Tolnai Népújság, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-26 / 96. szám

4 ALMANACH 2005. 076 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. ÁPRILIS 26., KEDD- UJIREG AZ EN FALUM Mindent megkapott szeretett falujától agócs FERENCNÉ több mint negyven éve dolgozik az óvodában, mint dadus. Nagyon sze­reti a gyere­keket, a hiva­tásának él. Ha szünet van az intézményben, már nagyon hiányoznak neki a ki­csik. Minden megvan itt Újiregen, amire az embernek szüksége van - mondja Agócs Ferencné. Ő itt született, itt él a családja, sosem vágyott máshová. Szép a vidék, csend van és nyugalom. Amit el akart érni az életben, azt megadta neki a faluja. Egész életét kitöltő hivatást, otthont, családot. A dadus néni annak is nagyon örül, hogy nem fogytak el az ovisok, mint sok faluban, ez azt jelzi, a fiatalok bíznak a falujukban. mmsarnnm MónnrrÓff' 1'ltSptíöOCg. 2001- ben 350 fő 2002- ben 356 fő 2003- ban 371 fő 2004- ben 359 fő Születések száma 2004-ben: 2 Iparűzési adóbevétel: 950 ezer forint Kommunális adóbevétel: 180 ezer forint Gépjárművek száma: 95 darab Munkanélküliségi ráta: 8-9 százalék Építési engedélyek: 4 folyamatban L MEDDIG? ügyfélfogadás a polgármes­teri hivatalban: munkana­pokon 8-tól 11 óráig, orvosi rendelés: kedden 13-16 órá­ig a faluban. Más napokon Iregszemcsére járnak be a betegek, ott mindennap van rendelés, istentisztelet; szombatonként 17 órakor a római katolikus templom­ban. KÖZÖSSÉGI RENDEZVÉNY; a nyugdíjasklub tagjai kedd délutánonként gyűlnek ösz- sze. A találkozókon készül­nek fel a falu programjaira, amelyek szervezésében, ren­dezésében aktívan részt vesznek. A kis falu biztos a jövőjében faluépítés Jó közlekedési adottságainak köszönhetően fejlődni, szépülni tud. A helybeliek, ha kell, elutaznak a munkáért Hétköznap délelőtt kevesekkel találkozha­tunk Újiregen. Az időseb­bek az udvarban, ház kö­rül szorgoskodnak, a fia­talok pedig dolgoznak. Megkeresik és meg is ta­lálják a munkát. Helyben nincs sok lehetőség, de közel van Tamási, Tab és Siófok. A falufejlesztés és jövőépítés a jelszavunk - mondja tóth mar­ton polgármester, aki 1998 óta látja el ezt a tisztet. Ebben a cik­lusban az úthálózat fejlesztésé­re helyezték a hangsúlyt, az utak 90 százalékát már felújí­tották. Modernizálták a közvilá­gítást, az óvo­dában és a falu­házban már földgázzal fűié­nek. A középü­leteket folya­matosan kar­bantartják, ar­ra is ügyelnek, hogy a közterü­letek gondozottak, szépek le­gyenek. Folyamatosan parkosí­tanak, virágosítanak, ezt a fel­adatot közmunkások látják el. A falu évente 6-7 közhasznú munkást tud foglalkoztatni. A járdákat is szeretnék jobb álla­Jókedvűek az újiregi óvodások és minden okuk meg is van rá. A modernizált, szépen berendezett, a gyerme­kek ízléséhez és szokásaihoz mindenben alkalmazkodó intézményt bármelyik város megirigyelhetné. pótban látni, ez azonban hosszútávú munka lesz. A falu rendezett, sok új házat látni. A porták mintegy 10 százaléka külföldi - elsősorban német - tulajdonban van. Bár helyben kevés a munka- lehetőség, nem kell félteni az it­tenieket. Ha nem jön helybe a munka, akkor ők mennek utá­na. A rendszeres segélyezettek száma jelenleg 8 fő, de volt már 2 is. Télen kicsit magasabb a számuk, a mezőgazdasági sze­zonmunkát végzők ilyenkor az önkormányzathoz fordulnak. A falu tervei között a buszvá­ró, a járdák és az árkok felújítá­sa, valamint a szennyvízhálózat kiépítése szerepel. Mint min­den fejlesztést, felújítást ezeket is pályázati pénzből fizetik majd a polgármester reményei szerint. Meleg Gábomé a szép könyveket kedveli meleg gáborné az újiregi óvo- da vezetője. A Jfe’V, Jy; szépen felújí- BHB| tott, moderni- zált és nagyon \ ▼ II barátságos ovi­*JS ban jelenleg ü- ' zen nyolc kis­gyermek van, közülük csak néhányan kerül­nek iskolába, tehát stabilnak mondható a gyermeklétszám. Az óvodavezetőnek, mint mondja, hivatása, a családjáról való gondoskodás, a háztartási és ház körüli munkák, a kert gondozása lekötik idejét Szíve­sen olvas, nincs kedvenc szer­zője, a szép, emberi érzésekről szóló könyveket kedveli. MAGÁNÜGYEK ÚJIREGEN Turcsányi Emánuelné őrzi az elsők emlékét Agócs Istvánné kedvenc helye a nyugdíjasklub TURCSÁNYI EMÁNUELNÉ, Vagy r ahogy az egész faluban isme- rj|<) Ica mama, él még egyedül azok közül a já- > sz°k közül, s- íjjlB akik 1930 októ- ■KanM bérében első­ként érkeztek Újiregbe Jászárokszállásról. Férje meg­halt a hadifogságban. Két fia, hat unokája, hét dédunokája van. Újiregbe fiatalasszonyként érkezett, a jobb élet remé­nyében. A „honfoglalók” mára elfogytak, egyedül Ica mama él. Ápolja a régi társak, s volt szü­lővárosuk Jászárokszállás em­lékét. agócs istvánné az újiregi nyug­díjasklub egyik legaktí­vabb tagja. A heti egyszeri klubtalálkozó jelenti számá­ra a kikapcso­lódást. Faluhe­lyen mindig akad dolog a ház körül, Agócsék sertést tarta­nak, népes a baromfiudvar is, nemrégiben több mint három­száz naposcsibe talált gazdára az ő portájukról. S ott van még a kert és a háztartás. A nyug­díjas társakkal való heti talál­kozás idején jut idő egy kis pi­henésre, beszélgetésre, kikap­csolódásra. Orsós Endréné a családi összejöveteleket kedveli orsós endréné az újiregi roma kisebbségi ön­tek, nem sok idő jutott pihenésre, kikapcso­lódásra. Mint mondja, ha futja az idejéből, szívesen olvas újsá­gokat, folyóiratokat, magazino­kat, a televízióban pedig a hír­műsorokra kíváncsi leginkább. A legjobban a családi, baráti összejöveteleken, találkozókon tud kikapcsolódni, feltöltődni, ízletes étel és jó társaság, vi­dám beszélgetés mellett. Táblát avatnak a júliusi falunapon A jászok újiregi betelepülésé­nek 75. évfordulójáról emlé­keznek meg a július 30-i fa­lunapon. A főtéren felállított jász emlékhelyen márvány­táblát avatnak fel, amelyre az ide érkező családok neve ke­rül. A jász származású újire- giek szoros kapcsolatot tarta­nak fenn Jászárokszállással, ahonnan betelepültek a tol­nai faluba. Pünkösdi kerekesek, a kemény legények Hagyomány, hogy pünkösd­kor kerékpáros küldöttség lá­togat el Újiregre Jászárok­szállásról. A kerekes különít­mény hajnalban indul majd a városból és délután érkezik Újiregre. A pünkösdi bál nem kezdődhet el nélkülük, hajnalig ropják a táncot. A bál után azonnal újra kerék­párra pattannak és meg sem állnak hazáig. Keresik a lehetőséget a hivatal felújítására Bővíteni és felújítani szeret­nék a községházát Újiregen. Az erről szóló terv már el is készült, de egyelőre nem ta­láltak forrást a megvalósítás­ra. Pályázati lehetőségeket keresnek, de, mint a polgár- mester elmondta, ilyen célra nem írnak ki pályázatokat. Pedig a falu szempontjából fontos lenne egy korszerűbb, kényelmesebb hivatal, no és nem utolsósorban a tervezett teleház, amely a kibővített részben kapna helyet runiiUo EimoiiiiiCtii KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Tóth Márton polgármester, Sütő Péter alpolgármester, Kozma Imréné, Csurgai Miklós, Or­sós Sándor és Pethes József képviselők, körjegyző: dr. Pálinkás József, cigány ki­sebbségi ÖNKORMÁNYZAT: Or­sós Endréné elnök, Orsós Sándor elnökhelyettes, Nosztics Gáborné képviselő. Az oldal anyagait Venter Marianna írta, a képeket Kiss Albert készítette. Az összeállítás a megyei és a helyi önkormányzattámogatásával készült. Jól működő sertéstelep vállalkozás Kaposvár a partner A település legnagyobb vállalkozása a sertéste­lep, amely a Lovas Kft. tulajdona. A termelőszövetkezet elnéptele­nedett sertéstelepét 1996-ban vásárolta meg a Lovas Kft. A lé­tesítményt felújították és moder­nizálták. Ötszáz anyakoca és szaporulata él most a telepen, egy alkalmazott felügyelete alatt. A malacok az iregszemcse-cse- hipusztai másik telepre kerül­nek, a hizlaldába. Többéves, jól működő partnerkapcsolatot ala­kított ki a kaposvári húsüzem­mel. A Lovas Kft. további fejlesz­téseket tervez, a külső kerítések felújítását, valamint korszerű légtechnika be­szerelését az épü­letbe. A cég hosz- szú távra ren­dezkedett be Újiregben. Jó kapcsolatot alakított ki a településsel, a falu önkormány­zatával. A jövő­ben további fej­lesztést, bővítést tervez. Lovas László, a cég vezetője hosszú távra tervez Újiregen Hatévesen már kosarat font hagyomány Géza bácsi édesapjától tanulta meg a mesterséget A hetvenöt esztendős Mózsa Géza élete akár egy regény. Amíg a kosár aljának valót fonja, jóízű szavaival szórakoztatja a vendéget. Mózsa Géza édesapjától leste el a kosárfonás tudományát. Hatévesen már megszületett az első saját műve, igaz, a kosár még erősen hatszögletű volt. Mire iskolába került, tökéletesí­tette a tudományát. Nagyon népszerű volt a lányok körében, mert tíz fillérért árulta nekik a saját készítésű kiskosarat, pe­dig annak a rendes ára több volt egy pengőnél. Géza bácsi változatos életutat tudhat maga mögött, borbélynak tanult, az­tán a háború után rendőrnek je­lentkezett. Nagyon vonzotta ez az élet, szeretett volna az akko­ri szóhasználattal élve préri- csendőr lenni. A sors úgy hozta, hogy mégsem lett egyenruhás ember. Mégpedig egy kommu­nizmus elleni gúnyvers okán, ami miatt hamarosan kívül ta­lálta magát a testületen. Mint mondja, a viccet, a tréfát min­dig nagyon szerette, még ha eb­ben az esetben keserű lett is a gyümölcse. Feleségével, Sárika nénivel 1959-ben telepedtek le Újiregen, a téeszben dolgoztak mindketten, két gyermeket ne­veltek fel. Később az idős szü­lők is utánuk költöztek, együtt volt a család. Hozzák a vesszőt, megkérnek, megcsinálom - mondja Géza bácsi, mi­közben fürgén jár a ke­ze, ügyesen búj­tatja a hajlékony fűzfavesszőt. Mire elmeséli, mi minden történt vele, már ké­szen is van egy új ko­sár feneke Ha megkérik, szívesen készít kosarat az ismerősöknek

Next

/
Thumbnails
Contents