Tolnai Népújság, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-14 / 112. szám
2005. MÁJUS 14., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 9 ÍNYENCSÉGEK A jóízű étel még jobb, ha finom itókával kísérjük választás Ha nem tudjuk, kérdezzünk Nem mindegy, milyen fogáshoz milyen itókát töltünk a pohárba. A bor és a gasztronómia kézenfogva járnak. A finom étel kiemeli a bor ízét, a jó bor pedig még jobbá teszi a legfinomabb fogást is. Ebből következik, hogy külön tudománya van annak, hogy milyen ételhez milyen bor illik. Vannak általános szabályok, például pörkölthöz vörös-, halhoz fehérbor, süteményhez édes bor illik, de azért ennél bonyolultabb a helyzet. Franciaországban különösen kényesek a borválaszTorta, sütemény, fagylalt, ami megédesíti az életet tásra. Az étteremben például a pincérek sorfallal takarják el azt a műveletlen vendéget, aki rossz bort választ a vacsorához. Azért persze senkinek sem kell megijednie, ha nem tudja fejből, mihez mi illik. Elég annyit tenni, hogy borrendeléskor kérdezzük!^ meg a pincért: ő mit**1™ ajánlana ehhez a fogáshoz. 3M A Marcipán édes ízvilága. Torták, sütemények és kelyhek várják a vendégeket Dunaföldváron, a Béke tér 3. szám alatt, a Marcipán Cukrászdában. (Tel.: 75/541-055). A főtéren található, hangulatos belső térrel és széles kínálattal rendelkező üzlet naponta 9 órától 19 óráig tart nyitva. A Nagy László tulajdonos vezette cukrászda rendezvények, például esküvők ellátását is vállalja, szendvicsekkel, süteményekkel. Újdonságnak számít a diabetikus kenyér kínálata, melynek révén az üzlet az egészségmegőrzéshez járul hozzá. Képünkön: a Marcipán Cukrászdában már megkezdődött a fagylaltszezon jl. Művészetté vált az étkezés gasztronómia Minden kor és minden kultúra megteremti a rá jellemző étkezési szokásokat. A főzés egy véletlennel kezdődött Az első ősünk, aki tűzbe ejtett egy darab húst, bizonyára nem gondolta volna, hogy fordulóponthoz érkezett az emberi történelem. Miközben a lángoktól puhává és zamatossá vált pecsenyét majszolta, nem sejtette, hogy a konyhaművészet alapjait rakta le éppen. Az étkezés jóval több puszta táplálékfelvételnél. Az ételek elkészítése, tálalása, fogyasztásának mikéntje külön fejezet az emberi kultúrában. Venter Marianna Egyre gyorsabb, egyre modernebb a világ, de van ami nem változik. Szerencsére a sütésfőzés még nem ment ki a divatból, ugyanúgy, ahogy a hagyományos éttermek, cukrászdák divatja sem. Étterembe nemcsak azért járunk szívesen, mert kiszolgálnak minket, hanem azért is, mert olyan fogásokat rendelhetünk, amelyeket otthon ritkán, vagy sohasem készítünk el. Ugyanez vonatkozik a cukrászdákra is, az ott kapható süteménycsodákat csak nagyon kevés háziasszony tudja elkészíteni. A legjobb szakácsok és cukrászok féltékenyen őrzik leghíresebb receptjeik, egyedi fogásaik titkát. Mint a fentiekből is jól látható, az ember művészi szintre fejlesztett egy biológiai kényszert: a táplálkozást. Az étkezési szokások ugyanolyan sokszínűek, mint az emberiség. Az egyik kultúrában megesznek olyan dolgokat, amelyeket a másikban nem szeretnek, sőt, néha egyenesen tiltanak. Eszünk kézzel Indiában, Afrikában, pálcikával a Távol- Keleten, fémszerszámokkal a nyugati kultúrkörben. Főzünk- sütünk szabadtűzön, gáztűzhelyen, mikrohullámú sütőben. A sok különbözőség ellenére néhány dologban egyformán gondolkodunk: minél íze- sebb, szebb küllemű ételek elkészítésére törekszünk. A viselkedéskutatók azt már kiderítették, hogy valószínűleg véletlenül hullott az első húsdarab a tűzbe. De hogy honnét támadt az az igényünk, hogy az ételt különféle fűszerekkel ízesítsük, százféle technikával készítsük, étvágygerjesztőén tálaljuk és szertartásosan együk, még nem tudták kideríteni. A változó történelmi korokban változó szokások voltak divatban Minden kornak és minden kultúrának megvan a rá jellemző konyhaművészete. Az európai kultúrát nézve vegyük például a dekadens rómaiakat. Divatosnak a ritka, nehezen megszerezhető fogások számítottak, mint például a pávanyelv, vagy a mézes-jeges édességek. Kereveteken heve- részve, aranytányérokról ettek. A darabos és faragatlan kora középkorban durva faasztalnál ülve kézzel ettek, félig sült pecsenyét, zsírba mártott kenyeret, a szegényebbje durvára őrölt gabonakását. A barokk és a rokokó idején már ezernyi előírás szabályozta az étkezést, az ülésrendet, a fogások sorrendjét, még azt is, kinek mennyit illik ennie. S ha ugrunk egy nagyobbat, mai világunkban a gyorsételek, a mikrobán elkészíthető előregyártott fogások kora köszöntött be. desszert Híresek a magyar cukrászok Az édes íz kevés kivételtől eltekintve minden ember számára vonzó. Nem véletlenül alakult ez így, a cukor ugyanis kiváló energiaforrás. Persze ha beleharapunk egy omlós süteménybe, vagy nyári melegben hűs fagylaltot nyalogatunk, általában nem az optimális energiafelvételre gondolunk. Évezredekig csak a méz és a gyümölcsök szerepeltek az étlapon, mint édesítőszerek. A termesztés és a feldolgozás finomodásával aztán megszületett a répacukor, illetve a nádcukor. Az új édesítőszer új édességek születését tette lehetővé. A cuk- |g| rászatban, yZfT- mint 01 y 'p sok W más- \ ■ ban is, \ mi, magyarok maradandót alkottunk. Világhíres specialitásunk például a dobos- és a Saher-torta. Még valami, bár szezonális jellegű édesség, amely csak nálunk jellemző: a szaloncukor. Nemzeti ételeink őseit már a honfoglaláskor ismerték visszatekintő Átvettünk és változtattunk A magyar konyha, ételeink elkészítési módja nagyot változott a honfoglalás óta. Őseink étkezési szokásairól nem sok feljegyzés maradt. A kutatások azonban kimutatták, a gulyás és a töltött káposzta ősei már szerepeltek a nomádok étlapján. Mátyás király idejéből valók az első komolyabb leírások. Ekkoriban már változatos fogásokat tálaltak, legalább is a király asztalán. A nyárson és rostélyon sülteken kívül készítettek még ételeket üstökben, bográcsban, lábasokban. Csaknem mindent lében, mártásban tálaltak. Ezeket erősen fűszerezték, kenyérrel sűrítették. A rántás, a paprika, a hagyma használata, valamint a francia konyha erőteljesebb befolyása a XIX. század közepétől tapasztalható. A paprika a török hódoltság idején került hozzánk. Mint a szegények fűszerét lenézték, az urak konyhájára lassan került csak fól. Később aztán szinte minden más fűszert háttérbe szorított. A magyar konyha fokozatosan a nemzetközi ízléshez finomodott, és világszerte elismert hírnévre emelkedett. Tejfölös-paprikás újkrumpli Hozzávalók: 80 dkg újburgonya, két fej vöröshagyma, két evőkanál olaj, egy kávéskanál pirospaprika, egy zöldpaprika, 2 dl tejföl, egy kávéskanál liszt és ízlés szerinti só. Az apróra vágott vöröshagymát az olajban megfonnyaszt- juk, meghintjük pirospaprikával, elkeverjük és felöntjük fél deci vízzel. Addig pároljuk lefedve, míg zsírjára sül. Ekkor tesszük a lábosba a meghámozott és karikára vágott újkrumplit, hozzáadjuk a megmosott zöldpaprikát, majd any- nyi vizet öntünk hozzá, ameny- nyi majdnem ellepi. Kis lángon puhára pároljuk, tálalás előtt pedig behabarjuk a liszttel elkevert 2 deci tejföllel, és még egyszer felforraljuk. A PAKSI TOPÁZ étterem hétfőtől szombatig naponta 11 órától 22 óráig, vasárnap 11 órától 18 óráig várja a vendégeket. Mint azt Bognár László tulajdonos elmondta, vállalják lakodalmak, ballagások, családi, baráti és vállalati rendezvények lebonyolítását, a kedves vendégeknek házias ételeket, finom italokat kínálnak. Telefon: 75/421-757. t 1 1 t »
