Tolnai Népújság, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-10 / 134. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚNIUS 10., PÉNTEK ALMANACH 2005 41 GYONK 5 jUBBTI !'• |‘äy|'Hjjjj­Fejlesztenének, hogy az idősek helyzetén javítsanak Az önkormányzat régiós pályázatot nyújtott be a gon­dozási központ akadály­mentesítő liftjének építésére, valamint ezzel párhuzamosan az egyes számú orvosi rendelő várótermének kibővítésére. Amennyiben sikerrel járnak, tizennyolcmillió forintból kell majd fedezniük a beruházásokat. A járdákra már nagyon ráférne a felújítás Az önkormányzat a közelmúltban felújította két lakótelepi negyed járdáit, jelenleg pedig a lókai utcán dolgoznak. Mindezt teljesen saját erőből fedezik. Több helyen is ráférne a település járdáira a javítás, de egyelőre csak a legsúlyosab­ban károsodott helyeken tudják orvosolni a prob­lémát. Pályázaton nyert pénzből burkolnak árkot Pályázaton nyert összegből a következő hónap elején elkezdik a József Attila utca vízelvezető csatornáinak szilárd burkolását. Az önkor­mányzat szeretné megoldani az egész település vízelvezető rendszerének kiépítését, mivel a község fekvése miatt egy erősebb zápor esetén elúsznak a vízben. METTOL MEDDIG? Polgármester fogadóórája: hét­köznapokon 7.30-tól 16.30-ig Jegyző fogadóórája: hétköznap­okon 7.30-tól 16.30-ig Falugaz­dász fogadóórája: csütörtökön­ként 8 órától 16 óráig Gyermek- védelmi referens fogadóórája: hétköznapokon 7.30-tól 16.30-ig Könyvtár nyitvatartása: hétköz­napokon 12 órától 17.45-ig Római katolikus mise: minden nap 10 órakor Evangélikus isten- tisztelet: minden nap fél 10-kor Református istentisztelet: min­den nap fél 10-kor Az pgszeáilftáqf Hargitai Éva írta, a fotókat Kiss Albert készítette. Az ol­dal a ©önki és a Tolna megyei ön- kormányzat támogatásával készült A mikrotérség központja gyönk Virágoznak a testvérvárosi kapcsolatok, jól működnek a civil szervezetek. Kiépítik a csapadékelvezető rendszert A falu hangulatos főtere egész évben az itt élők, főként a fiatalok találkozóhelye. A település legnagyobb ren­dezvényeit, a pünkösdi fesztivált és a szüreti felvonulást is itt tartják Gyünk szerencsésnek mondha­tó, hiszen a tamási kistérségen belül mikrotérségi központi sze­repet tölt be. A környező hat tele­püléssel az egészségügyi, vala­mint az oktatási intézmények is összekötik őket. Nagy szerepe van boldogulásukban ennek az összefogásnak, mivel így köny- nyebben aknázzák ki a kínálko­zó pályázati, fejlesztési lehetősé­geket. A környező falvakon kívül jó kapcsolatokat ápolnak két né­met és egy francia testvérváro­sukkal is. A csaknem tizenöt éve kialakult viszony eleinte csak a kulturális életre terjedt ki, mára ez sokrétűvé vált. Támogatják a helyi beruházásokat, az intéz­ményeket, le­gyen szó eszkö­zökről vagy pénzügyi segít­ségről. A köz­ségben az utak kilencven szá­zaléka burkolt, a háztartások hatvan százalékát rákötötték a szennyvízcsatorna­hálózatra, ötvenöt százalékukba pedig bekötötték a kábeltelevízi­ót. Mint azt katz gyula polgár- mester elmondta, még mindig van mit tenni. Mivel az önkor­mányzat anyagi helyzete nem te­szi lehetővé a nagyobb fejleszté­seket, minden adódó pályázati lehetőséget megragadnak. Ter­vezik a szennyvízcsatorna-háló­zat kibővítését, szeretnék ki- íp:'teni a csapadékelvezető rendszert, felújítanák a járdá­kat. A munkaügyi helyzet szempontjából nagy előrelépés lenne a faluba vezető utak mi­nőségének javítása, de ez nem az önkormányzat feladata. Né­hány gyönki vállalkozó is fog­lalkoztat helyi és a környező te­lepülésekről bejáró munkavál­lalókat, de sokan járnak dol­gozni Szekszárdra, Tamásiba és a paksi atomerőműbe. A falu lakossága nagyon aktív, a mű­velődési házban csaknem húsz klub és hagyományőrző egye­sület működik. Legnagyobb rendezvényeik a pünkösdi fesz­tivál és a szüreti felvonulás. Ezeket mindig a település han­gulatos főterén rendezik meg. Gyimesi János klubvezető és egy kórusban énekel gyimesi János nyugdíjas peda­s0.^’a Tg' .JMKt jyj Szivárvány kórusnak, amellyel már sok helyen jártak az országban. A közelmúltban például a siófoki tavaszi fesztiválon vettek részt, ahol a könnyűzenétől a templo­mi dalokig terjedő változatos repertoárjukkal nagy sikert arattak. Ha még bokros teen­dőin túl is marad szabadideje, akkor feleségével a kertben dolgozgatnak. ISMERŐSÖK GYÜNKÖN Czombos Ferencné szerint minden növény egy csoda czombos ferencné gyógyszer- tárvezetőként dolgozik a helyi patikában. Na­gyon szeret utazni. Mind­egy, hogy kül­föld, vagy bel­föld, a legszíve­sebben a természetet járja. Egyik kedvenc helye Kréta, ahol két éve jártak családjával. Beba­rangolták a sziget keleti felét, és átiátogattak Santorinire is. Le­nyűgözte, hogy az egész sziget olyan, mint egy természetes sziklakért Otthon is a virágaival szeret foglalkozni, mint elmond­ta, szerinte minden növény egy csoda, ezért nincs is kedvence. Lerch Konrád legnagyobb szenvedélye a szervezés lerch konrád, a Kop-Ka ÁFÉSZ üzletvezetője mindig boltos, még csekély szabadidejében is. Tizennyolc éves kora óta van a szakmá­ban: E mellett a református egyház presbitere, és a német nemzetiségi egyesü­let oszlopos tagja. A szervezés a szenvedélye, de inkább csak a második sorból. A testvérvárosi kapcsolatok révén feleségével gyakran fogadnak vendégeket Amikor csak tehetik, ellátogat­nak Szekszárdra, az unokákhoz, és ha még marad idejük, a sző­lőjüket gondozzák. SárosdyJánosa földek szerelmese, a határt járja sárosdy János tizenkét éve, a hálózat meg- alakulása óta * falugazdász- ■jfr 4*» | ként dolgozik. Munkája egy- jA ben legkedve- sebb időtölté- se. Nem csoda, hiszen családi hagyományról van szó. Édesapja is mezőgaz­dász volt, a felesége is mezőgaz­dász, és két lányuk annak ké­szül. Tavasztól őszig a határt járja, a földekben és a növé­nyekben gyönyörködik, vagy saját birtokukon dolgozik, ahol búzát és kukoricát termeszte­nek. Télen a legszívesebben a szakirodalmat tanulmányozza. UESOBa§ Kilencvenkét év, sohasem tétlenül halász János 1913-ban tős- * gyökeres gyönki ma­gyar család­ba született. Annak elle­nére, hogy idén agusz- tusban tölti be kilencvenket- tedik évét, igen mozgékony öreg úr, a tétlenséget soha sem tudta elviselni. Ha csak teheti, még ma is kint dolgo­zik a kertben, rendben tartja saját portáját, és segít a köze­li házban élő lányáéknak. Öt dédunokája van, akik gyak­ran kilátogatnak hozzájuk a faluba. Sok mindent megélt a településen, és el sem tudja képzelni az életét máshol, a család és az emlékek is ide kötik. FONTOS EMBEREK Katz Gyula polgármester, Keller Andrásné alpolgármester, Raczkó Árpád jegyző A képviselő-testület tagjai: Bakonyiné Wiedemann Andrea, Csudái József, Fehér József, Heil Péterné, János Zoltán, Keller Andrásné, Petz Péter, Simigh Já­nos, Szaka Gyuláné, Waffenschmidt Ibolya, Német Ki­sebbségi Önkormányzat elnöke: Heil Péterné, Roma Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke: Kalányos Já­nos, Falugazdász: Sárosdy János Edelybe is szállítanak gepeket vállalkozás Gyorsan elégítik ki az egyedi igényeket is A BHS Speciál Kft. faipari szer­szám- és gépgyártással, vala­mint forgalmazással foglalko­zik. A BHS rövidítés a cég há­rom vezetője, Boronkay Lajos, Häfner András, és salamon FE­RENC nevét takarja. A vállalko­zás közvetett gyökerei az ötve­nes évekig nyúlnak vissza, ami­kor is a Spirál Vegyesipari Szö­vetkezet egyik ágazata volt a szerszámkészítés. A rendszer- váltással a szövetkezet meg­szűnt, és az ágazat továbbvite­lét ők vállalták magukra, átvéve a piaci kört is, amely elsősor­ban kis- és középvállalkozások­ra terjed ki. Barcstól Záhonyig terjedő, negyvenkét üzletet számláló viszonteladói hálózat­tal rendelkeznek, sőt, Székelyudvarhelyen is képvise- letetik magukat. Szekszárdon egy bemutatótermet és egy üzemegységet tartanak fent. Üzletükben az igényeknek megfelelően más cégek ter­mékeit is forgalmazzák. Mint azt Salamon Ferenc elmondta, árban nem tudják felvenni a versenyt a nagy vállalatokkal, előnyük abban rejlik, hogy az egyedi igényeket gyorsan, akár három nap alatt is ki tudják elé­gíteni. Jelenleg a túlélésért küz­denek, a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt nemrégen kényte­lenek voltak az alkalmazottak számát húszról tizenhat főre csökkenteni. A cég jelenleg a túlélésért küzd, a létszámot is csökkenteni kellett Megrázó történetet őriz a ház tájház Helytörténeti tárlat a XIX századtól napjainkig A gyönki tájház 1983-ban nyílt meg a látogatók előtt - tudtuk meg szegletes János fafaragó­tól, a kiállítás gondnokától. Az itt látható tárgyakat, ruhadara­bokat Lackner Aladár evangéli­kus esperes és családja gyűjtöt­te össze a környező települések német lakosaitól. A gyűjtemény darabjai egészen a XIX. század közepéig visszamenően eleve­nítik fel a hagyományokat. A tiszta szobában a tulipános lá­dák régi menyasszonyi és báli viseleteket mutatnak be, a szek­rényekben pedig a mindennapi ruhadarabok kaptak helyet. A következő helyiségben a régi konyha hangulata köszön visz- sza, a harmadik szobában pe­dig egy kis főkötő-kiállítás mu­tatja be, mivel takarták el az egykori asszonyok hajukat. Egy külön kis kamrában a látogatók megnézhetik, hogy milyen esz­közöket használtak a lenfonás­hoz és szövéshez az elmúlt szá­zadban. A ház története már magában is megrá­zó képet mutat a falu történetéből. Egykori tulajdonosa kivándo­rolt Amerikába egy kis pénzt gyűjteni, majd 1938-ban onnan visszatérve felújította a főépületet, és gazdasági épületeket emelt mel­lé. Munkájának gyü­mölcsét sajnos nem so­káig élvezhet­te, mivel hét év múlva a német kite­lepítések so­rán el kellett hagynia ottho-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents