Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-02 / 127. szám
■TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 3005 33 5- ÉRTÉNY Kis lépésekkel haladnak óvoda Annak ellenére, hogy nincs könnyű helyzetben a település, nem tudnak annyi kicsit felvenni az óvodába, ahányan jelentkeznek Értényben sok gyerek születik, az óvodát máris kinőtték, több a Jelentkező, mint a hely Jobb mint nyolcvan éve él Értényben Babai Adámné Babai Ádámné már elmúlt nyolcvanéves és az egész életét Értényben élte le. Nagyon sok változást megélt az évek során. Igazán azt sajnálja, hogy a mezőgazdaság nem úgy működik, mint régen, mert akkor ebből élt a falu. Minden volt itt, szakmák, nagy élet és még mozi is. A szomszédok tisztelték egymást, segített mindenki mindenkinek, de ez ma már sajnos nincs így. Azt mondja, vége van nemcsak Budavárnak, de Érténynek is. Aztán ha összejönnek a nyugdíjasklub tagjaival és jobb kedvre derülnek, azt is megbeszélik, nem kívánkoznának el innen, hiszen minden emlékük, örömük, sőt bánatuk is Értényhez köti őket Ahogy az autós elhalad a Ráadás mellett, lassan megérkezik Érténybe, ebbe a dombok közt fekvő kis zsáktelepülésre. A Ráadás különben a halastóval szemben lévő domb. A falusiak rengeteg régi elnevezést megőriztek az elmúlt évekből. Ilyen a Csicsavölgy, a Jégverem, a Gödrös vagy éppen a Büdöskút. Sajnos a múltból szinte csak a nevek maradtak meg, nem a munkahelyek - mondta Szalai József polgármester. Régen minden szakma jelen volt a faluban, a szíjgyártótól kezdve a gatterosokig és nem utolsósorban működött a termelőszövetkezet. Értényben mindig is a mezőgazdaság adta a legtöbb munkát az embereknek, a szövetkezetben napi négyszáz liter tejet is fejtek évtizedekkel ezelőtt. Aztán a rendszerváltozás után lassan tönkrement a tsz, mára csak a telephely romos épületei emlékeztetnek arra, hogy itt valamikor sok ember tudott dolgozni. Az élet azonban nem állhat meg, mondják az értényiek, és úgy boldogulnak, ahogy tudnak. Aki teheti és bírja, eljár akár Székesfehérvárra is dolgozni, vagy marad a faluban és megpróbál itt munkát találni. Az önkormányzat a lehetőségei szerint mindent megtesz a fejlődés érdekében, és ahogy a polgármester mondja, nem áll másból az életük mint a pályázatokból. Ilyen pénzből sikerült megoldani a Temető utca aszfaltozását, de szeretnék, ha szilárd burkolatú út vezetne a Barnaháti Szociális Otthonhoz is. Saját pénzből fizették a nyugdíjasklub, az orvoslakás és az orvosi rendelő fűtéskorszerűsítését. Apró lépésekkel, de megpróbálnak előre haladni, ahogy a lehetőség és a pénz engedi. Érdekes, hogy az ilyen kistelepüléseken mindig panaszkodnak a gyerekek számára, de Értényben éppen az az óvoda legnagyobb problémája, hogy nem tudnak annyi gyereket felvenni, amennyien jelentkeznek. A község lakossága: 1870: 1663 1970: 1071 1980: 864 1990 721 2003: 762 IBWHaiilM Ügyfélfogadás a polgármesteri hivatalban: Hétfőtől csütörtökig 8- tól 15.30-ig. Pénteken 8-tól 12-ig. A polgármester fogadóórája: hétfőtől csütörtökig 8-tól 15.30ig. Pénteken 8-tól 12-ig. A jegyző fogadóórája: hétfőtől csütörtökig 8- tól 15.3CMg Pénteken 8-tól 12-ig. Orvosi rendelés: hétfőn és kedden 8-tól 11-ig, szerdán 8-tól 10- ig, csütörtökön 8-tól 10-ig és 16- tól 17-ig, pénteken 11.30-tól 13.30-ig. Katolikus mise: minden vasárnap 9.45-kor. MAGÁNÜGYEK ÉRTÉNYBEN A napi munka után marad erő segíteni a barátoknak is KÓTAl JÓZSEF az önkormányzat alkalmazásában áll és a munka után is dolgozik. Mivel elvált ember, rengeteg ideje van és ilyenkor szívesen elmegy segíteni a barátoknak, ismerősöknek. A termelőszövetkezetben dolgozott ő is, gépkocsi- vezetőként, míg meg nem szűnt a cég. Szerinte a mezőgazdaságot kellene segíteni, akkor ez a falu is előbbre juthatna. Nagyon büszke a lányára, aki Zalaegerszegre jár főiskolára és jó példát mutathat az értényi fiataloknak, hogy ha valaki akar, tanulhat Férjével együtt nagyon megszerették a falut boda sándorné óvodavezető szereti a kertészkedést, legyen szó akár virágról, akár a konyhakertről. Szinte minden megterem a gondosan művelt kertben, ami a háztartásban szükséges. Férjével a munka miatt költöztek Érténybe, 1978-ban. Nagyon megszerették mindketten a falut, az itt élő kedves, segítőkész embereket és mivel autóval bárhová eljuthatnak, nem is költöznének el innen. Azt viszont nagyon szeretné, ha sikerülne bővíteni az óvodát. Együtt ünnepük a tagok születés-és névnapját SZABÓ ERNŐNÉ, a nyugdíjasÉSL- e'gV kJ^n^k^ lésre. A nyolcvanas évek végén alakult egyesületnek tizenhét tagja van, akik nagyon aktívak. Megünnepelnek minden születésnapot, névnapot az otthon készített süteményekkel és tortákkal. Régebben sokat kirándultak Tamásiba, Bonyhádra vagy a gunarasi gyógyfürdőbe, ám mára már nagyon magasak lettek az utazási költségek. Mindent megtermelnek a konyhakertben, ami kell orsós József önkormányzati '** amiből sajnos §p sok van, mivel li. Azt mondja, kapálni-, kaszálnivaló van bőven minden napra. Paprikát, paradicsomot, krumplit termelnek a kertben, mindent, ami a konyhába kell. A nagy baj szerinte, hogy feloszlott a faluban a tsz, hiszen ott dolgozott traktorosként, sok más falubelivel együtt. Ma pedig már nagyon nehéz munkát találni. Szilárd burkolat és húsz parkoló a Temető utcában Májusban készült el Értényben a Temető utca aszfaltozása. A korábban földes utat a nagyobb esők mindig telje- ■ sen feláztatták és szinte lehetetlen volt megközelíteni a temetőt. Az önkormányzat közel tizenhétmillió forintot nyert a Gazdasági Minisztérium pályázatán a háromszáz méteres útszakasz teljes burkolására és húsz parkolóhely kialakítására. A munkával májusban készültek el a kivitelezők és várhatóan június elején ünnepélyesen átadják a megújult Temető utcát az értényieknek. Egy csoporttal kellene bővíteni az ovi épületét Az önkormányzat és az óvoda vezetése közösen keresi a pályázati lehetőségeket az óvoda épületének bővítésére. Értényben, sok más településsel ellentétben nem a gyerekek kis száma okoz gondot, hanem az, hogy nem tudnak annyi csöppséget felvenni, ahányan jelentkeznek. Ebben az évben is a közel nyolcszáz fős faluban tizenöt nagycsoportos fog ballagni és csak a helyükre tudnak felvenni gyerekeket, pedig huszonegy apróságot vettek előjegyzésbe. Akinek most nem jut hely, annak egy évet várnia kell, de az már most látszik, akkor is túljelentkezés lesz. Ezért lenne szükség az épület bővítésére, de egyelőre nincs rá pénz. Még egy csoportnak kellene kialakítani helyet a szociális helyiségekkel és tornaszobával együtt, akkor minden kicsit felvehetnének az oviba. FONTOS EMBEREK Polgármester: Szalai József Alpolgármester: Szabó Ernőné Körjegyző: dr. Pálinkás József Képviselő-testületi tagok: Orsós József, Szécsi Ernőné, Drávecz Károly, Boda Sándorné, Kakucs Gyöngyi, Szabó Istvánná Háziorvos: dr. Kakucs Sándor ' Katolikus pap: Márton István esperes-plébános Az összeállítást Tulézi György írta, a fotókat Tulézi György és Bakó Jenő készítette. Az oldal Tolna Megye Önkormányzatának támogatásával jelenik meg. Egyre kevesebbet vásárolnak vállalkozás A házaló árusok megkeserítik az életüket Saját minták a tojásokra hagyománya fiataloknak nincs türelmük a tojásfestéshez Tizenegy éve üzemelteti a falu egyik boltját Szalai Lászlóné, aki azt mondja, az évek alatt szépen nyomon követhető, hogy alakult a falusiak élete. SZALAI LÁSZLÓNÉ vállalkozó tizenegy éve látja el a falu lakóit élelmiszerrel és vegyiáruval. A három bolt közül az egyik az övé, és azt mondja, ma már sajnos azt sem veszik észre, ha fizetésnap van. A lakók hasonlóan a többi kistelepülésen élőkhöz, a nagybevásárlásokat már a környező városok áruházaiban ejtik meg. Itt Értényben inkább csak azokat a termékeket veszik meg, amelyek máshol sem olcsóbbak és persze a kenyeret és a tejet is helyben vásárolják. Továbbra is a bolt az egyik hely, ahol az emberek megbeszélik a mindennapi dolgokat, de a boltos szerint egyre inkább kezdenek beletörődni abba, hogy kevés a munkahely és hogy egyre rosszabbul élnek. Ő is azt mondja, régen sokkal jobb volt, akkor még ruhákat is vehettek a falusiak a kis boltban, meg mindent, amire szükség volt Mára azonban a házaló árusok bejárják az egész települést és szinte mindent árulnak, még azt is, amit nekik nem lehetne, és ezzel sok bevételtől fosztják meg a faluban hivatalosan működő boltokat Országszerte ismerik és elismerik Drávecz Józsefné tojásfestő munkáját, áld nagyon sajnálja, hogy nincs olyan fiatal, akinek átadhatná a tudását. Drávecz Józsefné tojásfestő, egészen pontosan tojáskarcoló. Meleg, ultrás vízben kell megmosni a tojást, hogy tiszta felületet kapjunk, magyarázta a fogásokat a mester. A festőlevet ruhafestékből készíti, de vigyázni kell, olyan meleg legyen a víz, hogy a tojás ne főjön meg, mégis szép és tartós színt kapjon. Ha ez is elkészült, jöhet a minta, amit úgy karcol rá a tojásra, nagy-nagy türelemmel. Pontosan ez a kitartás, türelem az, ami miatt a mai fiatalok már nem vállalkoznak a tojásfestésre, mert ha nem szeretetből foglalkoznak ezzel a munkával, hanem a megélhetés miatt, akkor nem fog menni nekik. Rózsika néni azt mondja, amikor tizenhét éves korában elkezdte a tojások mintázását, bizony jó pár tojást összetört, mire rájött a munka minden kis fogására. Azóta már magas fokra fejlesztette tudását, hiszen az általa készített tojásokat a Magyar Művelődésügyi Inté-|| zetben zsűrizik.
