Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-14 / 137. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 14., KEDD ALMANACH 2005 09 - ALSÓNÁNA 5 A nem hátrányos helyzet miatt kerülnek hátrányba Az alsónánai önkormányzat minden pályázati lehetőséget kihasznál, hogy több pénzhez jusson a falu. De a nem hátrá­nyos helyzetű besorolás mi­att alig jutnak pénzhez. En­nek ellenére jó gazdálkodás­sal több eredményt is elér­tek: elkészült a temetőhöz a gyalogút, a ravatalozót felújí­tották, a temető kerítése pe­dig most készül. A Dózsa György utcában befejeződött az új járda és vízelvezető épí­tése. Az idén folytatják a munkát az utca felső részén, illetve az óvoda és az iskola előtti parkoló kialakításával. Erdélyi gyerekek jönnek, nánaiak mennek a nyáron Az erdélyi testvértelepüléssel évek óta jó kapcsolatot ápol Alsónána, így az idei nyáron Szotyorba utazhatnak a falu gyermekei egy-egy hétre. Er­délyből szintén egy hétre jönnek majd gyerekek Alsónánára. Több mint hétmillióba kerül az iskola felújítása Váratlan kiadás nehezítette meg az önkormányzat költség­vetését A több mint százötven éves általános iskola vályogból készült falai megsüllyedtek, így az épület életveszélyessé vált A szakértők szerint az épület teljes felújítása 7,5 mü- lió forintba kerül. A munkála­tokat már megkezdték. FONTOS EMBEREK Czifra Ferenc polgármester, Kis Istvánná alpolgármester, Pap Péter körjegyző. A képviselő- testület tagjai: Auvanszky András, Kovács Rita, Keresztes László, Kollár László, Botosné Dala Dorottya, Horváth Árpádné, Faddi Péter, Nagyné Kalmár Julianna. A horvát kisebbségi képviselő: Nagyné Kalmár Julianna, a német kisebbségi képviselő: Botosné Dala Dorottya. Falugazdász: Fehérvári Tamás, a település háziorvosa: dr. Szabó Péter. Az összeállítást Mauthner Ilona írta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldal az alsónánai és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával készült. Segítenek a régi nánaiak vendéglátás Virágzik a falusi turizmus, ebben nagy szerepe van a kitelepített sváboknak, akik közül többen itt vettek házat Gyönyörű látvány, ahogy a háromszintes pincesor a falut körbe ölelő domb­oldalba belesimul. Aki egyszer is járt itt, nem fe­lejti el. Ennek köszönhe­tő, hogy minden hátrány ellenére Alsónánán vi­rágzik a falusi turizmus. A Bognár panzió eredetileg csak egy présház volt a pincesoron, azt alakították át, később bővítették úgy, hogy vendégfogadásra is alkalmas lett Reklám helyett az itt megszálló vendégek vitték a Jó hírét a panziónak állapotba került, így a huszon­négy kisdiákot ideiglenesen máshol kellett elhelyezni. Az ■ iskola felújítását elkezdték, de közben az épület oldalfala is megsüllyedt. A képviselő-testü­let újabb pályázatokat adott be, több minisztériumhoz is. Czifra Ferenc elmondta, remé­nyeik szerint a gyerekek ősszel már a felújított épületben kezd­hetik el tanulmányaikat. A falu egyik büszkesége a pincesor, illetve az itt kialakí­tott panzió. Bognár Károly és felesége, Marika 35 éve foglal­kozik vendéglátással. Huszonöt személyt tudnak egyszerre el­szállásolni. Németországból ér­keznek a legtöbben. Mivel rek­lámra nem költöttek, így a ven­dégek vitték el a jó hírét a tele­pülésnek és a panziónak. Ma már telt házuk van. Németek lakta település volt Alsónána, ennek nyomait ma is őrzik a szép, tágas porták. A la­kosság kilencven százalékát ki­telepítették, de a leszármazot­tak visszajárnak, és házakat, pincéket, ültetvényeket vásá­rolnak itt. Nem sok a munka- nélküli, segélyért kevesen áll­nak sorba. CZIFRA FERENC polgármester szerint ennek oka, hogy a rendszerváltás után sokan mentek dol­gozni Németországba, Ausztri­ába. Több sikeres helybeli vál­lalkozó is van a faluban. Szinte mindenkinek van kertje, földje, szőlője. Pillanatnyilag a legna­gyobb gondot az általános isko­la felújítása jelenti az önkor­mányzatnak. A több mint száz­ötven éves épület életveszélyes Kis Istvánná olvasni szeret, ha ideje engedi MAGÁNÜGYEK ALSÓNÁNÁN Berg Istvánná Györgyi megvendégeli barátait Horváth Árpádné szervezi a nyugdíjasok programját kis istvánné rokkantnyugdíjas, a falu alpolgár­mestere. Há­rom gyermek édesanyja, a legkisebb gim- Ä * nazista, a leg- idősebb tanító, a középső pe­dig főiskolára jár. Soha nem unatkozik, mindig talál kedvé­re való munkát. Szeret dolgoz­ni másokért, ezért is vállalta el az alpolgármesteri tisztet. Ha ideje engedi, akkor olvas, szin­te mindent, szépirodalmi mű­veket, útleírásokat. Szíve sze­rint már unokázna, de ez nem rajta múlik, bár gyermekei biz­tatják. berg istvánné az alsónánai ön- kormányzat anyakönyvve­zetője, ő vezeti a falu népességnyü- vántartását is. Nagyon szereti a munkáját, a legnagyobb örömet az esküvők jelentik a számára. Sajnos éven­te legjobb esetben is csak nyolc pár vállalkozik erre a faluban. Györgyi Bátaszékről jár át Alsónánára dolgozni, szabadide­jében házát, kertjét rendezgeti. Férje is, ő is a lehetőségeikhez képest sok időt töltenek baráta­ikkal. Gyakran összejönnek, hol náluk, hol ismerőseiknél. HORVÁTH ÁRPÁDNÉ a nyugdí­jasklub vezető­je, önkormány­zati képviselő sohasem unat­kozik. Minden hétfőn a nyug­díjasklubban van, ahol talál­koznak egymással az idős em­berek. Nincs olyan esemény a faluban, nőnap, anyák napja, kenyérszentelés, elszármazot­tak hazalátogatása, melyhez a klub tagjai ne csatlakoznának. Mindemellett vállalták, hogy a régiségeket is összegyűjtik. Ha van egy kis szabadideje, akkor a kertet és az udvart gondozza, illetve az unokáival játszik. Pécsi Ildikó óvodavezető nagyon szeret túrázni pécsi Ildikó óvónő tíz éve dolgo­zik Alsónánán. Naponta jár ide Szekszárd- ról, mivel a családjával ott lakik. Huszon­három kicsi jár az óvodába, vegyes csoportot alakítottak ki. Olyanok vagyunk mint egy csa­lád, mondta Ildikó, aki nagyon szeret itt dolgozni. Két felnőtt fia már önállóan is remekül boldogul, így több ideje marad a természetre. Szeret virágokat ültetni, a szabadban sétálni, tú­rázni, bár Fadd-Domboriban van egy gyümölcsösük, ahol akad munka bőven. Emlékeit könyvben, múzeumban gyűjtötte ROMVÁRI JAKAB 79 éves, Alsónánán % született, itt nősült meg, felesége is idevaló, és itt született gyermekük is. Harmincöt évig mozis volt Szekszárdon. Naponta járt be a városba, de mindig alig vár­ta, hogy hazaérjen. A pince­sor, a gyönyörű környezet mind a szívéhez nőtt. Préshá­zát mára múzeummá alakítot­ta át. Mindent összegyűjtött, ami a hajdani falu hangulatát idézi. Munkaeszközöket, ru­hákat, újságokat Más világ volt itt, mondta Jakab bácsi. Igazi, összetartó közösség. Emlékeit Alsónánai németek élete és szokásai 1946-ig című könyvében örökítette meg. A TELEPÜLÉS ADATAI Lélekszám 1870: 1404 fő 1949: 1026 fő 1970: 978 fő 1990: 789 fő 2005: 796 fő Óvodások száma: 19 fő Helyi adóbevétel: 6,76 M Ft Egy főre eső helyiadó-bevétel:8492 Ft Gépjárművek száma: 223 Munkanélküliség: 10% A polgármester fogadóórája: hét­főn és csütörtökön: 13-tól 16 óráig, a körjegyző hétfőn és szerdán reg­gel fél nyolctól délután fél ötig, míg pénteken fél nyolctól 12 óráig. A falugazdász fogadóórája: hétfőn­ként 8 és fél 10 között van. A házi­orvos kedden délután fél 5 és 6 óra között, szerdán és pénteken fél 11 és 12 óra között rendel. Római katolikus mise: havonta egyszer, a hónap 4. vasárnapján 10 órakor kezdődik. Evangélikus istentiszte­let: vasárnap délután 3 órától. Gazdászból lett vállalkozó építés Újrakezdési kölcsönnel indult, szakmát váltott Sikeresek a táncos gyerekek egyesület A ruhákat varratták, mert újra nem jutott A környék egyik legna­gyobb vállalkozójává sike­rült felküzdenie magát Keresztes Lászlónak. Ti­zenöt évvel ezeló'tt kény­szerből váltott, egy szá­mára teljesen új területen próbált meg boldogulni. Addig a helyi termelőszö­vetkezetnél dolgozott, mint gazdász. Az újrakezdési kölcsön volt az egyetlen tőke, amire számíthat­tam, no meg a családomra, mondta keresztes László építé­si vállalkozó. Az első önálló évek kemények voltak, a legnehezebb a felismerés volt, hogy addigi szakmájából nem tud megélni. A lovait eladta - bár a nosztalgia a mai napig megmaradt - és vál­tott. Építési vállalkozó lett. Gépe­ket vásárolt, majd szennyvízcsa­tornát készített, vizet vezetett és mindent elvállalt, ami földmun­kával járt. A munkagépre ő ma­ga ült, mindent egyedül csinált és közben szervezte a következő munkát A kitartásnak meglett az eredménye. Pár éven belül bő­vült a cég, megalakította a Ke­resztes Gép Kft-t, utakat építe­nek, bányamunkát vállalnak. A vállalkozás szempontjából a leg­szebb időszakban 25 alkalma­zottja volt ma csak 8. Az elmúlt egy-két évben ezen a területen is túlkínálat van, a megrendelések száma pedig kevesebb. A legna­gyobb gondot a körbetartozások jelentik, mondta a vállalkozó. Az önkormányzattal jó kapcsolatot alakított ki a vállalkozó, rendezvé- nyeken mindig szá­míthat rá a falu. Nincsenek könnyű hely­zetben a helyi hagyo­mányőrzők, mert Alsónánának nem egysé­ges a stílusa. A sokáig itt élő svábok, vagy a közeli sárköziek mind nagy ha­tással voltak a falu kultú­rájára. A sokszínűséget igyekeznek tükrözni a februárban alakult gyer­mek néptánc egyesület tagjai is. Az egyesületnek két gyermek- csoportja van, az egyik a 7 és 10 év, a másik a 10 és 15 év közötti­eket gyűjtötte össze, simonné Balogh borbála és Botosné Da­la Dorottya közösen vezetik az együttest. Pünkösdkor volt az el­ső bemutatkozásuk, mely az egész falut megmozgatta, a kul- túrház zsúfolásig megtelt Nagy sikerük volt a fellépő gyerekek­nek - mondta Simonné Balogh Borbála, aki közel húsz évig tán­colt a bátai együttesben. Kezdet­ben a legnagyobb gondot a ru­hák beszerzése jelentette, hi­szen ez jelentős költséget igé­nyelt, mondta Simonné Balogh Borbála. Az önkormányzat bizto­sította az anyagiakat, Nagy Józsefné (az egyik fellépő nagy­mamája) pedig segített a ruhák elkészítésében. Fehér szoknyá­hoz decsi motívumokkal díszí­tett kötényt viselnek a táncosok sok alsószoknyával. Hetente két alkalommal próbálnak, melyet a nyári szünetben sem hanya­golnak majd el. lövőre szeretné­nek egy néptánc tá­i I

Next

/
Thumbnails
Contents