Tolnai Népújság, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-11 / 109. szám

4 ALMANACH 2005 40 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁJUS 11., SZERDA- GRABOC wnwmm Grábóc gyermekkori álom, gyönyörű falu SIKLÓSI MÁTÉ gyermekkora óta vonzódik a kicsi zsák- településhez. Édesapja a ma már nem létező grábóci szociális ott­honban dolgozott. Kisfiúként gyakran megfordult a falu­ban. Egy éve úgy döntött, ide költözik. A Duna-Dráva Nem­zeti Park Igazgatóságának ter­mészetvédelmi őre. Orkerüle- tének középpontja Grábócra tehető. Öröm bejönni a bekötő úton, mondja. A települést ölelő 2500 hektáros erdőt úgy ismeri, mint a tenyerét, növé­nyeivel, állataival együtt. Csodálja Grábóc régi, szép házait, sajátos arculatát mmzirmmim A község lakossága 1870 655 1949 577 1970 493 1990 332 2004 204 helyi adók (2004) 381.000 Ft Egy főre eső helyi adó: 1868 Ft/fő Tervezett helyi adó 2005-ben: 363.000 Ft Gépjárműadó: 4.184.312 Gépjárművek száma: 40 Óvodások száma: 6 fő Iskolások száma: 26 fő Munkanélküliek: 30,7% Ügyfélfogadás a polgármesteri hivatalban: minden kedden 10 óra 15 perctől 11 óra 15 percig. Háziorvosi rendelés: csütörtökön 8-tól 10 óráig. Gyermekorvosi rendelés: minden második csü­törtökön 11-től 12 óráig. A falu­gazdász Mőcsényben a polgár- mesteri hivatalban fogadja az ügyfeleket minden szerdán 11- től 12 óráig. Mise a katolikus templomban: kéthetente vasár­nap 14 óra 15 perctől. Kicsi a falu, apró a pénz támogatás Ráférne a településre a segítség. Lakói háromnegyed része idős, leszázalékolt. Kevés az önerő, sok a feladat Kozma István és családja Marosvásárhelyről érkezett Grábócra. Építkeznek. Dér Lajos (balra) segít nekik Grábócon az apró falvak min- | den gondja összesűrűsödik. Az ^ önkormányzat és a település la­kói sokszor erőn felül igyekez­nek előrelépni. Kevesen vagyunk a faluban. Talán ha tízen járunk el dolgoz­ni. A legtöbben Szekszárdon ta­láltunk munkát, de a bejárás elég bajos, mert este 6 óra 20 perckor jön az utolsó busz Grábócra, a délutánosok nem tudnak hazajönni, mondja a fa­lu egyik szerencsés embere, akinek van munkahelye. Egy fi­atalasszony megerősíti. Ő ugyan most gyesen van, de tud­ja, hogy a varrodából, ahol dol­gozott, sok embert elküldenek. tüske László polgármester a kicsi települések minden gond­§ jával naponta találkozik. - A lakosságará­nyos állami tá­mogatásból ke­vésre futja. A I vezetékes víz * bevezetése nyolc évre visszafogta a fejlesz­téseket. A lakosság kétharmada idős, sok a munkanélküli, a le­százalékolt ember. Kevés az ön­erő. A gáz- és a szennyvízveze­ték-rendszer kiépítésére nincs annyi jelentkező, hogy elindít­hassák. A legsürgetőbb felada­tokat, mint a csapadékvíz elve­zetését, a buszmegálló felépíté­sét, a sportpálya rendezését hul­ladékgyűjtők elhelyezését, az önkormányzat költségvetéséből és a lakosság társadalmi mun­kájával oldották meg. Pályáza­taikat sorra elutasították. Min­den nehézség ellenére Tüske László optimista. Az utóbbi években többen rátaláltak a fa­lura, építkeznek. Tervezik az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal, a művelődési ház festé­sét, mázolását, a könyvtárral együtt internetes szoba és nyugdíjasklub kialakítását, a volt tejcsarnok felújítását. A kábeltévérendszer már épül. A képviselő-testülettel együtt ke­resik az újabb pályázati lehető­ségeket. Közmunkások dolgoznak a falu utcáin és terein Az önkormányzat több pályá­zatot nyújtott be, hogy ala­csony összegű költségvetését kiegészítse. Az egyik program - önrész vállalása nélkül - az orvosi rendelő akadálymente­sítését szolgálta volna. A má­sikat a sportpálya kialakítá­sára dolgozták ki. Egyik pá­lyázat sem kapott támogatást. A közmunkaprogramnak kö­szönhetően öt közmunkás dol­gozik a község közterületein. Várhatóan támogatást kapnak a lakásépítők Grábóc egyik vonzereje a falu szerkezetében rejlik. A házak­hoz nagy telkek tartoznak. Nem építik egymáshoz közel az épületeket. Nem válik zsú­folttá, szellős, levegős marad. Az utóbbi időben többen talál­tak otthonra a községben. Az önkormányzat tervezi a lakás- építési támogatás bevezetését. Európa-hírtí a templom, nevezetes a búcsú Európa-hírű szerb ortodox temploma miatt sokan betér­nek Grábócra. Naponta 10- től 17 óráig lehet látogatni. Az évente megrendezett szerb búcsúra - általában jú­lius második vasárnapján tartják - az ország határain innen és túlról érkeznek vendégek. Érdemes megnéz­ni a falu katolikus templo­mát és kálváriáját is. Felújí­tásukhoz Németországból, a Grábócról elszármazottaktól kaptak segítséget. FONTOS EMBEREK A képviselő-testület tagjai: Tüske László polgármester, Schmieder Zoltán alpol­gármester, Erős Józsefné, Csajbók Istvánná, Vincze Kálmán, Eubeck János. Háziorvos: dr. Cseh Miklós. Gyermekorvos: dr. Bese Zsuzsanna. Falugazdász: Temesvári Tamás. Plébános: Pretl Ádám. Az összeállítást írta, a fotókat készítette: Pál Agnes. Az oldal a grábóci és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával készült. MAGÁNÜGYEK GRABOCON Hergerné Varga Marianna és férje jó üzletet kötött HERGERNÉ VARGA MARIANNA és családja még egy éve sincs, hogyNagy- mányokról Grábócra költö­zött. Azt mond­ja, jól érzik ma­gukat a faluban. Sokat dolgoztak a házon és még sok minden vissza van, de megér­te a faluváltás. Van autójuk, nem gond hogy a közelben lévő váro­sokat elérjék. Külön öröm, hogy karnyújtásnyira van a szálkai tó. Ha tehetik, oda kirándulnak. Két gyermekük van. Laura Cikóra jár óvodába. Az iskolabusz háztól há­zig viszi. Jövőre kísérője is lesz: öccse, Dominik. Vincze Kálmán semmiért nem adná grábóci házát VINCZE KÁLMÁN több mint három évtizede él Gráttócon. Ott­honának tekinti a települést Az itt felépített ház élete munkája, semmiért nem adná. Sok társa­dalmi munkát végez. Azt mondja, ha másokat is hív, társakra talál, még senki nem utasította vissza Legutóbb a sportpálya két kapuját tették rendbe a falu fiataljaival. Fá­ból készített hulladékgyűjtőket he­lyezett el a község közterületein. Rendszeresen kaszálja a busz­megálló környékén a füves terüle­tet Úgy tartja, lassan, de fejlődik a fala lÄ Tóth Antal hajnalban indul, nincs ideje horgászni Tóth antal és felesége Maros- vásárhelyről érkezett a tele­pülésre, éppen tizenöt eszten­deje. A fiatal­ember nagy­mamája grábó­ci. A szekszár­di uszodában dolgozik. Reggel háromnegyed ötkor ül buszra és bonyhádi átszállással jut el a munkahelyére. Ha délutános, autóját használja. A ház körül veteményeskertet gondoz, nyu- lat és tyúkokat nevel. Szívesen horgászna, de ritkán engedheti meg magának. Kislánya, Tímea tizenhárom éves, Bonyhádra jár iskolába. Erős Józsefné dolgozna, de rossz a közlekedés erős józsefné Grábócon szü­letett és nevel­kedett. Ma is itt él családjá­val. Szakmáját tekintve üzlet­vezető, bolti eladó. Mun­kát, ha találna sem tudna vállalni, a közleke­dés hiányosságai miatt. A falu­ba ó óra 20-kor indul Bony- hádról az utolsó busz, délutá­nos műszakból nem tudna ha­zautazni. A fiatalasszony a képviselő-testület tagja. Mint mondja, jelenleg sok a faluban a*gyermek és a fiatal, jó lenne őket helyben marasztalni. A kedvencek: Rió és Jázmin állattenyésztés A lehetőségekhez igazítják tenyészetüket A legelésző' szarvasmar­hák mellett két paripa nyargalászik a farmon. A két csikó a gazda ked­vence: Rió és Jázmin. Erős István és családja ma divatos szóval élve mezőgazda- sági vállalkozó. Gazdaságuk valóban mintaszerű.- Elhanyagolt területen kezd­tünk a munkához - mondta Erős István de ez nem vette el a kedvünket. A kép siralmas volt. Akkor szemét és sártenger borította a farm környékét. Mindent újjáépítettünk. Amit tizenkét év alatt megtermel­tünk, annak a legnagyobb ré­szét visszaforgattuk a gazda­ságba. Ma hatvan hektáron gaz­dálkodunk. Főként szarvasmar­ha-tenyésztéssel foglalkozunk. Most éppen átállunk a magyar­tarka húshasznú fajta tenyész­tésére. Állományunk törzste­nyészetből való. Az eddig tartott holstein-frízekkel tenyészállat­ként foglalkozunk. Fiuk, Rajmund agrármérnök. A sok papírmunka nagy része rá marad. Az apa azonban arra biztatja, mással keresse kenye­rét. Lányuk, Kinga gazdasági főiskolán tanul. Ő nem a mező- gazdaságban képzeli el jövőjét. Erős István birtokán a szar­vasmarhák mellett két paripa - Rió és Jázmin - nyargalászik. Versenyszülőktől származó csi­kók, ősszel fogják munkára őket. A gazda igazi kedvencei. Erős Istvánék farmján a lovak a gazda kedvtelését szolgálják A valóság és az álom határán képzőművészet Egyszerre sokat lát, de a lényeget festi Gábori Sándor festményeivel tette ismertté Grábóc nevét ha­tárokon innen és túl. Olajképe­ivel, akvarelljeivel, rajzaival eddig számos egyéni és cso­portos kiállításon találkozhat­tak az érdeklődők. Az elmúlt néhány hónapban három szek­szárdi tárlaton voltak ott alko­tásai: az Art 999 csoportosulás jubileumi kiállításán, az Egylépés Alapítvány bemuta­tóján és a megyei kórház galé­riájában. Képein a való világ, s az álmok különös szövevényei káprázatos színekben és for­mákban jelennek meg. Csend­életei, tájábrázolásai nyuga­lomról, harmóniáról szólnak. Ha szépnek talál valamit, em­lékeiben elraktározza. Képein káprázatosak a színek, rendkívül változatosak a formák » i

Next

/
Thumbnails
Contents