Tolnai Népújság, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-30 / 124. szám

4 ALMANACH 2005 74 MUCSPA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁJUS 30., HÉTFŐ mmmmrn A szerelem és a háború hozta Mucsfára ömböli László ugyan Bukovi­nában, Andrásfalván született 1918- ban, mégis ezer szállal kötődik Mucsfához. A falu legidősebb lakóját a világ­háború sodorta a kis, Tolna megyei településre, és azóta is itt él egyik fiával. Persze, nem­csak a háború a ludas abban, hogy Laci bácsi Mucsfára ke­rült, hiszen itt élt az az ember, akit a világon a legjobban sze­retett, a felesége. Ömböli Lász­ló szerint ugyan nagyon meg­változott a világ, mégis van, ami változatlan. Például az ul­ti, amit ma is szívesen játszik, és az, hogy a mucsfaiak békes­ségben élnek egymással. Lélekszám: 1870 813 1900 939 1970 761 1990 486 2005 428 Helyiadó-bevétel: 720 000 Ft Egy főre eső helyi adó: 1682 Ft Gépjárművek száma: 60 darab Munkanélküliség: 25,4 százalék FONTOS EMBEREK A polgármesteri hivatalban hétfőn és kedden reggel nyolc órától dé­lig, csütörtökön délután egy órától fél négyig fogadják az ügyfeleket. A háziorvos kedden délután és csütörtökön délelőtt, a gyermekor­vos hétfőn délelőtt rendel. A könyvtár kedden és pénteken este 6-tól 8 óráig van nyitva, a gyerek­klub pedig szombaton délután. A római katolikus szentmise vasár­nap fél tízkor, az evangélikus isten- tisztelet fél kilenckor kezdődik. Fogynak, de még bíznak dombok között A kisfalvakat együtt sújtó két súlyos probléma, a munkahiány és népességfogyás Mucsfát sem kerüli el Az óvodát szerencsére még nem fenyegeti a bezárás veszélye, jövőre kettővel több gyermek lesz A mucsfaiak legnagyobb, leg­égetőbb gondja, ahogy az or­szágban sajnos a legtöbb ilyen kistelepülésen lenni szokott, a lélekszám folyamatos csökkené­se, a fiatalok elvándorlása, és ez­zel összefüggésben a munkanél­küliség. Az általános iskolát a fa­lu nem tudta fenntartani, így nemrég az alsós tagozatot is meg kellett szüntetni. A falubeli gyer­mekek most kénytelenek a szomszédos Aparhantra vagy Bonyhádra iskolába járni. A gyermekekért minden reggel egy iskolabusz érkezik, amely átviszi őket a néhány kilométer­rel arrébb található oktatási in- .. tézményekbe. Az óvoda még iá helyben műkö­di dik, ám már itt is kevés a gyer­mek, szám sze­rint tizenöt. Úgy tűnik, sze­rencsére szeptembertől kettővel többen lesznek, így egyelőre ezt az intézményt nem kell bezárni­uk. Az óvoda jól felszerelt, kony­hájának átalakítása nemsokára befejeződik, így remekül kiszol­gálja majd az óvodai és szociális étkeztetést, ami egyre nagyobb jelentőséget kap. A másik legna­gyobb gond a munkanélküliség - mondta sinn János polgármes­ter, akinek két lánya szintén emiatt költözött el a faluból. A te­lepülésen a boltosokon és ven­déglátósokon kívül csak közcélú és közhasznú munkások dolgoz­nak, egyéb lehetőség nincs - ma­gyarázta a falu első embere. Hozzátette: a falusi turizmushoz még nem elég felkészült a köz­ség és annak lakói, pedig a tele­pülés nagyon vonzó dombos-völ- gyes környezetben fekszik. A fa­lu vezetőinek kezében kevés az eszköz a fiatalok megtartására, ám amit lehet, megtesznek. Nincs például helyi adó, leszá­mítva a gépjárműadót. A telepü­lés közművesítéséből még hátra van a csatornahálózat kiépítése, de már erre is keresik a pályáza­ti lehetőségeket, ám európai uni­ós támogatásban egyelőre saj­nos biztosan nem reményked­hetnek. MAGÁNÜGYEK MUCSFAN Szabó Józsefné a Noxot és Beethovent szereti szabó józsefné kántor a mucs- fai óvoda daj­kája és élelme­zésvezetője. Szereti a zenét, a mucsfai asszonykórus vezetője is. A csapat minden­féle dalt énekel, egyházi darabo­kat, népdalokat és könnyűzenei számokat is. A komolyzenei szerzők közül Beethovent szere­ti a legjobban, kedvenc együtte­se viszont a Nox, amelynek da­lai, színpadi mozgása egyaránt tetszik neki. Az asszonykórus ezért aztán a mucsfai anyák na­pi rendezvényen Nox dalt is énekelt közönségének. Katona Csaba nemcsak vaddisznóra szeret vadászni katona csaba mucsfai polgár­őr 1997 óta va­dászik. Bátyja akkor már egy éve járta az er­dőt, így kapott kedvet. Sze­rinte a legiz­galmasabb a vaddisznóvadászat, de mint a legtöbb vadász, Katona Csaba is úgy gondolja, ennek az élet­formának nem a gyilkolás a legjellemzőbb és legfontosabb eleme. A vadállományt ugyan­is nemcsak szelektálni kell, hanem időjárástól függően az állatok élelméről és ivóvizéről is gondoskodniuk kell a vadá­szoknak. Kemény Zoltán a fiatalokkal foglalkozik és motorozik kemény Zoltán eredetileg ci­pőipari techni­kus. Ő az ifjú­sági tevékeny­ségekért felel a faluban, ami nem áll tőle messze, hiszen jómaga is fia­tal. Ö a sportegyesület elnöke, és egyben ő felel az informati­kai teremért is. Kedvenc sport­ja a motorozás. Tizenkét éves korában édesapja azt mondta neki: ha fel bírja a földről állí­tani nagymotorját, elviheti egy körre. Motorjával rója a kör­nyék útjait, de szereti a számí­tógépeket és a labdarúgást is kedveli. Gonda György a környéken kirándul és az Adrián pecázik DR. GONDA GYÖRGY állatorvos kedvenc idő­töltése a ter­mészetjárás. Nincsenek különösebb igényei, a kör- r \ nyéket bejár­va a Völgység­ben is megleli a természet ér­tékeit, de a Mecsekben is szí­vesen tesz hátizsákos kirándu­lásokat. Másik hobbijának, a horgászatnak az Adrián hódol legszívesebben, de ha egy jó könyv kerül a kezébe, azt is alig bírja letenni. Mint mondta, az zavarja a leginkább, hogy a faluban és a környéken eltűnt az igazi paraszti közösség. Már géppel irtják a parlagfüvet a faluban Mucsfáií is gondot jelent a közterületek rendben tartása, mentesítése a parlagfűtől. A jövőben sikeresebben vehetik fel a harcot a gazzal: sikeresen pályázott az önkormányzat a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumhoz az allergiát okozó gyomnövény ir­tására. A pályázaton kétszázöt­venezer forintot nyert a község egy nagy teljesítményű bozót­vágó gépre és üzemeltetésére. Véradónap és szemvizsgálat lesz Szemvizsgálattal is egybekö­tött falusi véradónapot tarta­nak a faluban június 8-án a kultúrházban. A véradókat délután egytől öt óráig várja a Vöröskereszt, a szemvizs­gálatra jelentkezőket pedig délután kettőtől négyig fo­gadják a szakemberek. Verssel, énekkel köszöntik az időseket Öregnapi köszöntőt tartanak a falu óvodásai július 3-án, a gye­rekek versekkel és énekekkel köszöntik majd az időseket, va­lamint üdítővel és süteménnyel kedveskednek nekik. A műsor délután három órakor kezdő­dik a művelődési házban. Ballagnak az óvodások Búcsúznak társaik és az óvó­nők az első osztályba készülő óvodásoktól. A ballagást június 11-én, szombaton rendezik. Ti­zenöt kisgyermeket nevelnek és készítenek fel az iskolára. Polgármester: Sinn János, alpol­gármester: Antal József, képvise­lők: ifj. Antal József, Kemény Zol­tán, Loch Ernőné, ifj. Erős István, jegyző: Kovács Péter, háziorvos: dr. Kovács Katalin, gyermekor­vos: dr. Bese Zsuzsanna, falu­gazdász: Hufnáger Imre, vezető óvónő: Hufnáger Imréné, katoli­kus pap: Horváth Sándor, evan­gélikus lelkész: Makán Hargita. Az oldalt Steiner Viktor és Budavári Kata írta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldal a mucsfai és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával készült. Húsz éve a falubeliekért vállalkozás Boltot és kocsmát is vezet a kereskedő szikra Ferenc vállalkozó 1986- ban vette át a bonyhádi áfésztól a helyi vegyeskereskedést. A rendszerváltáskor, 1989- ben lett egyéni vállalkozó, azóta működteti ebben a formában a boltot. Mint mondja, a falusiak igé­nyei nem különböznek a város­ban élőkétől, ám mióta a kör­nyék több nagyobb üzemét is leépítették vagy teljesen meg­szüntették, érezhetően nagyob­bak az itt élők anyagi gondjai. Látni ezt abból is, hogy a hónap vége felé többen még az üvege­ket is visszaviszik, hogy így jus­sanak egy kis többlet pénzhez - modta. Szikra Ferenc a vegyes­kereskedésen kívül egy bisztrót is üzemeltet, melyet szintén még a szövetkezettől vett át. A bisztrót, melyet a helyi fiatalok főleg hétvégente látogatnak elő­szeretettel, nemrég teljesen új­jáépítették. Most már ez is, csakúgy mint a kis üzlet, meg­felel az európai uniós szabvá­nyoknak. A vállalkozó, akit felesége és néha gyermekei segítenek munkájában, délelőtt a boltban, délután pedig bisztrójában dol­gozik. Ha esetleg még ezután is marad ideje és ereje, a több mint két és fél hektáros szőlőjé­ben tevékenykedik „kikap­csolódásként”. Érezni az itt élők gondjait - mond­ja Szikra Ferenc Aki méhészkedésre adja a fejét, annak be kell látnia, hogy ez egész embert igénylő feladat. Läufer Henriknek is ez a fő el­foglaltsága nyugdíjas éveiben. A mucsfai születésű méhész néhány éve Dombóváron él, ám kaptárait illetve méheit még mindig a faluban található ta­nyáján gondozza. Läufer úr húszéves kora óta foglalkozik ezekkel a szorgos kis állatok­kal, jelenleg mintegy százhet­ven család termeli neki az édes nektárt. Akác-, hárs- és forgó­mézet készít. Mint mondta: idén szép az akác, a közelmúlt­ban pusztító vihar tépte csak meg egy kicsit, így jó termésre van kilátás. Már régóta foglal­kozik méztermeléssel, nem meglepő: jómaga is szereti azt. Nem csak mézet, de annak elő­állításához szükséges eszközök egy részét is, például a kaptáro­kat és kereteket is maga készíti. Mint megtudtuk, a méhészt is ugyanúgy csípik jószágai. Fia is ezzel foglalkozik. Neki jelenleg kétszáz család gyűjti a finomságot, és néha húszéves unokája is besegít, s lehet, hogy továbbviszi majd a mesterséget. A vállalkozó jó kereset­kiegészítési lehetőségnek te­kinti a méztermelést, ám úgy gondolja, az ára meglehetősen alacsony. Läufer Henriknek 170 méhcsalád gyűjti a mézet

Next

/
Thumbnails
Contents