TOLNAI GYÖNGYSZEM A SKANZENBEN Szeri Árpád Hosszasan kígyózik a sor a Sztaravoda-patak menti völgy kiszélesített ösvényén. Több százan ballagnak a vadregényes, hegyekkel körülvett medence frissen kialakított helyszínére, ahol hosszas és aprólékos eló'ké- szítés után új házak teremtek a semmiből. Bár ezek már nem lakóházakként működnek, még ha azok is voltak egykoron. Ettől kezdve viszont a népi kultúra megfogható, sőt, a pincétől a padlásig bejárható emlékei. Porták négy megyéből, köztük szű- kebb hazánkból, melyeket a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megmentett az enyészettől. Itt újból felépítve és berendezve immár közkincs valamennyi. Galambősz hajú, karakteres arcú, magas, szikár férfi alakja tűnik elő: Andrásfalvy Bertalan, az egykoron a szekszárdi múzeumban tevékenykedő néprajz- kutató is a Dél-Dunántúli tájegység avatására igyekszik a murvás gyalogúton. Örül, hogyne örülne a megnyitónak, van itt olyan ház is, amit sajátjavaslatára hoztak ide: ám ha egyik szeme nevet, azért a másik továbbra is sír.- A vidéki, helyszínen megőrzött népi műemlékek sorsa továbbra is keserves - int lemondóan a professzor. - Ezeket az épületeket jórészt az önkormányzatoknak adták át, de nekik nincs pénzük az állagmegóvásra. A vályogos, szalmatetős házak fűtés, gondozás nélkül két- három év alatt tönkremennek. A szentendrei skanzenban, legalább már itt, ez a veszély szerencsére nem fenyeget Egyelőre van, és ha minden igaz, a jövőben is lesz pénz a bővítésre: a következő év májusában a felföldi mezővárosi tájegység nőhet ki a földből. Míves váza és az ezredéves évfordulóra palackozott bor. Ezzel az ajándékkal fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnököt a faddi ház, illetve Kocsner Antal polgár- mester. Az érdeklődők gyűrűjébe font államfő feleségével, Dalma asszonnyal együtt a faddi portát kereste fel elsőként, amikor is jó negyedórával a csütörtöki megnyitó előtt kedvtelésből végigsétált a szentendrei szabadtéri múzeum új tájegységének főutcáján. Ott, ahol immár Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye összesen küenc jellegzetes népi építménye is várja a látogatókat- Érdemes megnézni a csontból készült villákat is, ezeket már dísznek használták a múlt század legelején - az államfő érdeklődve hallgatta a kiállítást rendező múzeológus, dr. Zentai Tünde szakavatott ismertetését. S bár sietni kell, a következő, hidasi házban már készülnek a jeles vendég fogadására, Mádl Ferenc egy pillanatra megállva így szól lapunknak a látottakról:- Káprázatos, ahogyan itt ezt az épületet eredeti állapotában bemutatják: amit láttunk, az a néprajzi kultúra egyik csúcsa. Mindez távolról sem diplomatikus udvariasság. A baranyai gyökerekkel rendelkező dr. Zentai Tünde muzeológus, az új tájegység megalkotója egyenesen úgy fogalmaz: a Tolna megyei rész a most elkészült falu gyöngyszeme! A Bartina Néptánc Egyesület ifjúsági csoportja a szőlőőrzés szokásába ágyazott sárközi táncokkal, karikázóval, verbunkkal, csárdással, ugróval szórakoztatta a közönséget- Remélem, nem veszik zokon mások, de a szőlőhegyi tanyával is rendelkező sárközi, őcsényi ház valamennyi épület közül a legszebb. Egyúttal ez a leggazdagabb portánk, mely 1872-be kalauzolja a látogatókat. A tulipános bútorokkal berendezett faddi ház pedig azt mutatja, milyen is volt a településen 1907. december 24-én a karácsony. Ezen a napon amúgy sem panaszkodhattak a Tolna megyeiek arra, hogy csekély figyelem övezi őket. Mert igaz ugyan, hogy a megnyitó kezdetét jelző zene, a Tenkes kapitánya Baranyát, a siklósi várat idézte, de aztán a lovagokat már ismét Tolna adta. Mármint az Alisca borrend palástos lovagjait, akik Módos Ernő nagymester vezetésével vonultak fel a színpadra, népszerűsítve a jóféle szekszárdi borokat. Majd a színpad előtti téren Matókné Kapási Julianna csapata, a Bartina táncoslábú fiataljai adtak ízelítőt az élő folklórból. A színpadon eddigre - az ugyancsak Tolna megyei származású Fábián Éva népdalénekes fellépése után - már lezajlott a szabadtéri múzeum megajándékozása: Baranya megye elnöke, dr. Kékes Ferenc egy éthordóval és kancsóval, Somogy megye elnöke, dr. Gyenesei István egy szőttessel és pásztorfaragással, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke, Frankné dr. Kovács Szilvia pedig egy komakosárral és komakendővel gyarapította a skanzen különleges gyűjteményét. A drávacsehi, hidasi, zádori, a csökölyi és szennai, a muraszemenyei, valamint a faddi és őcsény-szőlőhegyi porták - melyeket a négy érintett megyéből érkezők idén díjmentesen látogathatnak - egymás mellett, harmonikus egységet alkotva sorakoznak. A tervező ezt a hatást átgondolt tervének pontos megvalósításával érte el. Ám a szintén tetten érhető mélyebb értelmet, az üzenetet maga a történelem fogalmazta meg. Ezt így tolmácsolta az ünneplő közönségnek Mádl Ferenc: - Hazánknak olyan tájegységét ismerhetjük meg, ahol évszázadok óta élnek együtt magyarok, németek, szerbek, horvátok. Közösségeik képesek voltak megőrizni hagyományaikat, sokat kölcsönöztek egymástól. Valami ilyesmit szeretne az egységesülő Európa a nemzetek együttműködésében is elérni. A faddi házban jellegzetes helybeli süteményekkel, fánkkal és rétessel kínálták Mádl Ferenc államfőt Magyar tájak a Sztaravoda-patak völgyében A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország központi népi építészeti gyűjteménye. A Szentendre határában, a Sztaravoda- patak völgyében fekvő, több mint 60 hektáros múzeum évente 180-200 ezer látogatót jogod 1967-es megalapítása óta alapfeladata a népi építészet és lakáskultúra kutatása, tárgyi és szellemi emlékeinek összegyűjtő se. A nemzeti kulturális örökség hagyományos tárgyi emlékeit a múzeum az eredeti helyükön lebontott és a múzeum területére áttelepített épületekben állandó és időszaki kiállítások formájában mutatja be. Magyarország jellemző építészeti zónái a múzeum kilenc tájegységében, települési egységekbe rendezve ismerhetők meg. Elkészült és látogatható a Fels&Tiszavidék (1974), a Kisalföld (1987), a Nyugat-Du- nántúl (1993), a Bakony, Bala- ton-feMdék (2000) és folyamatosan épül az alföldi mezőváros (1992-től). Idén június 24-től látogatható legújabb tájegység, a DéíDunántuL Ennek a területnek a létrehozása 450 millió fő rintba került Korsós Babett, a zászlótartó az őcsényi zászlóval A Lovas család őcsényi házát 1976-ban szállították Szentendrére l i 1 *
