Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-20 / 142. szám

4 ALMA NACH 2005 6 6 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 20., HÉTFŐ- LAPAFO jmrwxm n Esze ágában sincs elköltözni innen takács zsolt fiatal kora el­lenére elkö­telezett lápafői. Igaz, a szomszéd településen dolgozik, de esze ágában sincs elköltözni szülőfalujá­ból. Csillogó szemmel mesé­li, hogy gyerekkorában bi­ciklivel járták az erdőt, a szőlőhegyet és szinte a foci­pályán nőttek fel barátaival. Annak ellenére, hogy ez a társaság már szétszóródott és többen el is költöztek már a faluból, ha találkoznak va­lahol, szívesen idézik fel a régi emlékeket. Akik pedig maradtak a községben, a mai napig szívesen segíte­nek egymásnak, ha munká­ról van szó. A LELEKSZAM ALAKULÁSA: 1870: 478 1949: 457 1970: 305 1990: 204 2005: 205 Óvodások száma: 15 Helyiadó-bevétel: 1,37 M Ft Egy főre eső helyiadó: 6682 Ft Munkanélküliség: 34,8%, 29 fő Polgármester fogadóórája: min­den kedden 8-tól 12 óráig. Körjegyző fogadóórája: minden kedden 8-tól 12 óráig. Falugazdász fogadóórája: minden kedden 10-től 11.50-ig. Háziorvos rendelési ideje: minden kedden és csütörtökön 8-tól 12 óráig. Az állatorvos igény szerint rendel minden nap. Református istentisztelet: a hó­nap első vasárnapján 11 órakor, a hónap harmadik vasárnapján 13 órakor. Hiány helyett tartalék van a falu pénzei Csak takarékos gazdálkodással tudják elkerülni a költségvetési hiányt Lápafőn. A tartalék pályázatokhoz kell Lápafőn a kétszázöt lakóból közel hetven tizennyolc év alatti, ezért is tartják fontosnak, hogy megfelelő programokat szervezzenek a fiataloknak. Nagy sikere volt az idei gyermeknapnak Sétálunk a Lápafőn átvezető út közepén, hétköznap délelőtt Né­meth csaba polgármesterrel. Autó nem dudál ránk, csak egy­szer kell lehúzódnunk, amikor a körzeti megbízott érkezik. Kü­lönben teljes a csend a telepü­lésen. Kicsi, nyugodt falu a mi­énk - mondja a polgármester és büszkén hozzá­teszi: nincs költ­ségvetési hiány, sőt vannak tar­talékaik is. Ed­dig tehát szép­nek tűnik minden, de ahogy más településeken, itt is nagyon kevés a munkahely. Ebből követ­kezően nagyon érdekes a lakos­ság összetétele. A kétszáz lápafő- iből közel hetven tizennyolc év alatti és majdnem ugyanennyi nyugdíjas is van. Kevés az aktív dolgozó - magyarázza a falu első embere. Aki tud, elmegy másho­va dolgozni, és általában el is költözik. A bejárókat sehol sem alkalmazzák szívesen. A tartalé­kokat megpróbálják jól felhasz­nálni, pályázatok önrészéhez tesznek félre. így újították fel ta­vasszal a ravatalozót, most pedig a Kossuth utca burkolatát szeret­ték volna rendbe tenni. Az önerő meglenne, de -s ezért Németh Csaba dühös - úgy érzi, nem kaptak támogatást a pályázat be­nyújtásához a dombóvári több­célú társulástól. Tavaly sikerült a járdákat felújítani a faluban, nemcsak pályázatból, de nagy részét a falu saját pénzéből. Re­mélik, nem csökken a születé­sek száma, mert akkor megma­radhat az óvoda, ahol a fűtést is szeretnék korszerűsíteni. Falu­napot nem tartanak, a lakók kér­ték, hogy inkább kirándulást szervezzenek ezen a pénzen. Fontos a jó viszony megtartása a szomszéd településekkel, hiszen Lápafő, Szakcs és Várong kör­jegyzősége az elmúlt években jól működött. MAGÁNÜGYEK LÁPAFŐN Horváth Sándor három falu ügyeiben is otthon van Horváth Sándor körjegyző nincs könnyű helyzetben, hi­szen három önkormányzat gazdálkodásá­val kell foglal­koznia és a pá­lyázati igé­nyek is háromszorosan jelent­keznek a jegyzőnél. Ezért is tartja nagyon fontosnak, hogy sikerült megőrizni az egyen­súlyt a községek között. Ehhez az is szükséges, hogy elfogad­ják a polgármesterek a mun­káját. Büszke rá, hogy a szám­vevőszéki jelentés is példás­nak értékelte Szakcs, Lápafő és Várong együttműködését. Horváth Zoltán öríil, hogy nem különböztetik meg Horváth zoltán egész családja Lápafőn lakott és természete­sen ő is itt szü­letett Szeret itt, mert roma származása miatt senki sem szólta még meg. Azt mondja: egy a falu lakói közül, és ezt minden­ki elismeri. Nem könnyű meg­élni Lápafőn, dolgozott az ön- kormányzat alkalmazásában, eljár napszámba, de sajnos más munkalehetőség nincs. Ennek ellenére nem panaszko­dik, főleg mióta az önkormány­zat segítségével bekötötték a vizet a házába, jól érzi magát Gulyásné Nagypál Erika szívesen utazik a családdal GULYÁSNÉ NAGYPÁL ERIKA, a fa- lu postameste- a helyi jm , I » választási bi­ff aHB zottságtagja. V y W Szívesen ker- ' tészkedik, a fa­zékba való zöldségeket a konyhakertjében termeszti. Szeret utazgatni a családjával, sokszor csak hirtelen ötlettől vezérelve járják be Magyaror­szág legszebb tájait. Az igazi kedvence a Balaton-felvidék, ahová egy évben akár több­ször is elmennek. Ilyenkor megnézik a nevezetességeket, a múzeumokat, de a lényeg az, hogy együtt van a család. Ti KaczJánosnét a szerelem vezette húsz éve Lápafőre kacz jánosné, a falu egyik bol­tosa lassan húsz éve köl­tözött Lápafőre. Ere­detileg Nakon lakott, a pár- 1 választás hoz­ta ide. A falu életét nem kell bemutatni neki, hiszen képviselő, másrészt az emberek a mai napig megbe­szélik a boltban az önkormány­zat döntéseit, hol komolyan, hol viccesen. Annak nagyon örül, hogy sok gyerek él a falu­ban, ha teheti részt vesz a prog­ramok szervezésében, mert úgy érzi, kötelessége mindent megtenni a lápafői fiatalokért. Pályázati pénzből újult meg a ravatalozó Tavasszal készült el a ravata­lozó felújítása a településen. A három és fél millió forintba kerülő munkák árát hetven százalékban a megyei terület- fejlesztési tanács támogatta, míg a fennmaradó harminc százalékot saját pénzből fizet­te az önkormányzat. Korsze­rűsítették az elavult villamos rendszert, de járda és vízelve­zető csatorna is készült. Kü­lön gondot okozott, hogy nem volt bevezetve az épületbe a víz, ez most megtörtént, és vi­zesblokk is készült a tavasz- szal átadott ravatalozóban. Falunap helyett inkább kirándulnak Az előző évek sikere alapján a képviselő-testület úgy dön­tött, nem rendez külön falu­napot. A falu lakóinak kérésé­re ezen a pénzen inkább két kirándulást szerveznek min­den évben Lápafőn. Július másodikán a tizennyolc év alatti fiatalok és szüleik BaTatonlellére utazhatnak az önkormányzat költségén, majd szintén a lakók kérésé­re augusztus húszadikán Debrecenbe indul busz a vi­rágkarneválra. Az ötletet a ta­valy bevált kirándulás adta, amikor is Hévizén és Keszt­helyen voltak a lápafőiek. Ak­kor jött az ötlet, hogy érdeme­sebb lenne erre elkölteni azt a pénzt, amit a falunapra szántak. FONTOS EMBEKEK Képviselő-testület: Németh Csaba polgármester, Bognár Lajos alpolgármester, Takács Zsolt, Takács János, Kacz Jánosné, Antal József. Kör­jegyző: Horváth Sándor. Házi­orvos: Dr. Radulescu Doru. Ái- latorvos: Dr. Magyarfalvi Gé­za. Körzeti megbízott: Vörös András. Házi szociális szol­gáltatás: Takács Jánosné. Re­formátus lelkész: Németh Pé­ter. Díszpolgárok: Stickl János és Tóthpál Zoltán. Az összeállítást irta és a fotó­kat készítette: Tulézi György. Az oldal a Tolna megyei ön- kormányzat támogatásával je­lent meg. Húsz éve dajkálja a piciket óvoda Reméli, hogy megmaradhat a lápafői ovi Visszaforgatja a hasznot mezőgazdaság Pályázati pénzből tudott gépeket venni Húsz éve dajkálja már a lápafői óvodásokat tollas lászlőné. Az évek során közel háromszáz gyerek dadusa volt Anna néni, hiszen mindenki így szólítja a faluban. A legna­gyobb öröm azonban az, hogy az utcán ráköszönnek a kicsik és a felnőttek egyaránt, ezzel is elismerve sok évi munká­ját. A jól felszerelt óvodába ősz­től tizenöt apróság jár majd, és Anna néni szerint az a leg-, fontosabb, hogy ezek a csöpp­ségek az ajtón belépve érez­zék, olyan helyre jöttek, ahol szeretni fogják őket. Tizenkét éve dolgozik együtt az óvónő­vel, akivel már szinte egymás gondolatait is ismerik, és kö­zösen szervezik a programo­kat a gyerekeknek. A dombó­vári művelődési házba viszik őket színházba, és ebben az évben az évzárón a tűzoltó­sággal ismerkedhettek meg a gyerekek. Ha éppen nem az ovisokkal foglalkozik, az ott­honi nagy kertet gondozza, ahol paprikát, paradicsomot, zöldségeket nevel. Reméli, hogy a következő években sem lesz kevesebb a gyerek és megmaradhat az ovi Lápafőn. Akkor, amíg az ereje is enge­di, szívesen dajkálja tovább az ide járó picurikat. A mezőgazdaságra tette fel az életét bognár dezső. Kaposvá­ron elvégezte a főiskolát, majd rövidesen tizenegy hektáron kezdett gazdálkodni. Ma már kétszázhúsz hektá­ron termeszt kukoricát, bú­zát, cukorrépát. Ez utóbbi mi­att szerencsésnek tartja ma­gát, azt mondja, a cukorrépán van haszon, a többin viszont alig. Alacsonyak az árak, ké­sik a támogatások kifizetése - sorolja a mezőgazdaság is­mert gondjait. Nehéz előre tervezni, de ha haszna van, azt rögtön vissza­forgatja, és földet vásárol. Kö­szönhetően a felkészültségé­nek és annak, hogy nyomon követi a pályázati lehetősége­ket, sikerült kedvező támoga­tásból gépeket vásárolnia. Ezekkel persze segít a faluban ahol tud, télen havat tol, nyá­ron pedig többször is leka­szálja a focipályát, karban tartja a határban lévő földesu- takat. Most felkészül az aratásra, és június közepétől szinte minden percét a földön tölti, amíg betakarítják a terményt. Nagyon szeretné, ha a gazda­ságot a fiai vinnék majd to­vább, erre is készíti fel őket, igaz Bence már teljes értékű segítsége a munkában.

Next

/
Thumbnails
Contents