Tolnai Népújság, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-13 / 111. szám

4 ALMANACH 2005 60 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁJUS 13., PÉNTEK- KISTORMÁS A házi szociális gondozó imádja a szülőfaluját- Itt szület­tem, valódi lokálpatrióta vagyok, mondta Jere­miás erika ibolya, aki házi szociális gondozó január 1-je óta. Imádom a falumat. „Itt születtem, minden rokon, gyerekkori barát ideköt.” A szüleivel együtt beköltöztek Szekszárdra, majd húsz év múlva sikerült megvalósítani a régi álmot, hogy visszakerül­jenek a faluba. Az meg külön öröm, hogy otthon is dolgoz­hat. Mindenki ismeri az egész családját és nagyon örül a felé áradó bizalomnak. Az embe­rek nem nyünak meg bárki­nek, csak annak, akiben iga­zán megbíznak, fogalmazott.- Nagyon jó érzés, hogy vár­nak rám, s már annak is örülnek, ha egy kicsit elbeszélgetünk. A község lakossága 1870 1077 1949 897 1970 556 1990 417 2004 381 Kommunális adó 342.000 Ft Iparűzési adó: 53.500 Ft Gépjármű-adó: 629.000 Ft Gépjárművek száma: 66 Iskolások száma: 96 Munkanélküliek: 30 :|SIBIÍS3Í8 Ügyfélfogadási idő: A polgármester elérhető napon­ta 8-tól 16 óráig, munkaidőben a községházán is mindig a lakosság rendelkezésére állnak. Felnőtt orvosi rendelés csütörtökönként 10-től 12-ig, gyermekorvos 12-től 14-ig. A falugazdász fogadóórája min­den kedden fél egytől 14 óráig, a faluházban. Kistormás mégis élni akar fejlődés A falu lakossága úgy döntött, maradjon önálló a település. Ismét van óvoda, s szennyvízcsatornázást is terveznek A kétmillió forint községi pénzből felújított épületben minden megtalálható, ami a tizenhat óvodásnak szük­séges. Az óvodavezető, Kocsmár Erzsébet az éppen készülő tornaszobának is nagyon örül Szép helyen fekszik Kistormás. A Szekszárd, Gyönk, Pincehely, Simontornya útvonalon jók a- buszjáratok, a munkahelyekre be tudnak járni azok, akiknek van hova. Ma már sokan úgy emlékez­nek, hogy meg akarták őrizni a település önállóságát, pedig az első népszavazáson, 2002-ben, nemcsak Kölesd, hanem Kistor­más lakossága is az egyesülés mellett szavazott. A legutóbbi önkormányzati választást azon­ban még külön kellett megtar­tani. Ezúttal sikerült is képvise­lő-testület választani. Az előző ugyanis 2000 decemberében feloszlatta önmagát, de az azt követő időközi választásokra nem tudtak elegendő jelöltet ál­lítani. Ügyvezetőként hivatal­ban maradtak a lemondottak. Az idei, újabb népszavazáson a lakosság vissza­vonta korábbi döntését, és az önállóságra vok­solt. A mostani testület, élén csapó László polgármesterrel, visszaszerezte az óvodát, még­pedig olyan módon, hogy újat alapítottak. A szülők kívánsá­gának megfelelően az intéz­mény visszakerült eredeti he­lyére. Tavaly bevezették a vizet az utolsó utcába is, van gáz a faluban, de egy utcába még nem jutott el. A terv, építési en­gedély megvan. Szilárd burko­latú utat szeretnének építeni a temetőbe. A fejlesztéseket azon­ban csak pályázati pénzből le­het megoldani. A faluházba vi­zesblokkot terveznek, s új buszvárót is építenek, ha nyer­nek a pályázatok. Kölesddel együtt pályáztak egy közel mil­liárdos szennyvízcsatorna­építési programra. A polgár- mester úgy vélekedik, hogy be­csületből indulniuk kell a követ­kező választásokon, bár azt mondja, ha ma volna 2002, ak­kor nem is indulna. Úgy látja, hogy előnyben vannak azok a polgármester társaik, akiknek megvan a közigazgatási végzett­ségük és tapasztalatuk. Utóbbi­ra azóta ők is szert tettek. Visszaállították a közösségi ünnepeket, rendezvényeket Egy közösség életéhez hozzá­tartoznak az együtt megélt ünnepek, az ismétlődő talál­kozási alkalmak, rendezvé­nyek. Az új testület visszaál­lította a közös ünnepeket. Tavasszal először az édes­anyákat ünnepük. A gyere­kek és a falugondnok vezette tánccsoport ad műsort. Má­jus elsején a sportpályán rendezik a majáüst. A prog­ram része a nősök-nőtlenek focimeccse és a szabadtéri főzés. Júüus második hétvé­géjén, szombaton van a falu­nap, erre meghívják a kör­nyező települések lakosságát is. A rendezvény fontos része a foci és a főzőverseny. Szep­tember második hetének vé­gén következik a szüreti nap. A hetvenes években volt utoljára, két éve elevenítet­ték fel nagy sikerrel. A fel­vonulást követő műsorban fellépnek a környező telepü­lések együttesei is, majd este bál zárja a napot a faluház­ban. Ugyancsak hagyomány a nyugdíjasok karácsonya. Polgárőrök vigyázzák a a falu nyugalmát Tizenegy tagú polgárőrség vigyázza a falu nyugalmát és ijeszti el az utazó bűnözőket. Az elsők között alakultak meg 1992-ben, egy akkor még szolgálatban lévő rendőr javaslatára. Éjsza­kánként járőrszolgálatot lát­nak el, többnyire minden másnap éjfél után. A képviselő-testület évente ötvenezer forinttal támogatja működésüket. FONTOS EMBEREK Polgármester: Csapó László. Alpolgármester: Pintér Ferenc. Képviselők: Kovács Árpádné, Cseh Erika, Melykó Tamás, Tokai János. Háziorvos: dr. Szabó Zoltán. Gyerekorvos: dr. Szoboszlai Ildikó. Állatorvos: dr. Tóth Károly. Az összeállítást Ihárosi Ibolya írta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldat a kistormási képviselő-testület és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával jelent meg. MAGÁNÜGYEK KISTORMÁSON Baksai Péter kereskedő a munka után is dolgozik baksai Péter először egy faház­ban nyitott bol­tot, később azt átalakították kocsmává. Az uniós csatlako­zásról úgy véle­kedik, hogy a kicsik nem jutnak hozzá az elő­nyökhöz, ugyanakkor versenyez­niük kell a multikkal. Az előírá­sok is mindenkire vonatkoznak. Pénz nélkül pályázni sem lehet Az üzlethelyiségre felvett hitel törlesztése felemészti azt a pénzt, amit fejlesztésre lehetne költeni. Szabad idejében a család a 12 hektáros földjén dolgozik, ahol kukoricát és búzát termelnek, amit aztán még el is kell adni. Kovács György, a polgárőrség vezetője olvas és rejtvényt fejt kovács györgy nyugdíjas gépko­csivezető sza­bad idejében rejtvényt fejt és olvas. Legin- kább a krimiket kedveli, azok közül is Mág Bertalan történeteit szereti. Amíg kocsizott, amerre járt, megvette a Hód történeteket és az író többi regényét Amikor a börtönnél dolgozott, találkozott is Mág Ber­talannal. A televíziót nemigen nézi, mert nem kedveli az öldök- lős filmeket A régi magyar és szovjet filmeket szerette, kezdve a Talpalatnyi földtől egészen A tizedes meg a többiekig. Sok rejt­vényújságot is megvesz. Kis József falugondnok szívesen segít az embereknek kis Józsefet, a 25 éves falu­gondnokot tit­kos szavazással, falugyűlésen választották ki négy pályázó közül erre az ál- ^ lásra. Azért sze­reti a munkáját, mert ebben a munkakörben nagyon lehet az embereket segíteni. Munka után az idejét a szintén helybéü barát­nőjével tölti és szívesen lovagol. Családjának négy lova és egy csikója is van. A népes, küenc- tagú család némi saját földön gazdálkodik is. A falugondnok­nak arra is jut ideje, hogy a falu közéletében részt vegyen, a fiata­lok szabadidejét szervezze. Czeller Ernő nyugdíjas tanító sokféle újságot járat czeller ernő negyven évnyi ta­nítás után, 1984-ben ment nyugdíjba. Tor­máson laknak, Kölesden taní­tott. Eredetileg nem úgy tervez­te, hogy itt telepedik le. A szolgá­lati lakás hozta ide, amit később, kedvező áron meg is tudott vásá­rolni. Ma már csak ketten élnek benne a feleségével. Mint mond­ta, Tormás kedves, nyugodt hely, ami nagyon megfelel a természe­tének. Szabad idejében regénye­ket, ismeretterjesztő munkákat olvas. Előfizetője több, mint öt napi-, heti- és havüapnak, tagja a Magyar Könyvklubnak. Aki ért a varrógépekhez is vállalkozás A könnyűipar manapság nem húzóágazat Feil József eredeti szakmája szerint mechanikai műszerész, varrógépeket javított. Cége, a Beanett Bt. a település legna­gyobb munkáltatója. A kistor­mási üzemben ötvenen dolgoz­nak. Tizenöt éve ketten-hár- m a n kezdték a vállalkozást, ma kö­zel kétszázan vannak. A három varrodában, Pakson, Györköny- ben és Kistormáson munka- és védő- r u - há­kat varrnak. Az elején selyem szabadidőruhákat készítettek, de a török árukkal nem bírták a versenyt, ezért profilt kellett váltaniuk. Egy-két nagyobb cé­get közvetlenül látnak el, a töb­bi árut kereskedőknek adják el. Köztudott, hogy a könnyűipar manapság nem húzóágazat, mondta Feil József, a profilvál­tást úgy kellett megolda­niuk, hogy a piacon ne ütközzenek az olcsó kínai áruk­kal. A huszonöt itt dolgozó helybéli asszony közül tizenkettő családfenntartó Kardok, tőrök, fokosok dicsérik hobbi Mielőbb kovácsműhelyt szeretne magának építeni lázár Sándor huszonhárom évig volt traktoros a termelő- szövetkezetben. Amikor 1992- ben munkanélkülivé vált, nem találta a helyét, ezért keresett magának elfoglaltságot. Ma már nem munkanélküli, de a szórakozásból azóta valósá­gos szenvedély lett. Először csak fából készített fokosokat, kardokat, amilyeneket a Nim­ród újságban látott. Minden kard, minden tőr, amit megcsi­nált más és más, mert egyéni faragványokkal díszítette a fa­munkákat. Utóbb már maga készítette el a kardok, kések vasát is. Az úgynevezett gatter- fűrészlap ehhez a legmegfele­lőbb alapanyag. Amikor az első műhelyt ki­nőtték a szerszámai és az elké­szült művek, épített egy újat. A legközelebbi tervei közé tartozik a kovácsműhely ki­alakítása. Természetesen ké­szített a feleségének is megfe­lelő konyhakéseket. Vannak olyan darabok, amelyeket csak ő használ disznóölésnél. A kések, kardok markolatának a díszeit is maga tervezi és fa­ragja, vagy égeti ki. A ház minden szobájában megtalálhatók a falakon a házigazda alkotási

Next

/
Thumbnails
Contents