Tolnai Népújság, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-23 / 94. szám

2005. ÁPRILIS 23., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH - 2005. 079 - NAGYMÁNYOK 5 Tisztújító közgyűlés a polgárőr-egyesületnél Tisztújító közgyűlést tartott a polgárőr-egyesület. Horváth József, aki hosszú ideig volt parancsnok, egészségügyi okok miatt lemondott elnöki megbízatásáról. Munkáját megyei felettesei és a falu ve­zetői Tolna megye védelmé­ért kitüntetéssel ismerték el. A szervezet új elnökévé Ja­kab Imrét választották, aki 2001-től polgárőr. Helyettese Török Sándor lett. A titkári teendőket Horváth József lát­ja el. Tóth Béla és Kaiser Ist­ván vezetőségi tagként dolgo­zik. A szervezet létszáma 44. A falu minden jelentős ese­ményének támogatói. Megállták a helyüket az országos versenyeken A II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskola tanulói több orszá­gos versenyen elismerésre méltó eredményt értek el. A bátaszéki matematikaver­seny országos döntőjén Besenyei Kinga (5. o.) nyolca­dik, Gänszler Gabriella tizen­ötödik lett. Az országos német nyelvvizsga-versenyen Guthi Zsolt (5. o.) második helye­zést ért el. A Titok Oktatás- szervező Bt. német teszt-ver­senyén Guth Zsolt és Neukirchner Elisabeth (6. o.) a tizedik, Fábián Réka (6. o.) a tizennegyedik helyen végzett. A megyei német nemzetiségi versenyen Kolbert Csilla (7. o.) a negyedik legjobbnak bi­zonyult. Magyar nyelvi verse­nyen Lajos Nikolett (3. o.) a ti­zenkét legjobb között volt. NAGYMÁNYOK ADATAI A LELEKSZAM ALAKULASA 2004 2553 2001 2501 1980 2913 1949 2430 1941 2082 1900 1344 TANKÖTELES KORÚ ÓVODÁS GYEREKEK SZÁMA 27 FÖ HELYI ADÓBEVÉTEL 2004-BEN I1,,1 ImiiÍ^Bi EITiM MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA 2004. DECEMBER 31-ÉN 5,1% Az írásokat és a fotókat készítette Pál Ágnes ‘ Kisebb fejlesztésekre futja költségvetés Fő szempont a takarékosság. Várhatóan egy-egy épületbe költözik az óvoda, az iskola alsó és felső tagozata Wuschlng Rita és Stallenberger József megbeszélik a falu dolgait a sportcsarnok előtt Ha hétfő, akkor falutévé. Sokan kísérik figyelemmel adását, mert Nagymányokon mindenki mindent tudni szeretne. A köz­hasznú Honismereti Egyesület működteti, amelynek elnöke Wusching Rita. - A nagymányokiak büszkék múlt­jukra, kulturális értékeikre. Az egyesület ezek felkutatását, megőrzését szorgalmazza. A je­len eseményei is nagyon érdek­lik az embereket, ezért vállal­tuk közvetítésüket, megörökíté­süket - mondta az elnök asz- szony. A beszélgetésbe bekap­csolódott Stallenberger József, aki a település egyik legna­gyobb beruházásának, a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építésének koordinátora, a Vízi Közmű Társulat elnöke. Meg­erősítette a falubeliek érdeklő­dő természetét és elmondta: a 90 százalékos támogatással épült hálózatot ez év januárjá­ban adták át, a bonyhádi Bonycom Kft. üzemelteti. A ge­rincvezetékre a rákötés pilla­natnyilag 70 százalékos. Balogh András polgármester elmondta, hogy a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítésével befe­jeződött a községben a közmű­vesítés. A szűkös anyagi lehető­ségek miatt hasonló léptékű fej­lesztés nem várható, csak ap­róbbakat tudnak elvégezni. Szi­lárd útburkolatot kap a Fenyves utca, térburkolattal látják el a buszfordulót'és a vasúti megál­lót, befejezik a polgármesteri hivatal épületének felújítását. A költségvetés közel felét elviszi az iskola és óvoda fenntartása. A csökkenő gyermeklétszám miatt az állami normatívát egy­re növekvő támogatással kell kiegészítenie az önkormányzat­nak. Ezért úgy döntött a képviselő- testület, hogy a jelenleg két épületben lévő alsó és felső ta­gozatot egy épületbe költözteti. Várhatóan a két óvoda négy cso­portja szintén egy helyre kerül. MAGÁNÜGYEK NAGYMANYOKON Mányokiné Tekauer Klára szívesen ad tanácsot Mányokiné Tekauer Klára gyógyszerész. Patikáját, ahol hárman dol­goznak, hat éve nyitotta. Munkája leköti, reggeltől estig a gyógyszertárral foglalkozik, nem bővelkedik szabadidőben. A csendes, halk szavú asz- szonyhoz mindenki bizalom­mal fordul. Ha kérik, a gyógy­szerek használatával kapcsolat­ban ő is és kollégái is szívesen adnak tanácsot. A gyógyszer- készletet úgy igazítja, hogy az a helyi igényeknek megfeleljen. Egy lányuk van, aki követi édes­anyját. Első éves gyógyszerész­hallgató a szegedi egyetemen. Propszt Józsefné ismeri a liturgiát, az énekeket Propszt Jó­zsefné tősgyö­keres nagy- mányoki. A mélyen vallá­sos asszony egy-két évvel ezelőtt zarándokutakat szerve­zett. Neki köszönhetően sokan eljutottak többek között Mariacellbe, Lurdba és szinte valamennyi magyarországi kegyhelyre. Lujza néni a templo­mi kórusban énekel. Azt mond­ja, a szép egyházi énekeket a zárdában, a kedvesnővérektől tanulta. Jelenleg a kántort he­lyettesíti. Foglalkozik a kórussal, amely a német miséknél is se­gédkezik. Jól ismeri a liturgiát, tudja, mikor mit kell énekelni. Ettigné Szabó Anett gyerek- és időspárti Ettigné Szabó Anett számára legfontosabb a családja. Férje Németország­ban dolgozik, így rengeteg teendő rá marad. Sok segítséget kap szüleitől és nagyszüleitől. Az idősek otthonában dolgozik, ápolónő. Mint mondja, két kor­osztály áll hozzá a legközelebb: a gyerekek és az idősek. Az előbbinek még, az utóbbinak is­mét szüksége van a törődésre, gondoskodásra. Mindezek mel­lett hosszú évek óta táncol a né­met nemzetiségi csoportban, segíti a falu kulturális rendez­vényeinek szervezését, lebo­nyolítását. Tóth Béla egy idő után mindig hazavágyott Tóth Bélát há­rom ciklusban választották meg a helyi képviselő-tes­tület tagjává, alpolgármes­ter. A község életét mindig fi­gyelemmel kísérte. Nagy­mányokon született. Soha nem jutott eszébe elköltözni. A falu szeretete itt tartotta. Anyai ágon ősei is itt éltek. Sokat dolgozott Albániában, de egy idő után mindig hazavágyott. Ott-tartóz- kodása alatt és utazásai során sok kalandja volt. Végigjárta a háborús Koszovót, nemegyszer került életveszélybe. A vele tör­téntekről feljegyzéseket készí­tett. Nincs ennél szebb hely a kerek világon Itt nőttem fel, itt vol­tam gyer­mek. Beba­rangoltam a környező erdő és domb minden szegletét. Itt jártam iskolába, itt tanítot­tam huszonöt évig. Amikor valahonnan hazaérkezem, a Nyúl csárdánál mindig eszembe jut, hogy nincs en­nél a helynél szebb - mond­ja HADIKFALVI ISTVÁNNÉ. a Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke. - Minden­kit ismerek, szeretem a nagymányoki embereket. Hagyományaikat, szellemi és tárgyi emlékeiket gyűjtő munkám során nagyon kö­zel kerültem hozzájuk. Azon vagyok, hogy sajátos német kultúrájuk megma­radjon, tovább éljen. Nekem ez a falu az otthonom, gond­jaival és örömeivel együtt. Képviselő-testület: Balogh And­rás polgármester, Tóth Béla al­polgármester, Hadikfalvi Istvánná, Hirschmann Ádám, Hucker András, dr. Kretz István József, Rusák József, Stallenberger József, Teleki Zsolt, Macsek Zoltán ÜGYFÉLFOGADÁS POLGÁRMESTERI HIVATAL: hét­főn és szerdán 7.30 órától 12 óráig és 12.30 órától 16 óráig. Pénteken 7.30 órától 12 óráig. ORVOSI RENDELŐK I. sz. orvosi rendelő, dr. Klausz Irén: hétfőn 7.30-11 és 15-16, kedden 7.30-9.30 és 15-16, szer­dán 7.30-10, csütörtökön 7.30- 11 és 15-16, pénteken 7.30-11. Az oldal megjelenését támo­gatta a nagymányoki önkor­mányzat, a Tolna megyei ön- kormányzat, a Nagymányok és Vidéke Takarékszövetke­zet, az Agromann Kit, a Stuco Kft, Ferencz Márta, Szabó Lászlóné, Klemm Ádám, Wurst Zoltán, Kari Béla vállal­kozók. Idős suszter a kaptafánál szolgáltatás Számára nincs javíthatatlan vásott cipő quell Ferenc, bár húsz eszten­deje nyugdíjba vonult, nem tette le a suszterkalapácsot. Az udvar hátsó részében takaros kis mű­helyt rendezett be magának, s ha valaki vásott cipőt hoz a házhoz, még most is nyakába akasztja kék kötényét és kezébe veszi ré­gen szerzett szerszámait. A bonyhádi Pétermann-Glaser Ci­pőgyárban 1939-ben állt munká­ba. - Akkor a cipőgyár hadi­üzem volt, a magyar honvédség­nek bakancsot gyártottunk - mondta a cipészmester. A hábo­rú után ránk, vidékiekre már nem volt szükség. 1948-ban letet­tem a mestervizsgát és kiváltot­tam az ipart, szövetkezeti kere­Quell Ferenc cipész hűséges maradt a kaptafához tekben otthon kezdtem dolgozni, ahogy nálunk mondják, a nagymányoki suszterájban. Ott is ragadtam negyvenhat eszten­deig. Az akkori cipész szakmát nem lehet a maihoz hasonlítani. Faszöggel dolgoztunk, talpakat foltoztunk. Ez mára kiment a di­vatból. Új technológiákkal ké­szülnek a lábbelik. Igaz, idős va­gyok, de ezeket is szeretem meg­ismerni. Sosem lehet tudni, mi­lyen módon készült cipő kerül a kezembe és valamennyivel el kell boldogulni. Néha különleges kívánságok is vannak. Nagyon szeretem a szakmámat. Amíg erővel bírom, nem teszem le a kalapácsot. A toronyépítő ácsmester vállalkozás Most kilátót építenek Mecseknádas klemm ádám családjában apá­ról fiúra szállt az ácsmesterség, igazi ácsdinasztiából szárma­zik. A szakmunkásképző befe­jezése után brigádvezetőként dolgozott, majd Sövényi Pista bácsi biztatására 1988-ban vál­lalkozó lett. A Tolna Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamaránál a mestervizsga-bizottság elnöke. Munkáit közel, s távol ismerik. Gölcz András bádogossal tíz va­donatúj templomtornyot készí­tettek. Többek között az izményi, a kismányoki, az egyházaskozári, a varsádi, a mucsfai, a bonyhá­di evangélikus- és református templom tetőszerkezetét, tor­nyát építették, újították fel. Ter­mészetesen szűkebb hazája, Nagymányok evangélikus templomának tornyát is ő tette rendbe. Egyik leglátványosabb munkájuk Pécsett a Római ud­var. Simontornyán saját terve­zésű faházaik állnak. Jelenleg Mecseknádasdon a Schloss­berg kilátót építik a bonyhádi Szegmens Kft.-vel együtt. Klemm Ádám átlagosan öt em­bernek ad munkát. Mint mond­ja, jó kollégái vannak és sokat köszönhet Baumgartner Péter­nek, a bonyhádi Tüzép-telep ve­zetőjének. Az ácsmester nem panaszkodik, de megjegyzi: saj­nos a vállalkozók között nem egyforma verseny. A becsülete sen dolgo- zóknak sokat árt a fekete- és szür­kegaz­daság. Klemm Ádám családjában apáról fiúra szállt a mesterség

Next

/
Thumbnails
Contents