Tolnai Népújság, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-27 / 97. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. ÁPRILIS 27., SZERDA ALMANACH 2005. 027 -DIÓSBERÉNY 5 Fiatal és ütőképes csapat lehetőségek Több olyan létesítmény és szolgáltatás is található, mely más környékbeli településen vagy még, vagy már nincs Ebédidő a diósberényi óvodában. Az intézmény felszereltségét városi ovik is megirigyelhetnék Erdélyiek is érkeznek a Szántál völgyi majálisra Idén is a Szantal-völgy ad otthont a diósberényi majá­lisnak. A május elsejei ünne­pen egyebek mellett foci­meccs, ügyességi vetélkedő és főzőverseny várja az ér­deklődőket. Délután a tánco­sok szórakoztatják a közön­séget, a helybeli Szántál cso­porton kívül a tervek szerint Varsádról két együttes is fel­lép, valamint az erdélyi test­vértelepülés, Szentgerice ha­gyományőrzői is bemutatják tudásukat a Tiboldi néptánc- csoport révén. Még több tévécsatorna közül lehet választani Április közepén kezdődött el Diósberényben a kábelteleví­zió vezetékeinek bevezetése a lakásokba. A vezetékek csatlakoztatása a tervek sze­rint két hónapig tart. Ezt kö­vetően a Diósberényért Egye­sület pályázni fog ministú- dió-berendezésre. A cél, hogy meg tudják örökíteni a helyi rendezvényeket. Pályázati pénzből lehetne az óvodát szebbé tenni A település önkormányzata pályázatot nyújt be az óvoda épületének felújítására, a ré­giós tender mintegy 11-14 millió forintot jelenthetne si­ker esetén. A létesítmény te­tőszerkezete cserére, külső homlokzata vakolásra szorul. Emellett az EU-s normák szerint' kell kialakítani a be­tegszobát, a tornaszobát és a logopédiai szobát. FONTOS EMBEREK KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Tillmann András László pol­gármester, Manhalt Zoltán al­polgármester, Bécsiné Hajnos Erika, Maczóné Lichner Ág­nes, Csapó István, Genszler László. Szociális bizottság: Genszler László, Maczóné Lichner Ágnes, Csapó István, Rosta János, Zei Ramóna. Kulturális bizottság: Bécsiné Hajnos Erika, Maczóné Lichner Ágnes, Csapó István, Wilhelm János, Zei Ramóna. Német kisebbségi önkor­mányzat: Manhalt Zoltán, Genszler László, Zei Ramóna. Berregés veri fel Diósberény csendjét, de ez a zaj zene azok füleinek, akik tisztának, rende­zettnek szeretnék tudni telepü­lésüket. Az árokpartnál éppen a füvet nyírják a közmunkások. A fiatal polgármester néhány más kollégájától eltérően nem panaszkodik, tillmann András László azzal kezdi: Diósberény a környékbeli falvakhoz képest viszonylag jó helyzetben van. A munkanélküliség elhanyagolha­tó, aki akar, az itt is tud dolgozni. A község számos olyan többletet mutathat fel, ami másutt még, avagy már csak óhaj: van óvoda konyhával, teleház postai szol­gáltatással, idősek klubja, két bolt, sőt, a környék unikuma­ként fitneszterem.- A titok? Nagyon egyszerű ­— fiata}okbó1 lettel rendelke­zünk, melyben jó arányban van­nak kiváló vállalkozók, gazdasá­gi szakemberek. Az önkormány­zat apparátusa ugyancsak ko­moly szellemi tőkét képes fel­mutatni. Nem jelent gondot megírni egy pályázatot, vagy fel­mutatni a szükséges saját erőt. Itt akarjuk leélni az életünket, s minél kellemesebb körülmé­nyek között. S bár panasz továbbra sincs, néhány gond azért akad: például a távoli jövő reménye a csatorná­zás. Nagyobb összefüggéseket elénk tárva Tillmann András László nem titkolja: személy sze­rint minden szép eredmény elle­nére azt várná, hogy Diósberény végre még jobban utolérje adott­ságait és még erőteljesebben él­jen lehetőségeivel. Mert ha már ennyi minden sikerült, akkor ta­lán ennek a célkitűzésnek a megvalósítása sem tartozna a le­hetetlenségek birodalmába. mammmm Az egykori tanítványok jó gazdái a községnek Messziről jött ember vagyok Diósberényben, e szép hangzá­sú, honfoglalás kori települé­sen - mutatja be lakhelyét PINTÉR FERENC, nyugalmazott pedagógus. - Mindig is vonzott a hosszú völgyek katlanában megbúvó falu nem kevés romantikát kínáló környezete. Örömmel tölt el, látva azt, hogy egykori tanítványaim mint lettek jó gazdái, birtokosai, irányítói községünk egyre színese- dőbb, gyarapodó gazdasági és társadalmi életének. A múltat kutatva újraélem az itt élő sokfajta népcsoport: a magyarok, a német ajkúak, a székelyek, az alföldiek, a fel­vidékiek kezdetben fájdal­mas, majd az idő gyógyította együttélését. A FALU ADATAI Népesség: 1870-ben 1010 fő 1900-ban 1126 fő 1949-ben 1101 fő 1990-ben 486 fő 2004-ben 407 fő Tanköteles óvodások száma 25 fő Helyi adóbevétel: 2004- ben 2.875.000 Ft 2005- ben (terv) 1.788.000 Ft Gépkocsikszáma: 60 Munkanélküliség: 10 fő 6% METTŐL MEDDIG? ÜGYFÉLFOGADÁS POLGÁRMESTER: naponta 8-tól 16 óráig. HATÓSÁGI ÜGYEK: naponta 8-tól ló óráig. SÁROSDI JÁNOS FALUGAZDÁSZ: minden kedden 8-tól 10.30 Óráig. DR. BORS GABRIELLA orvosi rendelése: hétfőn 11- től 12 óráig, szerdán 8-tól 12 óráig, istentisztelet, kato­likus: minden vasárnap 10 órától tart misét Hopp Ferenc plébános. Az oldal anyagait Szeri Árpád írta, a képeket Bakó Jenő készítette. Az összeállítás a megyei és a helyi önkormányzat támogatásával készült. MAGÁNÜGYEK DIÓSBERÉNYBEN Bécsiné Hajnos Erika megtáncoltatja a Szántait BÉCSINÉ HAJNOS ERIKA a tele- I pülés falu­gondnokaként tevékenykedik: HTa ä** j segédkezik az SK : .orvosi ellátás f megszervezé- sében, ebédet szállít az idő­seknek, bevásárol. Emellett tíz éve önkormányzati képviselő. Szabadidejében is közösség­építő munkát szeret végezni. Ez azt jelenti, hogy vezeti a he­lyi Szántál nevű táncegyüttest, koreográfiát taníttat meg ve­lük és intézi a fellépéseit. Munkája nem mindig hálás, de mint mondja, a sikerek minden gondot feledtetnek. Illés Renáta munka után tankönyveket forgat illés Renáta tavaly szeptem­ber óta dolgo­zik a diós­berényi ve­gyesboltban. Azt vallja, hogy ezt a munkát csak annak szabad végeznie, aki szereti az embe­reket, szóba áll és elbeszélget velük. Az ifjú eladónő szabad­idejét mostanában a tanulás köti le, hiszen levelező szakon végzi a középfokú ügyintéző titkár iskolát. Ám egyelőre semmiképpen sem válna meg a bolttól. Azt viszont jól tudja, hogy a mai világban több lá­bon kell állni. Csapó István horgászik, de első a négy gyermek a Diósberényért Egyesület elnö­ke Hőgyészen dolgozik. Mun­kaidő után fa­lujába vissza­térve segíti a Teleház mű­ködtetését, s új feladatként igyekszik beüze­melni a kulcsosházat, ami már majdnem elkészült és a jövőben szállásként szolgál. Az elnök szabadidejében szeret horgászni, illetve számítógé- pezni. Legfőképpen persze a családra összpontosít, hiszen négy gyermek édesapja. A leg­idősebb huszonegy, a legfiata­labb pedig hároméves. Zei Ramóna a kicsiktől jut állandó feltöltődéshez zei Ramóna huszonöt kisgyer­mekre vigyáz, de ez így ter­mészetes a diósberényi óvoda vezető­je számára. Sőt, mind­eközben meg is valósítja azt a pedagógia programot, ami a három-hét év közötti korcsoportra vonat­kozik. A kicsik nagyon há­lásak, feltöltődést nyújtanak a felnőtteknek. Az óvoda veze­tője a munkaidő végeztével is a nebulókra gondol, legalábbis addig, amíg haza nem ér: a ki- kapcsolódást otthon egy-egy jó könyv szolgálja. csapó ISTVÁN, . p " f A jó gazda vet és előre néz földművelés Háromszáz esztendeje él a család a faluban Az ősök háromszáz évre visz- szamenőleg Diósberényben él­tek és földműveléssel foglalkoz­tak. A leszármazott is kötődik a földhöz, annak elle­nére, hogy kisgyer­mek korában átélte, mit jelent az, ha valakit kuláknak nevez­nek ki. De ez már régi történet, Bérdi József pedig nem olyan ember, aki folytonosan a múltba réved. Nagyon is a jelennek és jövő­nek él, sőt, bízik a jö­vőben, jóllehet a mostani helyzet sokszor mint­ha azt tá­masztaná alá: pórul járhat az, aki ma­napság - stíl­szerűen szól­va - a földbe veti a remé­Bérdi József gazdálkodó az egyik traktora mellett nyét... A diósberényi gazda mégis vet, szánt, gondozza a növénye­it. Annak idején, 1993-ban visz- szavette az ősi jussot, azóta csa­ládi vállalkozóként mintegy száz hektáron termeszt, főként kukoricát, árpát és napraforgót. Keményen meg kell dolgozni a tisztes megélhetésért. A ven­dégszerető családfő, ottjár­uinkkor végigvezetve bennün­ket a régi, békebeli házon, az elődök mesterségbeli tudását dicsérte. És már itt az új nemze­dék. A stafétabotot a fiú, a me­zőgazdász végzettségű Bérdi Szilárd veszi át. Az apa meg­jegyzi: a fiataloké a jövő, nem is baj, ha egyre többször hagyat­kozhat rá mindenben. Még a fővárosban is építenek vállalkozás Mindenütt sikeresek a település mesterei A Schweitzer Bt. több mint tíz esztendeje működik a települé­sen, kezdetben csak élelmiszer­árusítással foglalkozott. Két év­vel később a bt. két lábra állt: Schweitzer Erzsébet ügyvezető elmondta, hogy immár az építő­iparban is nevet szerzett magá­nak a cég. Mintegy nyolc-tíz embernek ad munkát, időszak­tól függően. A betéti társasaság főleg családi házak felújításá­ban jeleskedik, de önkormány­zati megrendelésnek is rend­szeresen eleget tesz. Éves árbe­vétele időnként eléri a 90 millió forintot. Még ezt is tetézi az ugyan­csak helybeli Genszler Épület­gépészeti és Technológiai Sze­relő Bt. Genszler László vállal­kozása a fővárosban is ismert, hiszen a diósberényi cég készí­tette a Nemzeti Színház géphá­zát. Ugyancsak a Genszler Bt. nevéhez fűződik a Budapest Sportcsarnokban található gya­korló jégpálya hűtésének szere­lése is. Alkalmazottainak szá­ma jelenleg huszonkét fő, amit megirigyelhetne egy közepes kategóriájú kft. is. A vállalkozó nem is panaszkodik, van mun­kája, bár ingyen neki sem ad­nak semmit. A bt. a településen nemrég rendezett be egy kor­szerű fitneszközpontot, több szobával: az üzlet mellett szem­pontként szerepelt az is, hogy a helybeli és környékbeli fiata­loknak legyen kulturált és hasznos időtöltési lehetőségük. Bírni kell erővel: Genszler László vállalkozó a fitneszteremben f l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents