Tolnai Népújság, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-21 / 117. szám

2005. MÁJUS 21., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG Értekeink tolnában ­BORHÁZAK 5 A cirfandli és társai, ízek, bogyók, extraktok választék Csak néhány fajtát ismernek Még a borászok sem is­merik a hazai borszőló'faj- ták teljes skáláját. A me­gye borvidékein a legtöb­ben kékfrankost, kadar­kát, olaszrizlinget és chardonnay-t ültettek. A választék ennél jóval széle­sebb, néhány kevésbé ismert borszőlőt bemutatunk: Cirfandli: főleg Ausztriá­ban termesztik, ha­zánkban jóformán csak Baranyában ta­lálható. Bőtermő, fürtje közepes, vékony héjú bo­gyói jellegzete­sen fűszeresek. Késői érés jellem­zi. Illatos bora, za­matos íze, nagy extrakttartalma van. Ezerjó: magyar fajta, vastag héjú bogyói lédúsak. Középéré­sű, rothadékony. Borának illata mérsékelt, extrakttartalma kö­zepes. Királyleányka: erdélyi erede­tű, bőtermő, kicsi, vékony héjú bogyói lédúsak. Bora élénk sav­tartalmú, zamatgazdag, extrakt- ja közepes. Tramini: dél-tiroli származá­sú, közepes termőképességű, fürtje, bogyója kicsi. Korán érik, mustja sok cukrot, kevés savat tartalmaz. Bora fűszeres illatú, nagy extrakttartalmú. Pinot noir: Franciaországból származik, közepes termőké­pességű, fürtje kicsi, vékony hé- % jú, lédús. Közepes szín­anyagot, cukrot és sok savat tartalmaz. Jó évjáratok­ban zamat­ban, ext- raktban gazdag. Rubin- tos: magyar, nemesített faj­ta. Kadarka és kékfrankos keve- AjUk réke. Bőtermő, bogyói vastag aEjllJHf héjúak, közép- aWr érésű, nagy sav- tartalmú. Borának színanyag­tartalma nagy, extrakttartalma közepes. r-riein kft. ^ A borászok szolgálatában Szőlőfeldolgozó vonalak A borászati technológia gépi berendezései Borkezelési, palackozási, üzemviteli anyagok Pincészeti felszerelések ... l Palackozástechnika VlaÉÉk -M 1 * lir„JBr yXfl ffjf ’ tervezés l .,E 11 Bt; szállítás IjSriÉ i< ‘ beüzemelés m ■ * javítás * Ápold a múltat, tégy a jövőért ótós szőlőbirtok Harmincezer tőkén gazdálkodnak, egyre sikeresebbek a boraik, legutóbb a kadarkájuk nyert nagyaranyat Szürettől szüretig, jut munka mindenkinek Öt évvel ezelőtti kezdeményezés a vendégszüret Az Ótós Szőlőbirtok kezdetben tíz jelentkezővel (a fővá­rosból jött ismerősök, borbarátok) jó hangulatú szüretet szervezett A vendégek teljes ellátást kaptak, és élvezhették a szüret minden pilla­natát Olyan jól sikerült a kezde­ményezés, hogy azóta kibővült a létszám, utoljára hatvanan jelent­keztek. A diplomata szürethez ha­sonlóan valósították meg ezt a ha­gyományt, mely mára kibővült vá­rosnézéssel, borbemutatókkal, borvásárral is. 11-12 ezer palack Ótós-bor a piacon A legfonto­sabb a birtok arculatúnak megteremtése, melyhez sok ötlet kelt Ezt a jeladatot ÓTÓS ATTILA vállalta magám. Jelmondatuk ápold a múltat, tégy a jövőért Hosszabb távon vendéglátásra, borkedvelő emberek csoportjá­nak fogadására szeretnének fel­készülni. Idei évtől 11-12 ezer palackkal jelennek meg a hazai piacon. Vásárlóik visszajárnak hozzájuk A borászkodás sok energiát igényel, nagy kihívást jelent, de megnyugtató és na­gyon szép feladat, mondta az Ótós Szőlőbirtok tulajdonosa. Két éve stílust váltott a g szekszárdi Ótós Szó'ló'bir- | tok. Fiatalos lendület, ki- J váló marketingtevékeny- 1 ség, nyitottság jellemzi a harmincezer tőkén gaz­dálkodó Ótós családot. Mauthner Ilona A tüzes, szép borokat kedvelők kezdik megismerni az Ótós Sző- lőbirtok nevét. Ebben sokat se­gítenek a rangos versenyeken elért kiemelkedő eredmények. Legutóbb, a Szekszárdi Borvidé­ki Borversenyen a 2003-as évjá­ratú kadarkájukkal a nagy­aranyérmet nyerték el. Ótós Attila, a családi szőlőbir- tok vezetője elmondta: az el­múlt években fokozatosan vál­lalta át a feladatokat édesapjá­tól. A szőló'ápolási munkákat és a bor feldolgozását is szakem­ber irányítja, ennek ellenére sok munka jut a család minden tagjára. Harmincezer tőkén gazdálkodnak, ebből 8-9 ezer régi térállású, többségén kék­frankos szőlőt termelnek. Az újabb telepítéseket már kes- kenysoros állásban végezték, kadarka, cabernet fajták, chardonnay és muscat ottonel a választék. Ezekből próbálkoz­nak kiváló minőségű borokat alkotni. Ilyen a 2003-as évjára­tú - ma még piacra nem került - tüzes, gyönyörű színű cuvée bo­ruk, mely kadarkából, cabernet francból és kékfrankosból áll. Remélik, legalább akkora sike­re lesz, mint a kékfrankosuk­Az Ötös Szőlősbirtok neve ma már jól cseng a fogyasztók körében. A feladatok szétosztását, a pincészet arculatának fejlesztését Ótós Attila vállalta magára nak, mely a Nemzetközi Kék­frankos Fesztiválon tavaly ezüstérmes lett. A versenyek és az érmek kel­lemes sikerélményt jelentenek számomra, erőt adnak a továb­bi munkához - mondta Ótós Attila. A szőlőbirtok az ültetvénye­ken kívül két présházból, feldol­gozóból és palackozóból áll. A szakmában fiataloknak számí­tanak, hiszen tizenkét éve an­nak, hogy kárpótláson vissza­vásárolták a dédnagyapa ültet­vényének egy részét, a sötétvöl­gyi tetőn. Az első évjárat, amit lepalackoztak, a 95-ös kékfran­kos volt. ■ Hatvan liter bor évente sorrend A franciák világelsők az ivásban Hatalmas szőlőültetvé­nyek mellé a jó minőségű borok, a jókedv és a kul­túrált fogyasztás is páro­sult. A statisztikák tanúsága szerint a franci­ák mindenben az élen járnak. Mauthner I. Európában a legnagyobb szőlőül­tetvénnyel, 917 ezer hektárral Franciaország rendelkezik. Ők termelik a legtöbb bort is, évente 59 millió 650 ezer hektoliternyit. Őket alig lemaradva az olaszok (910 ezer hektár, 58 millió 770 ezer hektoliter), majd a spanyo­lok (900 ezer hektár, 32 millió hektoliter) követik. Magyaror­szág ebben a sorrendben a kö­zépmezőnyben van 133 ezer hektárral és 5 millió hektoliter borral, ezzel megelőzzük Szlová­kiát, Szlovéniát, Görögországot, Ausztriát A borfogyasztás is ha­sonlóan alakul. Első helyen a franciák állnak, az egy főre jutó borfogyasztás náluk 63 liter évente. Az olaszok fejenként 59, a portugálok 58, a spanyolok 38, a magyarok, a dánok, a németek 23, az osztrákok 18 liter bort isz­nak meg. Ha a világrészeket is meg­vizsgáljuk, hol mennyi bort fo­gyaszta nak: első helyen áll Európa, 230 millió hektoliter­rel, Ame­rikában 53 millió, Afrikában és Ázsiá­ban ó-ó millió, Ausztráli­ában 4 millió hektoliter bor fogy évente. Bőrbetegségek, borhibák tanácsok A kénnel csínján kell bánni A borászok mondják, az ember a saját hibájához idővel úgy hozzászokik, hogy észre sem veszi ha a bora dohos, élesztős, ecetes. Utóerjedés tünetei: a bor zava­ros, szén-dioxid szabadul fel, élesztős. Oka: a cukrot tartal­mazó borban az élesztők elsza­porodtak, gyógyítás: szűrés, pasztőrözés, majd 40 mil- ligramm/liter szabad kénezés. Bamatörés: a bor zavaros, színe barna, szaga aszalt gyü­mölcsre, íze kenyérhéjra emlé­keztet. Oka: a must vagy a bor oxidációja, melyet a botritiszes szőlő idézett elő, illetve a maga­sabb hőmérséklet és az ala­csony kénsavszint segített elő. Gyógyítás: erős kénezés, aktív szenes kezelés, derítés Ecetesedés: a bor szaga, íze karcoló, ecetes vagy sósbor- szeszre emlékeztető. Oka: a le­vegővel érintkező bor felületén ecetsav-baktériumok szaporod­nak fel és a bor alkoholtartal­mát ecetsavvá alakítják. Gyó­gyítása: enyhébb esetben pasz­tőrözés után házasítás, súlyo­sabb esetben az ecetes bor nem javítható, közömbösítés után pálinkafőzésre használható. Elósodás: ecetes szag, karcoló íz, zavaros­ság jellemzi. Oka: tej savbaktéri­umok elszaporodása. Megol­dás: kénezés, házasítás, tartá­lyok, hordók fertőtlenítése.

Next

/
Thumbnails
Contents