Tolnai Népújság, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-19 / 115. szám
HÍREK A posta helyére kerül az idősek klubja Május végén adják át az idősek klubja új székhelyét, melyet a volt posta épületéből alakítottak ki. A felújítási munkák 6,6 millió forintba kerülnek. A berendezési tárgyak nagy részét pályázaton nyerték: a kisebbségi önkormányzat által nyert asztalok, székek és edények mellett új irodabútorok teszik majd komfortossá a helyiségeket Virágzó testvérkapcsolat a felvidéki Perbetével Idén ismét Perbetére, Szárazd felvidéki testvértelepülésére látogat a falu küldöttsége. A június 25-26-ára tervezett kiránduláson a tűzoltó egyesület és a nemzetiségi néptánccsoport tagjai fogják képviselni a települést A kapcsolatot tavaly au-| gusztusban Szárazdon, majd | Perbetén is szentesítették. Alapja, hogy a felvidéki községből 1946-ban a magyarcsehszlovák lakosságcsere keretében ide telepítették a lakosság egy részét A rokoni szálak; azóta sem szakadtak meg. Nem gazdaságos többé a falu szennyvíztisztítója A tolnai vízmű felmondta a falu határában működő szennyvíztisztító üzemeltetését. A négy települést, Szárazdot, Szakályt, Keszőhidegkutat és Regölyt kiszolgáló létesítmény nem bizonyult elég gazdaságosnak, ezért átmenetileg, amíg az önkormányzatok nem találnak más megoldást, egy regölyi vállalkozó működteti. MAGÁNÜGYEK SZÁRAZDON TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2005 101 - SZÁRAZD Bathó Zoltán szőlészettel, méhészettel foglalkozik BATHÓ ZOLTÁN jelenleg mező- gazdasági gépészként áll alkalmazásban egy helyi gazdaságnál. Szabadidejében szőlészettel, gyümölcstermesztéssel és méhészettel foglalkozik. Mint elmondta, egyre kevesebben termelnek a faluban mézet. Régen 7-8 család is akadt, ma csak hárman vannak. A külföldi áruval telített piac miatt jelentős mértékben beszűkültek a helyi termelők lehetőségei. Elsősorban azért szeret Szárazdon élni, mert a település nyugodt és csöndes. \ # Balázs Péter Sándor a vízmű első alkalmazottja BALÁZS PÉTER SÁNDORT az egész élete a faluhoz köti. Itt §1^^!» született, a | szülei is itt éltek és haltak meg, ide nősült, itt dolgozik a helyi vízműnél. Két gyermeke van, fia külföldön dolgozik kőművesként, lánya pedig tanul. Ha végez a munkahelyén, ideje nagy részét az otthoni teendők kötik le. Földjeit bérbe adta, de van egy kis háztáji kertjük és jószágaik, amelyekkel mindig akad valami dolga. Ha még ezen felül is marad ideje, azt olvasással, vagy tévézéssel tölti. Schmidt Henrikné varr és virágokat gondoz Schmidt henrikné csak a német kitelepítések idején került el családjával pár évre a faluból, de később visszavásárolták régi házukat. A helyi evangélikus közösség pénztárosa és gondnoka. Tevékeny részt vállal a hagyományőrzésben, gyarapította és gondozza a tájmúzeum gyűjteményét, valamint ő varrta a német nemzetiségi tánccsoport fellépő ruháit. Ő készítette a falu Mikulásruháját is. Szabadidejében kertjében dolgozgat, virágait ápolja. Kovács Józsefné és férje a néptánccsoportba járnak kovács józsefné a szárazdi teleház munkatársa, és egyben a falu ápolónője. Hétköznaponként reggel nyolctól délután négy óráig dolgozik, segít a betérőknek a számítógép használatában, kulturális programokat szervez. Mivel a faluban egyelőre nincsen külön szociális munkás, ápolónő végzettsége révén ő biztosítja az egészségügyi alapellátást. Férjével közös hobbijuk a néptánc, mindketten tagjai a hagyományőrző tánccsoportnak. Sok munka, kevés haszon juhtenyésztés Szinte lehetetlen megélni belőle Kézzel fogható történelem tájház Emlékek és tárgyak három szobába sűrítve 4*': CSÁBI LAJOS- né a településen mindenkit jól ismer, hiszen a lakók több ge- nerációja nőtt fel a kezei között. A felső tagozat megszüntetése után egymaga tanította az összevont alsós osztályokat, majd amikor ezeket is elvitték a faluból, Gyönkön oktatott. Harmincnyolc évig tanított, negyvenhárom évig volt könyvtáros és kultúrházigazgató. Szerinte akár üdülőfalu is lehetne, hiszen csodálatos a fekvése. Annak ellenére, hogy nem itt született, szárazdinak érzi magát, és szívesen tér ide haza. A falu tele van tervekkel szárazd Természeti adottságai miatt a külföldiek is szeretik a települést. Az önkormányzat minden fejlesztési lehetőséget megragad Özvegy langó lajosné tizenhat éve költözött családjával a faluba. Tanyájukon, Gyöngerenyás pusztán fiával és menyével ju- . hókat tenyésztenek: az olasz piacra bárányokat hizlalnak, a gyapjút pedig a kereskedők veszik át. Mint elmondta, az átvételi árak csökkenése miatt nehéz helyzetben vannak, hasznukat nagyrészt a kereskedők fölözik le. Míg régebben átlagosan 14-15 ezer forintot is megkaptak egy bárányért, ma örülnek, ha 9-10 ezerért el tudják adni. A gyapjú átvételi ára szintén mélyen áll, kilónként 70-80 forintot kapnak érte. Ehhez tudni kell, hogy egy juh átlagosan A tájházat Szalontai Józsefné kezdeményezésére 1998-ban hozta létre a német kisebbségi önkormányzat. Az egykori papiak épületében elhelyezett gyűjtemény összeállításához a falu lakói járultak hozzá saját múltjuk emlékeivel, padlásaik rejtett kincseivel. A kiállított darabok között akadnak olyanok, melyeket Németországba került ismerősök küldtek vissza, és olyanok is, melyeket oda vittek ki hagyományőrző bemutatókra. Az első szoba berendezése a hagyományos parasztkonyhát idézi. A falu lakóinak egykori hétköznapjait felelevenítő eszközök, edények kaptak benne helyet: sodrófák, tejeskannák, hímzett falvédők, étkészletek. A második, tisztaszobában a bútorok, ágyneműk mellett, hagyományos viselethez tartozó ruhadarabokat állítottak ki. Gyönyörű hímzett motívu- mokkái ékesített vállken- dők, finom gyermekholmik, teljes ünnepi nép- ' viseletek színesítik a I palettát, a falakon pedig régi szárazdiak fényképei láthatók. A harmadik helyiségben a munka eszközeit, a kismesterségekhez, kenderfonáshoz kapcsolódó szerszámokat tekinthetik meg a látogatók. Szalontai Józsefné saját gyermekkori vállkendőjét is a Gyönyörű környezetben, erdős dombok között megbújó kis völgyben fekszik a település. Lakói elsősorban azért szeretnek itt élni, mert békés és csendes, nincsen átmenő forgalom, a levegő pedig kristály tiszta. Akár kedvelt célpontja lehetne a falusi turizmusnak. Nem véletlen, hogy Szalontai Józsefné alpolgármester asszony szeretne kialakítani egy kis turista- szállót a faluban. A települést a külföldiek is kedvelik, egyre több német család vásárol itt házat. Az önkormányzat minden lehetőséget megragad a falu fejlesztése és szépítése érdekében,. Mint azt VÁRKONYI Henrik polgár- mester elmondta, hamarosan befejezik a volt posta épületének felújítását, így azt a nyugdíjasklub május végén már birtokba is veheti. Később ők és az óvodások is itt étkezhetnek majd, amennyiben meg tudják oldani a menü kiszállítását egy gyönki konyháról. A tervek szerint hamarosan minden utca szilárd burkolatot kap, és, szeptemberre valamennyi háztartásban lesz kábeltévé. A célok között szerepel a szelektív hulladékgyűjtés felHa minden jól megy, hamarosan az óvodásoknak sem kell hazamenniük ebédelni. Amint megoldják a menü kiszállítását Gyönkről, ők is és a nyugdíjasok is a volt posta felújított épületében kaphatnak majd meleg ételt tételeinek megteremtése, a polgármesteri hivatal felújítása. A faluban ugyan kevesen laknak, de az itt élők nagyon aktívak. Jól működika nyugdíjasklub, az ifjúsági, az önkéntes tűzoltó- és horgászegyesület, is. A tűzoltók inagy erőbedobással készülnek a megyei tűzoltó versenyre. Tavaly Gyönkön a szárazdi hölgyek végeztek az első helyen. Minden évben népszerűek a falunapok. Idén augusztus 13-án és 14-én tartják. Most is izgalmasnak ígérkezik, hiszen ha minden jól megy a szokásos programok mellett fogathajtó verseny is leszl. Alig kapnak valamit a gyapjúért. A képen özv. Langó Lajosné juhtenyésztő 3,9 kilogramm gyapjút ad évente. Az így befolyó jövedelmekből még a tartás költségei sem térülnek meg. Helyzetüket még nehezebbé teszi, hogy a Föld- művelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól csak novemberben kapják meg a földalapú támogatást a birtok és a legelők után, addig is ki kell húzni-» uk valahogy. FONTOS EMBEREK Várkonyi Henrik polgármester, Szalontai Józsefné alpolgármester, Péter András jegyző. Képviselő-testület tagjai: Budai Mária, Gallai Béláné, Szabó László, Tóth Gábor. Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Schmidt Károly. Dr. Farkas Tibor családorvos, dr. Sárosdy János falugazdász, dr. Bors Gabriella gyermekorvos Az összeállítást írta, Hargitai Éva, a fotókat készítette: Gottvald Károly. Az oldat a szárazdi és a Tolna megyei ónkormányzat támogatásával készült. AZ EN FALUM Csábi Lajosné a falu tanító nénije METTOL MEDDIG? Fogadóórák: polgármester: hétfőn és kedden 13-16 óráig, jegyző: hétfőn és szerdán 8-16 óráig, falugazdász kedden 14-16 óráig Családorvosi rendelés: kedden és csütörtökön 9.30-tól Evangélikus istentisztelet: minden hónap 2. és 4. vasárnapján j 15 óra Református istentisztelet: minden hónap 2. és 4. vasárnapján 14 óra Teleház nyitva tartása: hétfőtől péntekig 8-16 óráig IM A község lakossága 1870 680 1949 658 2003 266 2005 269 Óvodások száma: 11 fő Iskolások száma: 21 fő Egy főre jutó adó: 2.900 Ft Éves adóbevétel: 777.000 Ft Kommunális adó: 2.082.533 Gépjárművek száma: 38 Munkanélküliségi ráta: 34,19%
