Tolnai Népújság, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-28 / 98. szám

FOTÓ: BAKÓ JENŐ TOLN AI NÉPÚJSÁG - 2005. ÁPRILIS 28.. CSÜTÖRTÖK EGYHÁZI TÜKÖR Ötszáz elárvult gyermek a ferences otthonban déva Megtartóerő van a közösségben Böjté Csaba dévai plébá­nost többször választották már az Év Emberének. Er­délyben tíz éve működtet ferences gyermekotthont. Kirják Emőke böjté csaba Kolozsvárott szüle­tett, Csíkszere­dán végezte vi­lági tanulmá­nyait, majd 1982-ben titok­ban jelentke­zett a ferences rendbe. Gyulafehérváron és Esztergomban tanult teológiát, 1989-ben szentelték pappá. Dé­vára 1992-ben került, ahol a ro­mos kolostor lakatjait leverték, majd beköltözött a gyerekekkel. Itt árvaházat rendezett be, mert szerinte a- közösség megtartó ereje mindennél fontosabb. Ala­pítványi pénzből oktatja a rábí­zott ötszáz gyereket. Többször választották már az Év Emberé­nek, amit önfeláldozó munkájá­val érdemelt ki. A gyerekeket magyar nyelvre is tanítják. Az atya segítője nyolc kolozsvári egyetemista, akik később sze­retnének visszatérni az iskolák­ba, hogy taníthassák a félárvá­kat. A környék, ahol ezek a csa­ládok élnek, megdöbbentő sze­génységről tanúskodik. A dévai ferences gyermekotthon híre messzire hallatszik, hiszen so­kan segítik őket meleg ebéddel, iskolával, jó szóval. Eszter és Mária aknákra vigyáz Szent Borbála áldás A szemetet ne hagyjuk másra Prettl Adam plébános, tiszteletbeni kanonok ál­dotta meg a Nagymórágyi völgyben azt a két Szent Borbála-szobrot, melyet a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok le­endő' tárolójához vezető két lejtakna bejáratánál he­lyeztek a szoborfülkékbe. Decsi Kiss J. Lapunk is beszámolt az Eszter és Mária aknák avatási ünnepségé­ről. Ennek része volt a szobor­szentelés. Ritka alkalom az Uyen Prettl Ádám, Szálkán élő, szolgá­ló plébános életében. Naprakész tájékozottságot árult el a lelkész beszélgetés közben, mikor a Pak­si Atomerőmű és az ott keletke­zett hulladék elhelyezése került szóba. Vallja, hogy minden ener­giatermelés közben hulladék is keletkezik. Gondoljunk csak az emberi erőre, energiára és a mi hulladékainkra. Azt sem a szom­széddal tároltatjuk. Bátaapáti az egyik falu, ahol a plébános misé­zik, de ott van Mórágyon, Mőcsényben és Grábócon is. Nem véletlenül kérték tehát őt a szoborszentelésre.- Most, amikor új munkába, építkezésbe kezdünk, bizalom­mal fordulunk Atyánkhoz, hogy áldja meg a munkálkodásunkat és teljesítse szívünk óhaját, hogy biztonságos létesítményünk fel­épüljön - mondta a plébános. Szívünk óhaja, hogy a biztonságos létesítmény felépüljön - mondta a plébános A városhoz méltó temólom kétszáz Év Az alapkövet trombitaharsogás és dobszó rakták le a szekszárdi és a környékbeli nép nagy "zepette örömére A szekszárdi belvárosi templomban rendszeresen hangversenyeket is rendeznek Három nap múlva, május elsején lesz kétszáz éves a szekszárdi belvárosi római katolikus templom. Elődje egy kis apátsági templom volt, és a hagyomány sze­rint abban helyezték örök nyugalomra I. Béla királyt. A mai templom a megye- székhely egyik legszebb' műemléke, mely húszezer szekszárdi katolikusnak jelenti az Isten házát. Mauthner Ilona Kétszáztizenegy évvel ezelőtt, 1794 nyarán, regjei 9 óra körül a Barüna-domb felől tűz ütött ki. A hívektől összegyűlt adományból és a püspökség támogatásával. A kétszáz éves templom az elmúlt években többször szorult felújí­tásra, Farkas Béla plébános kez­deményezte a padlózat teljes cse­réjét. A hívek közül sokan jelen­tős pénzadománnyal járultak hozzá a költségekhez.- Kilenc év után kerültem ide vissza plébános­nak, ahol koráb­ban egy évig voltam káplán - mondta bacs- mai László plé­bános. - Az el­múlt két évben megtapasztaltam a hívek szere- tetét, a képviselő-testület aktivi­tását, hiszen egy egyházköz­ség életében ők a motor, az üzemanyagot pedig á lelkiségi mozgalmak ad­ják, jelen pillanatban pedig az én kezemben van a kormány, de vannak munkatársaim, akik munkájukkal segítenek. Három évvel ezelőtt, az alapkőletételkor elkezdődött a lelki építkezés is. Természetesen nem vagyunk ké­szen, ahogy a kőtemplomon is van mindig javítanivaló. Köszö­nöm mindenkinek, aki hozzájá­rult akár a lelki templom, akár a kőtemplom „építéséhez”. Ennek a 200 éves évforduló­nak a jelentőségét emeli, hogy a pápai nuncius végzi a szent­misét, és megáldja az új Irgal­mas Jézus oltárt, amit II. János Pál pápa emlékére is akarunk felajánlani, hiszen ő rendelte el az Irgalmasság ünnepét az egyházban, ő avatta szentté Szent Fausztina nővért, aki­nek csontereklyéjét elhelyez­tük erre az oltárra, a pápa pe­dig ennek az ünnepnek az elő­estéjén költözött az örök hazá­ba. Istennek hála és minden jóakaratú hívőnek köszönet mindenért. Kétszáz éve, copf stílusban épült a templom tűzvész gyorsan terjedt, négy órán belül hatszáz házat, köztük a templomot is elpusztította. Szluha György, az akkori plébá­nos nem törődött a veszéllyel és a templomból kimentette az Oltári- szentséget, a miseruhákat és a szent edényeket A tűzvész után Szluha plébános nagyon sokat tett azért, hogy a jelenlegi temp- lom alapkövét tízenegy évvel ké­sőbb, trombitaharsogás és dobszó közepette lerakták, Schmidt Ven­cel kőművesmester irányításával. A belvárosi templom építésé­hez 1802-ben kezdtek hozzá, a Hangverseny, szentmise Május 1-jén, vasárnap, a temp­lomban 17 órakor kezdődik a jubileumi szentmise, melyet Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius celebrál, a megyés püspök és a meghívott papok részvételével. A 11 órás szent­mise elmarad. Délelőtt 10 és délután 4 óra között szentség imádás lesz, ló órától hangver­seny a templomban, orgonán játszik Dibusz Ferenc. : Schmidt Vencel szekszárdi k& : művesmester vezetésével ha­■ zánk egyik legnagyobb egyha- • '■ jós temploma épült fel 1805­: ben. Klasszicizmusba átveze- : tő copf stílusával harmoniku- • san illeszkedik a Béla király ■ tér környezetébe. A belépőt : lenyűgözik a hatalmas mére- : tek. Főoltára két szeráffal, ; carrarai márványból készült. '■ A főoltárkép Krisztus menny­bemenetelét ábrázolja. Kon- rád Sándor szekszárdi szob­rászművész munkája például a keresztelő kút sárgarézből készített fedele. A barokk szó­szék Buck József pécsi szob­rász alkotása. A templomot és az orgonát László király szentté avatásának 800. év­fordulóján, 1992. november 14-én áldotta meg Mayer Mi­hály püspök. EGYHÁZI HÍREK Kiváló vörösborok érlelődnek a hordókban A szekszárdi Római Katoli­kus Újvárosi Társaskör és a Német Nemzetiségi Egyesü­let közösen szervezte meg a borversenyt, melyre 106-an neveztek. Módos Ernő és dr. Domonyai Péter, a zsűri tag­jai a vörösborok között hat olyan mintát is talált, mely bármelyik nagy borverse­nyen elhozta volna a legjob­baknak járó kitüntetést. Ki­emelkedően szerepeltek az Eszterbauer-Pálinkás pince, valamint a Márkvárt Pince borai. Az igen szigorú zsűri 2 aranyat, 1 ezüstöt és 3 bronzérmet adott át a ter­melőknek. Születtek, gyóntak és áldoztak Az idén a szekszárdi belvárosi templomban 79 keresztelés volt (29 fiú és 46 lány). Ke­resztszülő az lehet, aki volt el­sőáldozó, bérmálkodó, és ha házas, akkor egyházi esküvő­je volt. Az elsőgyónók száma: 68, az elsőáldozóké 56. Negye­dik osztályos korban lehet va­laki elsőáldozó, he előtte leg­alább két évet járt hittanra. Egyházi esküvőt eddig 48 pár kért. Feltétel a közös jegyes­oktatás, ami minden évben ja­nuárban kezdődik. Az idén április 23-án volt a bérmálás, melyre azok jelentkezhettek, akik hittanra, és szentmisére járnak. Goitein rabbi Hőgyészen első adat Országos tekintély és megbecsülés Az első .adat, amely Hő­gyészen szervezett zsidó közösség létére utal 1754- ből maradt ránk. Elekor készült az összeírás, a kö­zösségnek már volt kánto­ra és egyben metszője. Mauthner A hőgyészi közösség a XIX. szá­zad elejére fejlődik ki a megye jelentős zsidó centrumává. Az 1848-as összeírás szerint Goitein Herman rabbival együtt a Strausz Salamon rabbisegéd­ből és a Frankfurter Náthán se­gédpapból álló hármas rabbikol­légium áll a gyülekezet élén. Metszőjük és nem kevesebb mint négy tanítójuk van. Orszá­gos tekintélyre, sőt a magyar határokon túl is ismert és meg­becsült névre a Goitein rabbi­család működése révén tesz szert a hőgyészi közösség. Kik is voltak a Goiteinek? A család­alapító 1809 körül foglalta el a hőgyészi rabbiszéket. Morvaor­szágból vándorolt hazánkba. Ősei között tudósok és rabbik is voltak. Bölcsessége és tekinté­lye folytán meg tudta óvni kö­zösségét a belső villongásoktól, ami például a paksi közösség­nek nem sikerült, ahol a konzer­vatív illetve a modernebb irány­zatok követői között alakult ki feszültség. Á Goitein család tag­jai egészen 1944-ig viselték a rabbi tisztséget. Az utolsó hőgyészi rabbi Jószéf Sölomo Goitein, miután negyven évig pásztorolta híveit, velük együtt halt meg Auschwitzban. Háromszál év egyházi vezetői A szekszárdi apátság első plé­bánosa 1693-ban Mérey Mihály volt, őt 1719-ben gróf Trautsoh János József követte, majd 1758- tól Rodt Ferenc Konrád bíboros lett a plébános. 1777-től püspö­ki kinevezés alapján, templom lett az apátságból. A közösség egyik leghíresebb plébánosa Wosinsky Mór volt. 1944 és 1967 között plébánosok helyett adminisztrátorok látták el a ko­rábbi feladatot. Mayer Mihály későbbi püspök 1985 és 1989 között volt Szekszárdon plébá­nos, őt Farkas Béla követte, aki 2003-ig élt a megyeszékhelyen. Az ő nevéhez kötődik a belváro­si templom felújítása. 2003 őszétől Bacsmai László az egy­házközség plébánosa. I 4 4 1 I 4 FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents