Tolnai Népújság, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-09 / 107. szám
2005. MÁJUS 9., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2005 7 1 MISZLA 5 Ahol nyugodtan lehet élni tervek A tájra, az erdőre alapoznának Miszlán. Lehetőséget látnak a falusi turizmusban és a vadásztatásban is a településen Takács Zoltán falugondnok, Mózes László polgármester és Baksa János is a turizmusban látja a lehetőséget Kézi munkával készítették a fiatalok az utcatáblákat Két fiatalember keze munkáját dicsérik a fából készült utcatáblák. A fiúk büntetésüket dolgozták le: bukósisak és jogosítvány nélkül motoroztak, amikor a rendőrök nyakon csípték őket. Mivel lehetőség volt a büntetés átváltására, saját szerszámaikkal a saját elképzeléseik szerint készítették el a táblákat, amelyekhez a faanyagot az önkormányzat adta. Pályázati pénzből újulna meg két utca burkolata A Kis utca két, százötven méteres szakaszának felújítására adott be pályázatot a település. A területi kiegyenlítő alaptól remélt hárommillió forintos támogatásból a két zsákutca burkolatát készítenék el, hogy az esős időben is meg lehessen közelíteni autóval az itt lévő lakóházakat. A nyártól mindegyik cég telefonjait használhatják Miszlán jelenleg a háromból csak egy társaság mobiltelefonjait tudják használni a lakók. Nagy örömükre az egyik szolgáltató már felmérte a területet, és rövidesen egy adótornyot épít a település határában. Az engedélyezések és az építés után várhatóan a nyártól mindegyik telefonos cég szolgáltatásait igénybe vehetik a miszlaiak. FONTOS EMBEREK Képviselő-testület: Mózes László polgármester, Németh Erzsébet alpolgármester, Bodor István, Boza Ferenc, Kaszás István, Vízi Lászlóné képviselők. Jegyző: Lizicai Imre. Falugazdász: Sárosdi János. Óvodavezető: Kácsor Alajosné. Falugondnok: Takács Zoltán. Háziorvos: dr. Albeck Zoltán. Katolikus egyház: Juhász Tibor plébános. Református egyház: Pataki László lelkész. Az összeállítást írta, a fotókat készítette: Tulézi György. Az oldal a miszlai és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával készült. Valami egészen szokaüan nyugalom fogadja az embert, ahogy Gyönk felől lassan leereszkedik a dombon Miszla központja felé. Csak bámulja az utazó a falut körülölelő erdőt és ha szerencséje van, vadakat is láthat szép számban. A következő meglepetés akkor éri, amikor a mobiltelefonjára tekint és meglepetéssel tapasztalja, hogy nem működik. Ami nekünk a nyugalmat adja, az a falusiaknak bosszúság - mondja Mózes László polgár- mester. De rövidesen épül egy adótorony, és a miszlaiak is mindegyik társaság telefonját használni tudják. Szinte semmi • _ *, s - sem hiányzik ■ illlin/. hour ■ nyugodtan él- Umml hessen az emvezetékes gáz, szennyvízcsatorna, kábeltévé és elsősorban kedves emberek. Viszont a két legfontosabb dolog hiányzik, a gyerekek és a munkahely. Pedig mindent megtesznek, hogy itt tartsák a fiatalokat, de ahogy a falu első embere a régi mondást idézi, ahol a kenyér, ott a haza. Munkalehetőség pedig nincs. A legnagyobb munkáltató az önkormányzat Aki teheti, a földből él, vagy a környező települése- próbál munkát vállalni. Ez viszont az utazás miatt sokba kerül, és ők idővel elköltöznek. Hosszú idő után végre ismét akadt, aki építeni szeretne, neki az önkormányzat ingyen adja a telket, hogy itt tudják tartani a faluban. A községben a falusi turizmusra építenének. Van, aki úgy alakítja ki a portáját, hogy vendégeket tudjon majd fogadni. Lehetőséget látnak a vadásztatásban is, mivel vadban nincs hiány, de ehhez rendezni kell a viszonyokat, hiszen ma Miszla közigazgatási területén négy vadásztársaság is működik. . MAGÁNÜGYEK MISZLÁN Bodor István a földművelést az élet Iskolájában tanulta BODOR ISTVÁN családi gazdálkodónak kevés szabadideje van. Minden pillanatát leköti a föld és az állatok, amik a megélhetést biztosítják neki és családjának. Sok a gondja, sokat küszködik az értékesítéssel és azzal, hogy a dombok között nehéz megművelni a földet. Az iparban kezdett dolgozni és 1993 óta foglalkozik a mezőgazdasággal. Ahogy fogalmaz, az élet iskolája tanította meg a földművelésre. Nem emlékszik rá, hogy lett volna olyan nap, amikor nem dolgozott. Németh Erzsébet mindenki gondjait meghallgatja NÉMETH ERZSÉBET Miszla alpolgármestere. Itt született és harmincöt évig dolgozott a postán. Ismer mindenkit, a falu minden rezdülését nyomon követi. Ha valakivel találkozik, nem csak köszönnek egymásnak, mindig megáll beszélgetni, meghallgatja mások gondjait és lelki támaszt is próbál adni. Mivel teológiát végzett, Miszlán és a szomszédos Udvariban hitoktató. Érdekes módon, ha kötelessége a fővárosba szólítja, a nyugodt falu után ott is jól érzi magát. Vaszari Jánosné tartja össze a nyugdíjasokat vaszari jánosné a Miszlai Nyugdíjasok Érdekszövetségének vezetője. Harminc évig dolgozott a helyi vegyesboltban és ma ő fogja össze a falu nyugdíjasait. Az idősek szerdán és vasárnap találkoznak. Néha, ha a nyugdíjasok pénztárcája engedi, kirándulnak az országban, legutóbb éppen Harkányban, a gyógyfürdőben töltöttek felejthetetlen napot. Nemrégiben alapították meg az énekkart, amely a miszlai rendezvényeken népdalokkal szórakoztatja a falu lakóit. Gudman Ernőt, a kisgépek doktorát elvarázsolta Miszla gudman ernő a kisgépek doktora, vagy ahogy a falusiak hívják, az életben tartó erő. Bármilyen háztartási gépet, szerszámot meg tud javítani. Ráadásul ezek a szerszámok hozták Miszlára is. Budapesten élt, amikor egy ismerősének egy fűrészt kellett elhoznia a kis faluba, amelytől azóta sem akar szabadulni. Elvarázsolta a falu nyugalma. Azt mondja, az a legjobb, ha leesik a hó és bezár a falu, mert akkor a barátokkal összejönnek és nagyokat beszélgetnek. wmmsssm A táj szépsége megunhatatlan Takács Zoltán születése óta Miszlán él. Sokat kapott a falutól és ezt mindennap megpróbálja meghálálni. 0 a falugondnok, szinte minden lakóval napi kapcsolatban van. Szereti az itteni embereket, a dolgos, szorgalmas, kedves miszlaiakat. Ha teheti, az erdőt, a határt járja, mert a mai napig elbűvöli a táj szépsége, azt azonban nagyon sajnálja, hogy egyre inkább kiöregedik a falu. Pedig szükség lenne a fiatalokra, de azt is megérti, ha munkalehetőség híján más helyre költöznek. Sok gondot, problémát kell megoldania, de szívesen megy bevásárolni, gyógyszert kiváltani és ebédet vinni az idős lakóknak. JA TELEPÜLÉS ADATAI | Népesség 1870: 1618 1949: 1440 1970: 925 1990: 1343 2005: 351 Óvodások száma: 10 Helyi adó: 999 200 Ft Gépjárművek száma: 76 Munkanélküliség: 46 fő, 52,3 % Egy főre eső helyi adó 2846 Ft Polgármesteri fogadóóra: kedden és csütörtökön 8-tól 12 óráig. Jegyző fogadóórája: hétfőn és csütörtökön 8-tól 16 óráig. Mise: a katolikus templomban minden vasárnap fél 12-től, a református templomban minden vasárnap negyed 12-től. Orvosi rendelés: kedden 10-től 12 óráig, csütörtökön 8-tól 10 óráig. Falugazdász fogadóórája: szerdán 13-tól 16 óráig. Bosszantja a vad a gazdát Negyven éve méhészkedik vállalkozás Több lábon állnak, hogy megélhessenek szorgoskodás A méhek is hálásak a szeretetért Ami a falunak a jövőt jelentheti, az megkeseríti a gazdálkodók életét. Mindennap a vadkárok miatt bosszankodik Baksa János miszlai vállalkozó. Tegnap este volt az első éjszaka, amikor nem jöttünk ki vadat riasztani, és nézd meg, végigtúrták a vetést a vaddisznók - mutatja elkeseredetten ifj. Baksa János gazdálkodó. Mindent megpróbálunk amit lehet, villanypásztort tettünk ki, riasztjuk a vadakat, de nagy kárt okoznak mindig. Kukoricát, napraforgót termesztek százhetven hektáron és nem elég, hogy a dombok miatt többe kerül a föld művelése, az állatok folyamatosan dézsmálják a terményt. Próbáltunk egyeztetni a vadvédelemről a vadásztársaságokkal, ám egyelőre csak a gyulajival tudunk jól együttműködni, a többiek nem segítenek - panaszkodik a fiatal vállalkozó. Akkor miért csinálod? Mert szeretem - jön a válasz. - Ezt lassan csak szerelemből lehet csinálni, mert megélni alig lehet a földből, pedig gépeim is vannak, és birkákat is tartunk. De a gyapjúért tíz évvel ezelőtt többet adtak, mint ma. Ezért próbálok több lábon állni, fuvarozással is foglalkozunk. Ifjú Baksa János: nehéz megélni a földből, több lábon kell állni Szépen gondozott ház, nagy udvar fogadja a látogatót Kovács József portáján. látszik, hogy szorgalmas emberek lakják. Negyven éve méhészkedik Kovács József, aki azt mondja: jövedelmez a méhészet, ha az embernek nincsenek nagy igényei, és ha keresetkiegészítésként csinálja. Sajnos kiszámíthatatlanok a felvásárlási árak, és nehéz előre tervezni ebben a szakmában. Pedig, ahogy ő fogalmaz, a magyar akácméz olyan, mint a futballválogatott volt valaha: olimpiai bajnok. Egyedülálló minőséget tudnak előállítani a gazdák, de az olcsó és nem túl jó külföldi mézeket olcsón árulják a bevásárlóközpontokban. Hogy mitől jó a magyar méz? Erre a kérdésre egyszerű a válasz. Jók az adottságok, jó a klíma, és ha a gazdák jól kezelik a méheket, a kaptárakat, finom lesz a méz. Ennek az a titka, hogy a nagyboconádi kaptárakat tisztára kell pörgetni, és várni a méhekre, akik elvégzik a munka dandárját. Kovács Józsefet éppen az fogta meg ezekben az apró állatokban, hogy szorgalmasak, és pontos rend szerint élik az életüket. Valamint az, ami minden állatra igaz, meghálálják a szeretetet. Ha gondos a gazda, finom lesz a méz - mondja Kovács József
